Az Európai Bizottság így próbálja javítani az európai gazdaság versenyképésségét az USA-val és Kínával szemben. Ahhoz azonban, hogy az új rendszer elindulhasson, a kormányoknak egy csomó ellenőrzési jogkörről le kell mondaniuk, ami pénzkiesést is jelent.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon mutatta be az EU-INC kezdeményezést. A terv célja, hogy radikálisan leegyszerűsítse a startupok működését az egész unióban, és javítsa az EU versenyképességét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Von der Leyen támogatásáról biztosította a „28. rezsimként” emlegetett kezdeményezést, ami gyakorlatilag egy „28. államként” működne, ahol az alapítók céget jegyezhetnek be.
„Vállalkozóink, az innovatív cégek képesek lesznek arra, hogy bármelyik tagállamban 48 órán belül, teljes mértékben online bejegyezzék a vállalkozásukat” – mondta a technológiai vezérigazgatók, alapítók és kockázati tőkebefektetők előtt.
Von der Leyen szerint az európai startupok ugyanazt a tőkerendszert élvezhetik majd az egész EU-ban.
,,Olyan rendszerre van szükségünk, amelyben a vállalatok zökkenőmentesen tudnak működni és finanszírozást bevonni Európa-szerte, ugyanúgy, mint az egységes piacokkal rendelkező Egyesült Államokban vagy Kínában”.
Hogyan tervezi az EU, hogy a 27 eltérő szabályozási piacot egyetlen páneurópai rendszerré kapcsolja össze? Az EU-INC mögött állók szerint az első lépés egy európai Szilícium-völgy létrehozása felé, a széttagoltság csökkentése és a digitalizáció növelése lenne.
„Az elképzelés egy szabványosított uniós jogi forma létrehozása, egy központosított digitális nyilvántartással, amelynek segítségével a vállalatok gyorsan és olcsón bejegyezhetők” – mondta Robin Wauters, az European Startup Network operatív igazgatója és az EU-INC egyik kezdeményezője az Euronewsnak.
Mi az EU-INC?
Európában 27 különböző társasági jogi rendszer létezik, ami megnehezíti a startupok növekedését. A korai fázisban lévő cégek zavaros digitális szolgáltatásokkal, szigorú megfelelési követelményekkel, adózási rendszerekkel és eltérő részvényopciós szabályokkal szembesülnek.
A vészharangot először 2024-ben kongatta meg Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke, amikor arra figyelmeztetett, hogy Európa túlszabályozottsága és széttagolt startup-piaca veszélyezteti az unió versenyképességét. Ez az egyik fő oka annak, hogy az EU már évtizedek óta nem tudja ledolgozni a növekedési lemaradást az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Röviden: az EU-INC új lehetőséget teremt az alapítók számára. Dönthetnek úgy, hogy vállalkozásukat a 27 tagállam valamelyikében jegyzik be, vagy az EU-INC formát választják, ami lényegében a 28. opció. A cél egy új európai startup-struktúra létrehozása az ötlettől a finanszírozásig.
Az új eljárás drámaian egyszerűbb lenne. A vállalkozók egyetlen, uniós szintű portálon, online, 48 óra alatt alapíthatnának céget. A rendszerbe való belépés automatikusan biztosítaná a működés jogát az összes tagállamban. A vállalkozók a teljes vállalati struktúrát egyetlen szabályrendszer alapján működtethetnék, nem pedig 27 különböző jogi keret szerint. Az új piacokra való belépéshez nem lenne többé szükség új leányvállalatokra és az engedélyek megújítására.
Ez azt is jelenti, hogy az európai tehetségek toborzása egyszerűbbé válna, mivel a vállalatok mindenhol ugyanazokat a tulajdonosi és adminisztratív folyamatokat alkalmazhatnák, anélkül hogy a nemzeti HR-, bérszámfejtési vagy munkavállalói szabályok miatt meg kéne változtatniuk a saját belső rendjüket.
A vállalkozók és az európai polgárok is profitálnának ebből: több szolgáltatás és termék jelenne meg, mivel a cégek uniós szinten indíthatnák el tevékenységüket a megszokott bürokratikus késedelmek nélkül.
A fogyasztók az erősebb határokon átnyúló versenyből is profitálnának, például a Wise bank ügyéhez hasonló esetekben. Míg a Wise-nak 14 évébe telt, hogy különálló cégeket hozzon létre több országban, egy jövőbeli fintech vállalat azonnal kínálhatna alacsony díjú nemzetközi átutalásokat.
Ez olcsóbb, gyorsabb és innovatívabb szolgáltatásokat jelentene az európai fogyasztók számára, ugyanakkor azzal a kockázattal járna, hogy csökkenne a nemzeti hatóságok felügyeleti szerepe.
Egy régóta várt terv
Az EU-INC nem az EU első kísérlete egy egységes startup-piac létrehozására. A korábbi kezdeményezések, mint a Societas Europaea (2004), az Európai Magánvállalat (2010) vagy az Egyszemélyes Társaság (2014), a tagállamok közötti egyetértés hiánya miatt megbuktak.
Sikeres lehet-e az EU-INC? Von der Leyen döntése, hogy támogatja a tervet, azt mutatja, hogy a Bizottság kész meghallgatni a technológiai startup-közösséget.
„[Az Európai Bizottságnak] most lehetősége van arra, hogy ne csak beszéljen, hanem meg is mutassa, hogy figyel az úttörő vállalkozókra, és kész merész, ambiciózus lépéseket tenni” – mondta Wauters.
Hogy a mostani tervezet ne akadjon el úgy, mint elődei, az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az elfogadásához elég legyen a minősített többség. Vagyis ne kelljen mind a 27 tagállamnak jóváhagynia, hanem elég legyen 14 támogató. Ehhez azonban a Bizottságnak előbb jogszabálytervezetet kell benyújtania. A tervek szerint a „28. rezsim” létrehozásáról szóló javaslatot márciusban terjesztik elő, a bevezetés pedig 2027-re várható.
Az Európai Parlament egyöntetűen támogatja a változtatást. Egy erről szóló jelentést már 492 igen és 144 nem szavazattal elfogadtak a képviselők. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezet garantálná a munkavállalói jogokat és azt, hogy a dolgozók beleszólhassanak a fontosabb vezetői döntésekbe.
Egyelőre egyetlen nemzeti kormány sem nyilvánított hivatalosan véleményt. Márpedig nekik kell átadniuk a hatalmuk egy részét. Ha az EU-INC létrejönne, az a társasági jog feletti ellenőrzés részleges elvesztését, a nemzeti szabványok átalakulását és az adminisztratív szektor bevételi forrásainak csökkenését jelentené.
Az viszont már látszik, hogy az EU-INC önkéntes rendszer marad: az országok nem lesznek kötelesek bevezetni. A nemzeti társasági jogok mellett létezne, nem azok helyébe lépne, így az alapítók választhatnának az uniós vagy a hazai forma között. Amennyiben az EU-INC szabálykönyve és egy tagállami vállalati szabály ütközne, az uniós norma élvezne elsőbbséget azoknál a cégeknél, amelyek ezt a formát választották.
Egy lépéssel közelebb a Szilícium-völgyhöz
Egyelőre nem tudni, melyik utat választják majd a startupok, a kezdeményezés azonban már most pozitív visszajelzéseket kapott Európa-szerte.
A 2024-es EU-INC petíciót már több mint 23 ezren írták alá, köztük olyan vezetők, mint Arthur Mensch, a francia Mistral vezérigazgatója, Anton Osika, a svéd MI-cég, a Lovable társalapítója, valamint Patrick Collison, az ír–amerikai fintech vállalat, a Stripe vezérigazgatója. De a támogatók közt vannak olyan óriások is, mint a Wise, a Klarna és a Cabify is.