Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Franciaország: első régészeti feltárások az egykori elzászi koncentrációs táborban

Natzweiler-Struthof egykori náci koncentrációs tábora: régészeti feltárás folyik
Natzweiler-Struthof egykori náci koncentrációs tábora: folyik a régészeti feltárás Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Nina Borowski és AFP
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

A táborban csaknem 50 ezer deportáltat kényszermunkára fogtak; ma átfogó kutatási és felújítási program zajlik a lágervilág mindennapjainak bemutatására. A munkálatok után a helyszín emlékhelyként nyílik meg a nagyközönség előtt.

Mi lenne, ha a falak még beszélni tudnának? Az elzászi Vogézekben a Natzweiler-Struthof egykori náci koncentrációs táborának konyháját jelenleg régészek tárják fel.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

1941 és 1944 között 50 ezer foglyot kényszerítettek itt kényszermunkára. Ebben a hosszú, 1942-ben maguk a deportáltak által épített fa barakkban készültek az ételek.

Ma az épületet kutatják és restaurálják, hogy a jövőben megnyithassák a nagyközönség előtt.

A cél az, hogy a látogatók beléphessenek ebbe az épületbe, megismerjék a történetét, és jobban megértsék a deportáltak mindennapi életét, mindennapos túlélését.” – magyarázza Michaël Landolt, a struthofi Európai Deportált Ellenállók Központjának igazgatója.

Mivel a konyhablokkot a háború után kifosztották, belül alig maradt valami. A kevés előkerült tárgy között egy kis üvegfiola, gombok és egy fésű is volt. Levéltári dokumentumokból az is kiderült, hogy a foglyok tárgyakat rejthettek el a falakban.

Most itt tartunk: ezen a héten kezdtük el a munkát, eddig csak a válaszfalak egy részét bontottuk meg, és még semmit sem találtunk. De elképzelhető, hogy valamelyik helyiségben, az egyik fal mögött rejtett tárgyakra bukkanunk. Ez az ásatás egyik nagy várakozása, és a következő hetekben derül majd ki, mi kerül elő.”

A barakk falait alkotó deszkalapokat aprólékos munkával kiszedik és megszámozzák, hogy restaurálni tudják őket. Ezután eredeti helyükre kerülnek vissza.

„Ma, amikor az utolsó tanúk, az utolsó deportáltak is eltűnnek, ezek a nyomok, ezek a helyszínek, a túlélés helyei, ahol a deportáltak éltek, fogják túlélni őket. Rendkívül fontos, hogy ezeket megőrizzük a jövő nemzedékei számára, hogy továbbadhassuk nekik ezt a történetet” – emlékeztet Michaël Landolt.

A helyszín felújítása várhatóan 2027 végéig tart, ezt követően emlékhelyként nyílik meg a látogatók előtt.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Zsidó razzia Párizsban: korábban eltűnt fotókon láthatók a nácik gyanútlan áldozatai

Iskolákban mesél a haláltáborokban átéltekről az egyik utolsó francia holokauszttúlélő

Ha hitelesek, a görög állam vásárolja meg a 200 görög, nácik általi kivégzéséről készült fotókat