Bár az Európai Unió a világ legkevésbé korrupt szeglete, azért itt is akadnak kivételek és bőven van hová fejlődni - derült ki a Transparency International 2025-ös korrupcióérzékelési indexéből.
A civil szervezet szerint az unióban Magyarországon, Bulgáriában és Romániában tűnik el a legtöbb közpénz kézen-közön. Ráadásul hazánkban, Bulgáriában és Szlovákiában még romlott is a helyzet az elmúlt évekhez képest. A skála másik végén Dánia, Finnország és Svédország állnak.
Magyarország sorozatban a negyedik éve az Európai Unió legkorruptabb tagállama a jelentés szerint. A 2025-ös indexben 40 ponttal a 84. helyen áll, tehát egy pontot és két helyet javított 2024-hez képest, és jelenleg Bulgáriával holtversenyben az uniós lista alján. Az elmúlt évben Szlovákiában a kormány hadjáratot indított a civil szféra ellen, így nehéz volt kikutatni és bíróság elé vinni a korrupciós eseteket - jegyezte meg a Transparency International munkatársa. A hagyományosan jól teljesítő demokráciák, mint Franciaország, Svédország és Hollandia pontszáma is csökkent a belpolitikai válságok és gazdasági nehézségek miatt.
Mi a helyzet a nagyvilágban?
A Korrupció Érzékelési Index (CPI) az elmúlt évtizedben a stagnálás és a lassú romlás képét mutatja. Egyes országok helyezései változtak, a világméretű átlag drasztikusan nem mozdult el, de a legfrissebb adatok aggasztó fordulatot jeleznek.
A világ országainak átlagpontszáma több mint egy évtizeden keresztül 43 ponton állt (a 100-as skálán), a világ számos országa tehát súlyos korrupciós problémákkal küzd, és ezen a téren globálisan nem történt áttörés. A legfrissebb jelentés szerint az átlag 42 pontra süllyedt, ami több mint tíz év után az első érdemi csökkenés.
A nemzetközi színtéren Szingapúr erősítette leginkább a korrupció elleni védekezést. A globális lista legalján Dél-Szudán (9 pont), Szomália (9 pont) és Venezuela (10 pont) áll.
A Transparency International elemzése szerint a globális korrupció elleni küzdelmet a politikai vezetés gyengülése hátráltatja. Ennek része a demokratikus visszacsúszás: Kelet-Európában és Közép-Ázsiában az intézmények gyengülése és a civil tér szűkülése fűti a korrupciót.
Európában ,,egy másik tendencia, hogy néhány ország egyszerűen nem figyel a korrupcióellenes keretrendszerük modernizálására. Különösen Hollandia és Svédország sorolható ebbe a kategóriába, mivel ezek az országok nem rendelkeznek szigorú szabályokkal a lobbizás és a politikai finanszírozás átláthatóságát illetően.
Ez azt jelenti, hogy nem tudni, ki ad pénzt a politikai pártok működésére" - tette hozzá Flora Cresswell kutató.
Ezzel szemben a balti államok pontszáma emelkedett, mivel hatékony korrupcióellenes stratégiát hajtottak végre és javították a politikai finanszírozás átláthatóságát - mondta a szakértő. 2025-ben az EU elfogadta első korrupcióellenes irányelvét, melynek célja a tagállami jogszabályok harmonizálása volt.
A magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint "Magyarországra káros, az országot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez a Transparency International Magyarország Alapítvány". Úgy látják, hogy "a Transparency International Magyarország Alapítvány finanszírozásának, tevékenységének és kapcsolati hálójának áttekintése alátámasztja, hogy a vizsgált szervezet egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét. A Transparency International (TI) nevű hálózatot az Amerikai Egyesült Államok érdekeit képviselő Világbank hozta létre, hogy érvényesítse stratégiai célkitűzéseit".