a TI Magyarország öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg. A háttéranyagok a titkolt társbefektetők kilétét is felfedik. Az eredmény: rendszerszintű hiányosságok a kockázatkezelésben, kétes megalapozottságú piaci tesztek és fel nem tárt összeférhetetlenségek.
A Transparency International Magyarország büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen hűtlen kezelés gyanúja miatt a Baross Gábor Tőkeprogram keretében kiosztott, összesen 281,2 milliárd forintnyi állami tőke magánkézbe játszása miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A korrupciókutató szervezet több megnyert bírósági per után kapta meg az adatokat az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól és az MFB Investtől. Az adatok alapján úgy látják, hogy rendszerszintű hiányosságok és súlyos szabálytalanságok kísérték a hatalmas összegű közpénz magántőkealapokba helyezését.Az ügy politikai jelentőségét növeli, hogy a vizsgált alapok között olyanok is szerepelnek, amelyeket Mészáros Lőrinchez, Tiborcz Istvánhoz, Jellinek Dánielhez vagy Nagy Szilárd üzleti köreihez kötnek.
Miért kellett a Tőkeprogram?
A történet gyökerei 2023-ba nyúlnak vissza. Az orosz–ukrán háború, az energiaár-robbanás és a magas kamatkörnyezet miatt a magyar gazdaság jelentős finanszírozási nehézségekkel szembesült. A kormány ekkor indította el a 600 milliárd forintos Baross Gábor Tőkeprogramot, amelynek deklarált célja az volt, hogy állami tőkével élénkítse a beruházásokat, javítsa a vállalkozások finanszírozási lehetőségeit és ösztönözze a gazdasági növekedést. A program lebonyolítását az MFB Invest végezte, amely a Magyar Fejlesztési Bank befektetési társasága.
A Transparency International több olyan rendszerszintű problémát talált, amelyek együtt már felvethetik a hűtlen kezelés gyanúját. Állításuk szerint sok beruházási döntést nem előzött meg megfelelő kockázatelemzés, egyes esetekben nem támasztották alá kellően, hogy valóban életképesek-e a projektek, az esetleges összeférhetetlenségeket sem vizsgálták minden esetben megfelelően, miközben az állam jelentős pénzügyi kockázatot vállalt.
A Transparency hangsúlyozza: önmagában egyik lépés sem számít bűncselekménynek, de összességük indokolhatja a büntetőeljárás megindítását. Ezért fordultak az ügyészséghez, és egyben számvevőszéki vizsgálatot is kezdeményeztek.
A legtöbbet vitatott kérdések egyike az összeférhetetlenség
A dokumentumok alapján a Transparency azt állítja, hogy egy olyan szakember is részt vett a befektetések előkészítésében, aki korábban vezető szerepet töltött be az egyik érintett alapkezelőnél.
A magántőkealapok Magyarországon eleve régóta a közéleti viták középpontjában állnak. A konstrukció egyik sajátossága, hogy a végső befektetők személye nem nyilvános. A kritikusok szerint ez jelentősen megnehezíti annak követését, hogy végső soron kik profitálnak az állami üzletekből.
A Transparency már korábban is azt állította, hogy a Baross Gábor Tőkeprogram révén jelentős állami források kerültek olyan alapokhoz, amelyek NER-közeli üzleti körökhöz kapcsolódnak. Tavasszal például arról számolt be, hogy Tiborcz István egyik érdekeltségéhez köthető magántőkealap újabb 35 milliárd forint állami megbízást kapott. Ezeket az adatokat szintén közérdekű adatigénylések és bírósági eljárások útján sikerült megszerezniük.
Mi forog kockán?
A következő hetek kulcskérdése az lesz, hogy az ügyészség indít-e nyomozást a feljelentés alapján. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a vita már nem csupán arról szól, kik részesültek több százmilliárd forintnyi állami befektetésből, hanem arról is, hogy a döntések előkészítése megfelelt-e az átláthatósági és gondossági követelményeknek. Márpedig, ha a magyar hatóságok kimondanák, hogy egy ilyen mulasztás bűncselekménynek minősül, akkor a rövidesen megalakuló vagyonvisszaszerzési hivatal is könnyebben nyithatná újra több száz vagy akár ezer Fidesz-kormány által támogatott beruházás aktáját.