Visszautasította a hazaárulás vádját az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok miatt Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter. A Telexnek adott monstre interjújában azt mondta: a kegyelmi ügyben és nem politikai szereplők viselkedésében látja jogosnak a Fidesz-korszakot ért kritikákat.
"Kétségtelen és én továbbra is azt gondolom, hogy a választási folyamatba nagyon durva külföldi titkosszolgálatok által koordinált beavatkozás történt, külső szereplők is komoly érdekkel rendelkeztek az eredmény tekintetében. Ukrajna, Zelenszkij ukrán elnök és a brüsszeli intézmények nem abban voltak érdekeltek, hogy mi folytassuk a kormányzást, és a választási folyamatba nagyon durván bele is avatkoztak", ezzel kezdte Szijjártó Péter azt a több órás interjút, amelyet első alkalommal adott egy kritikus médiumnak 12 év külügyminiszterség után.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az interjúban Fábián Tamás választási vereség értékelésére kérte Szijjártót.
"Ez a választási eredmény önmagáért beszél, ha mindent jól csináltunk volna nyertünk volna most is", mondta Szijjártó. "Meg kell érteni ennek a vereségnek okait, hogy milyen következtetéseket lehet ebből levonni. A legjobb lelkiismerettel tudom mondani, hogy igyekeztem hogy jól kormányozzunk, a tudásunk legjavát adjam minden időmet erre a munkára áldoztam, eredményesen dolgozzam, és megértettem hogy az emberek többsége úgy gondolja hogy ez nem volt jó teljesítmény."
A kormányzati kommunikációról többször is kérdezte Szijjártót a riporter. A leköszönő külügyminiszter arról beszélt, hogy nem néz tévét, mindkét politikai oldalon durva volt a politikai kommunikáció, ellene személy szerint is indultak lejárató kampányok. Amikor a kormányzati kommunikációért felelős Rogán Antal felelősségéről kérdezték, azt válaszolta: "Én Rogán Antalt nem úgy ismerem, mint aki bárkivel szemben gyűlöletet akar kelteni".
A kegyelmi ügy és az MNB
Ugyanakkor Szijjártó azzal érvelt, hogy nem a kormányzásuk eredménye miatt veszítették el a népszerűségüket.
"A jó szándékot nem szeretném hagyni elvitatni a kormányzati tevékenységből. Az elmúlt 16 évben túl sokan lettek olyanok akik kihasználtak minket, kihasználták a munkánkat, elvesztve a józan mércét erkölcsi szempontból, tettek olyanokat, ami nagymértékben hozzájárult az eredményhez, emiatt dühös is vagyok, mert azt gondolom, hogy a mi teljesítményünk azon a fénytörésen keresztül értékelődött, amit ezek a nem politikai szerepben megjelenő emberek tettek."
Ezek után a kegyelmi ügyet, illetve a Magyar Nemzeti Bank ügyét emlegette, az első ügyben szerinte egy pedofil bűncselekmény segítőjének kegyelmet adó köztársasági elnök nem adott megfelelő magyarázatot, és ezt ő is várta volna. Matolcsy György volt jegybankelnökről gazdasági miniszterként jó véleménnyel volt.
"Az a Matolcsy György, akit én ismertem gazdasági miniszterként, abból nem következik az ami az MNB-ben történt. De az hozzájárult ahhoz ami a választáson történt", mondta a leköszönő külügyminiszter, ugyanakkor hozzátette, hogy ez sem a kormány hibája, mert a jegybank független intézmény.
Orosz kapcsolatok
Szijjártó Péter az orosz kapcsolatairól szólva azt mondta, hogy 70-80 országgal ápolt pragmatikus jó kapcsolatokat, ebből csak egy volt Oroszország, aminek az elsődleges oka az energetika volt.
"Az hogy ma Magyarország energiaellátása biztonságban, az emberek harmad-negyedannyit fizetnek a rezsire, mert pragmatikus, jó kapcsolatban vagyunk Oroszországgal, az siker. Ha nem jönne orosz gáz és olaj, akkor a rezsire 3-4-szer annyit kellene fizetni."
A Szergej Lavrovval folytatott telefonbeszélgetésekről, amelyek kiszivárogtak, azt mondta, hogy ezek egy hazug kontextusba helyeződtek, amely neki személyesen nagyon rosszul esett, mert a hazaárulás vádját nagyon súlyosnak tartja.
"Kialakult egy nagyon hazug, igazságtalan kontextus ebben az ügyben. Kihoznak részleteket telefonbeszélgetésekből, mi ez ha nem egy titkosszolgálati akció?"
Arról beszélt, hogy több mint 700 alanyra vetettek ki az EU-ban szankciót, és kerülni kellett, hogy a magyar energiaellátás szempontjából kritikus cégek vagy személyek szankciós listára kerüljenek, mert ez veszélyeztette volna a magyar energiaellátást. Azt is mondta, hogy az EU-ban más szereplők is lobbiztak bizonyos személyek leemeléséről a szankciós listáról. Ezeket a megbeszéléseket állítása szerint nem tartotta titokban a többi külügyminiszter előtt.
"A külügyminiszteri tanácskozásokon a NATO-ban és az EU-ban is elmondtam hogy beszéltem az oroszokkal, mit beszéltem, és ebből ez és ez következik."
Szijjártó ugyanakkor úgy értékelte, hogy Magyarország továbbra is atlanti elköteleződésű, például az amerikai kapcsolatok szerinte jobbak, mint valaha. Ha lenne egy megerősítő népszavazás az EU-ról, akkor megerősíten a tagságot.
Az érték- helyett érdekalapú külpolitika arca
Szijjártó Péter 2014-től lett a külgazdasági fókuszúvá vált külügyminisztérium vezetője, a karakteresen atlantista Martonyi Jánost váltotta a székben. Nevéhez fűződik a magyar külpolitikának az az irányváltása, amelynek jelszavai a keleti nyitás, az érték- helyett érdekalapú külpolitika lettek. Az EU-ban sokat bírálták, miután személye a szoros magyar-orosz kapcsolatok megtestesítőjévé vált.
A kampány során Szijjártó Pétert Lázár János építésügyi miniszterrel együtt maga mellé emelte Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök. Szijjártó a kampány során viták középpontjába került Szergej Lavrov orosz külügyminiszterhez fűződő szoros kapcsolatai miatt.
Kiszivárgott telefonbeszélgetések szerint felajánlotta, hogy segítséget nyújt orosz üzletemberek eltávolításához az uniós szankciós listáról, és felvette a kapcsolatot orosz kollégáival egy kulcsfontosságú európai csúcstalálkozón 2023-ban, amikor Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól folyt a vita.