Az Európai Bizottság szerint a Magyarországról Oroszországnak kiszivárogtatott információkkal kapcsolatos vádak felvetik annak lehetőségét, hogy egy tagállam "aktívan az EU és polgárai biztonsága és érdekei ellen dolgozik".
Ursula von der Leyen azt tervezi, hogy az európai vezetés legfelsőbb szintjén felveti Magyarország állítólagos oroszországi kiszivárogtatási gyakorlatát - jelentette be szóvivője az újabb leleplezések nyomán.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság elnökének közvetlen bevonása nyilvánvalóvá teszi azt a széles körű felháborodást és nyugtalanságot, amelyet Budapest Moszkvához fűződő kivételesen szoros kapcsolatai váltottak ki, és amelyet egyre inkább belső biztonsági fenyegetésnek tekintenek.
A vádak "rávilágítanak arra a riasztó lehetőségre, hogy egy tagállam kormánya egyeztet Oroszországgal, és így aktívan az EU és polgárai biztonsága és érdekei ellen dolgozik" –közölte a szóvivő csütörtök délután. "Ez rendkívül aggasztó, és a kérdéses tagállam kormányának sürgősen magyarázatot kell adnia".
Nem volt azonnal világos, hogy Von der Leyen mikor veti fel a kényes kérdést, tekintettel arra, hogy a magyarok április 12-én járulnak az urnákhoz és a közvélemény-kutatások szerint Orbán Viktor miniszterelnök és pártja kétszámjegyű lemaradásban van a legnagyobb ellenzéki párt, a TISZA-val szemben.
A brüsszeli tisztviselők igyekeztek a választási időszak alatt visszafogottan viselkedni- a Bizottság kezdetben felszólította Magyarországot, hogy tisztázza a jelentéseket és tartsa tiszteletben az őszinte együttműködés elvét, amely a blokk kollektív döntéshozatalát vezérli.
A héten azonban keményebbé vált a retorika, miután öt európai médium oknyomozó jelentése szerint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kiment egy uniós csúcstalálkozóról, hogy felhívja orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, és tájékoztassa az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, nagy tétet jelentő vitáról.
A 2023. december 14-én felvett telefonbeszélgetés átirata szerint Lavrov arra biztatja Szijjártót, hogy vétózza meg a döntést. "Néha a jó szándékú közvetlen zsarolás a legjobb megoldás" - mondta állítólag Lavrov Szijjártónak.
Az öt sajtóorgánum korábbi riportja szerint Szijjártó aktívan tárgyalt Lavrovval arról, hogy bizonyos neveket levegyenek az uniós szankciós listáról.
Szijjártó nem cáfolta a leleplezések tartalmát. Ehelyett az április 12-i választásokba való beavatkozási kísérletnek állította be a jelentéseket.
Mindeközben egy 10 képviselőből álló, pártok közötti csoport levelet küldött Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének, amelyben azt kérte, hogy korlátozzák "egyes nyíltan oroszbarát" törvényhozók hozzáférését az érzékeny információkhoz.
"Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a helyzet (a kiszivárogtatások) aláássa az Európai Parlament munkáját, bizalmát és intézményi integritását, valamint az Unió biztonságát" - írták a képviselők az Euronews által látott közös levélben. "Eljött az ideje, hogy proaktívan foglalkozzunk a fennálló belső gyengeségekkel és biztonsági fenyegetésekkel".