A 12 órás áramkimaradás önvizsgálatra késztette a portugálokat és a lisszaboni kormányt is. Egy évvel később van, aki már egy esetleges földrengésre is fel van készülve.
Kereken egy évvel ezelőtt így sötétült el a legtöbb üzlet és háztartás Spanyolország és Portugália-szerte. Több mint fél napig sok millió ember maradt áram nélkül. Ma már tudni lehet, hogy a meghibásodás egy dél-spanyolországi elosztóállomásról indult, amely túlterhelte a rendszert az egész Ibériai-félszigeten.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az eset után Brüsszel aktiválta az úgynevezett reziliencia stratégiáját, és azt javasolta: minden háztartás készüljön fel legalább 72 órás túlélésre alkalmas vészcsomaggal. Ivóvíz, tartós élelmiszer, elsősegélycsomag, elemlámpa és elemes rádió – ezeknek mindenképp lenniük kell a háztartásban.
Az Euronews annak járt utána, hogy az emberek tanultak-e a történtekből és valóban összeállítottak-e otthon a túlélőcsomagot.
„Nem árt, ha mindig fel vagyunk készülve, és tudunk létezni technológia nélkül is, nem csak folyamatosan az interneten lógva” – mondta a 20 éves Mariana. Cserkész múltja miatt eleve „túlélő alkatnak” tartja magát, otthon már van rádiója, elemei, több alapfelszerelése.
A 77 éves Manuel Oliveira nyugodtan emlékszik vissza a napra, és azt mondja, nála eleve megvoltak az alapok. „Mindig van gyertya, elemes rádió, meg konzervek” – sorolta. Szerinte ma is átvészelne egy hasonló helyzetet, igaz, „egy hétnél tovább nem”. Azt is hozzáteszi: „sokan teljesen felkészületlenek, nincs otthon semmijük, aztán pánikba esnek, mert nincs mit enni, nincs áram, semmi”.
Sokan azt mondták az Euronewsnak, hogy külön vészcsomagot ugyan nem raktak össze, de azért vannak otthon alap dolgok. „Van konzervem, készpénzem, csak tájékozódni nem tudnék, mert nincs rádióm” – mondta Sónia, egy boltos.
Mások viszont kifejezetten az áramszünet után kezdtek készülni. A nyugdíjas Filomena Nobre például vett egy elemes rádiót, és mindig tart otthon tartalék elemeket. „Sőt, egy esetleges földrengésre is készültem: összeraktam egy hátizsákot takaróval, síppal, elemekkel és más dolgokkal” – mondta.
A romlandó élelmiszerek tárolása is felmerült problémaként, ezért ma már kevesebb dolgot tart a fagyasztóban.
A szintén nyugdíjas Luís Latas épp nyaralt, amikor történt az áramszünet, de azonnal boltba ment vécépapírért, vízért és feltölteni a kamrát. „Olyan volt, mintha vége lenne a világnak” – mondta. „Mobil nélkül, minden nélkül az emberek gyorsan bepánikolnak.”
Szerinte az államnak is lenne dolga: „Az önkormányzatoknak és a kormánynak gondoskodnia kellene arról, hogy legyenek generátorok bizonyos helyeken, mint a plázákban.”
Kormányzati reakciók és tanulságok
A 2025. április 28-án, 11:33-kor bekövetkezett áramszünet nemcsak a háztartásokban hozott változásokat, hanem a kormányzati működésben is. Létrehozták például a CORGOV nevű operatív központot, és parlamenti munkacsoport is alakult az eset kivizsgálására.
A miniszterelnökséget vezető miniszter, António Leitão Amaro egy áprilisi meghallgatáson arról beszélt: az első órákban a legfontosabb a segítségnyújtás és az alapvető szolgáltatások – különösen az egészségügy – működésének fenntartása volt.
Azt is elismerte, hogy voltak hiányosságok, és „az országnak többet kell tennie”. A kormány egy új programot ígért, amely ellenállóbbá tenné az infrastruktúrát és a közösségeket az extrém helyzetekkel szemben.
A parlamenti munkacsoport több héten át hallgatott meg szakmai szervezeteket és intézményeket, majd nemrég, egy évvel az eset után közzétette a végső jelentését.
A javaslatok között szerepel például, hogy jogszabályban írják elő a kritikus infrastruktúrák – kórházak, idősotthonok, egészségügyi intézmények – minimális energia-önellátását. A legfontosabb helyeken ez legalább 72 órát, máshol minimum 24 órát jelentene.
Felmerült az is, hogy a jelenlegi, 500 literes üzemanyag-tárolási limit túl alacsony, különösen egy elhúzódó válság esetén – más országokban ennek többszöröse is megengedett.
A jelentés azt is javasolja, hogy az élelmiszerboltokat és a gyógyszertárakat hivatalosan is sorolják a kritikus infrastruktúrák közé, illetve dolgozzanak ki előre egyeztetett protokollokat például a generátorok üzemanyag-ellátására.
Problémaként azonosították a lassú döntéshozatalt is, ezért gyorsabb, rugalmasabb válságkezelési mechanizmusokat sürgetnek.
Külön foglalkoztak a vészhelyzeti kommunikációval: javasolják egy, a kereskedelmi hálózatoktól független riasztási rendszer kiépítését.
A fogyasztóvédelem terén is változásokat sürgetnek, például az áramszünet miatti kártérítési szabályok felülvizsgálatát.
Mi okozta a leállást?
A március 20-án közzétett, több mint 400 oldalas műszaki jelentés szerint az áramszünet Spanyolországból indult, és nem egyetlen hiba, hanem több, egymást erősítő probléma láncolata okozta, kevesebb mint másfél perc alatt.
A hálózat több pontján megugrott a feszültség, miközben a nagy megújuló erőművek termelése hirtelen visszaesett. Ez tovább rontotta a helyzetet, végül egy granadai alállomás transzformátora túlterhelés miatt lekapcsolt, ami láncreakciót indított el.
A portugál kormány szerint most az energiahivatal feladata eldönteni, milyen kártérítések járhatnak, bár az eset rendkívüli jellege korlátozhatja ezeket.
„Most a szabályozó hatóságon a sor, hogy értékelje a helyzetet, és kijelölje az utat a kompenzációk ügyében” – mondta a környezetvédelmi és energiaügyi miniszter.