Belgrád több mint tíz éve folytat csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
Az Európai Bizottság 1,5 milliárd eurónyi uniós támogatást vonhat meg Szerbiától a súlyosbogó jogállamisági problémák, illetve Belgrádnak a Moszkvával ápolt szoros kapcsolatai miatt. A balkáni ország nem tagja az Európai Uniónak, de mivel 2014-ben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, jogosulttá vált olyan támogatásokra, melyek segítenek a jogi és egyéb reformok végrehajtásában. „Egyre jobban aggódunk azzal kapcsolatban, ami Szerbiában történik" – mondta Marta Kos EU-s bővítési biztos a Politicónak, hozzátéve, hogy Brüsszelt zavarja, hogy Szerbiában az új igazságügyi reformokkal aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét, vagy ahogy fellépnek a kormányellenes tüntetőkkel szemben, és ahogy rendre beavatkoznak a független média működésébe. Kos azt mondta, hogy az Európai Bizottság vizsgálja, hogy Szerbia megfelel-e az EU-s pénzekhez való hozzáférés kritériumainak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Politicónak négy, az ügyre rálátó forrása azt mondta, hogy az elmúlt hetekben a Bizottságra egyre nagyobb nyomást helyeztek a pénz visszatartásáért. Danijel Apostolović, Szerbia EU-nagykövete azt mondta a brüsszeli lapnak, hogy szerinte "nem jutunk el addig a pontig, amikor a finanszírozás felfüggesztésre kerül", és hozzátette, hogy Szerbia „nem mond le a teljes jogú EU-tagságról, Belgrád pedig továbbra is intenzív tárgyalásokat folytat a Bizottsággal" – hangsúlyozta Apostolović.
A fentebb is említett igazságügyi reform a bíróságok átalakításáról, valamint a bírák és ügyészek kinevezésének módjáról rendelkezik, mely a bővítési biztos szerint „komoly visszalépést” jelent Szerbia számára. A törvénycsomagot azalkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság, az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete is vizsgálja, és a hónap végén szakértői véleményt adnak ki a vitatott törvénymódosításról. EU-s tisztviselők a készülő jelentéssel kapcsolatban azt nyilatkozták a Politicónak, hogy az "lökést adhat a Bizottság számára, hogy befagyasszák Szerbia finanszírozását", Kos pedig jelezte, hogy követelni fogja, hogy Szerbia „hangolja össze igazságszolgáltatási törvényeit a Velencei Bizottság ajánlásaival."
Apostolović közülte, hogy "Belgrád követni fogja a Bizottság ajánlásait, amint megkapják azokat.”
Moszkva árnyékában
Az Európai Unió 2021 és 2024 között több mint 586 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatást különített el Szerbiának, és további 1,5 milliárd eurót tett elérhetővé, de ezeket reformokhoz kötötte. A szerb kormány szerint az ország 2000 óta több mint 7 milliárd eurónyi forrást és beruházást kapott az EU-tól. Belgrád Brüsszellel való kapcsolata ezzel együtt bizonytalan, mivel szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával.
Sofija Todorović, a balkáni YIHR emberi jogi NGO vezetője a Politicónak azt mondta, hogy a médiaszabadság és a jogállamiság Szerbiában „életmentésre vár" az újságírókra gyakorolt kormányzati nyomás miatt, és felszólította a Bizottságot, hogy avatkozzon be, „mielőtt teljes sötétség borul Szerbiára."
Az EU egyre türelmetlenebb Belgráddal szemben, főleg hogy tavaly novemberben több magas rangú tisztviselőről is kiderült, hogy EU-ellenes narratívát sulykol. A feszültség tovább fokozódott decemberben, amikor Vučić elnök elutasította az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót, de közben lesajnálóan nyilatkozott az EU-tagságról szóló tárgyalások szerinte lassú üteme miatt. A szerb elnök februárban albán kollégájával közösen kiadott nyilatkozatában azt írta, hogy a teljes politikai tagság helyett inkább az EU-val való szorosabb gazdasági összehangolást szeretné elérni, például az egységes piachoz és a schengeni övezethez való való csatlakozást. Kos ezeket a javaslatokat elutasította, azzal érvelve, hogy még ehhez is jelentős reformokra lenne szükség.
Márciusban Szerbia nemzetközi kritikák kereszttüzébe került a helyhatósági választások során elkövetett erőszakos incidensek, egyes szabálytalanságok és egy egyetemen végrehajtott rendőrségi razzia miatt, melynek során több száz diák csapott össze a rendfenntartó erőkkel. Egy EU-tisztviselő szerint a közelmúltbeli események, valamint Szerbia Moszkvával való folyamatos viszonya fordulópontot jelentettek Brüsszel és Belgrád kapcsolataiban. „Tagjelölt országként azt is elvárjuk Szerbiától, hogy külpolitikai kérdésekben is mellettünk álljon, és szorosabban igazodjon az álláspontjainkhoz” – mondta Kos a Politicónak anélkül, hogy név szerint megemlítette volna Oroszországot.