Szergej Lavrov

Az Egyesült Államok egyre durvábban próbál nyomást gyakorolni az európai országokra annak érdekében, hogy ne bonyolítsanak üzletet Oroszországgal, és inkább amerikai cégeket részesítsenek előnyben - állítja Moszkva.

A venezuelai elnök óva intett egy katonai beavatkozástól, amit Vietnámhoz hasonlított.

A német és az orosz külügyminiszter Moszkvában találkoztak.

Így pedig a második világháború vége után több mint hetven évvel végre formális békeszerződést köthet a két ország.

Az orosz védelmi minisztérium katonai drónokat reptet a tengeri átjáró fölé.

Lavrov szerint ők ott semmit sem tudnak erről.

Hazaárulással vádolja Ukrajna az orosz-ukrán kettős állampolgárt.

Az orosz elnök ezt üzente John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval Donald Trump amerikai elnöknek. A nukleáris leszerelési megállapodást 1987-ben kötötte Moszkva és Washington.

Exkluzív interjú az orosz külügyminiszterrel. A témák közt szerepel Salisbury, valamint Moszkva és a Nyugat közt meglévő feszültség is.

Az orosz külügyminiszter az ENSZ-ben keményen támadta a nyugatot, majd kompromisszumot sürgetett.

Az orosz külügyminiszter élesen bírálta, hogy Trump felrúgta az iráni atomalkut.

Élesen válaszolt az orosz külügyminiszter brit kollégájának, aki újabb Moszkva elleni büntetőintézkedésekre bírná rá az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.

Külügyminiszteri találkozón készítik elő a szíriai rendezésről szóló csúcsot.

A külügyminiszterek csak a két elnök találkozója utánra tudtak időpontot találni.

Az orosz külügyminiszter Phenjanban azt nyilatkozta, hogy az észak-koreai atomprogramról és a félszigetet érintő további kérdésekről nem lehet anélkül megállapodni, hogy fel ne oldanák a kommunista országot ma még sújtó szankciókat, de hozzátette, mindehhez rengeteg egyeztetésre van még szükség.

Az orosz külügyminiszter szerint az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás körül válság alakult ki, miután Amerika egyoldalúan kilépett belőle.

Az orosz, a török és az iráni diplomácia stratégiai ülést tartott az orosz fővárosban azután, hogy a Nyugat - az elmúlt hét évben másodszor - katonai csapást mért szíriai célpontokra.

A közös megbeszéléseken túl kétoldali egyeztetéseket is tartottak a külügyminiszterek.

Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati hatalmak csak kreálták a bizonyítékokat, és nem volt vegyifegyver-támadás Szíriában, sőt a Szergej Szkripal és lány ellen bevetett mérget is az Egyesült Államokban gyárthatták.

A német diplomácia elismerte, hogy nincsenek eszközeik a szíriai rezsimet támogató Moszkvával szemben.

Élesen kritizálta a szíriai város ellenőrzéséről alkotott moszkvai álláspontot a török elnök.

Szergej Lavrov szerint Erdogan elnök már elért a célját, így hamarosan visszahívja csapatait Észak-Szíriából.

Az orosz külügyminiszter szerint Szergej Szkripal megmérgezése a britek érdeke is lehetett.

"Az ilyen faragatlan viselkedést senki sem tolerálná, így mi sem" - közölte az orosz külügyminiszter.

A moszkvai külügy osztályvezetője szerint a másik lehetőség, hogy a britek nem tudják megvédeni magukat.

Milyen most a kapcsolat Moszkva és Washington között? Milyen eredményt hozhat Szíriában az orosz-iráni-török együttműködés? Joggal tart-e Oroszországtól az Európai Unió?