A mesterséges intelligencia központi téma volt Davosban. A Világgazdasági Fórum MI-vezetője az Euronews Nextnek beszél az égető MI-kérdésekről.
Miközben a geopolitika uralta az e heti davosi gazdasági konferenciát, a mesterséges intelligencia (MI) ugyancsak sürgető kérdésként került elő, mivel a világ vezetői a technológiai szuverenitás és a stratégiai befolyás kérdéseivel birkóznak.
A technológia nem csupán átalakítja a gazdaságokat, hanem egyre fontosabb szerepet játszik abban is, hogyan pozicionálják magukat az országok a világban, Cathy Li szerint, aki a Világgazdasági Fórum MI Kiválósági Központját vezeti; a szervezet rendezi az éves találkozót.
„Nemcsak lehetséges, már zajlik” – mondta Li az Euronews Nextnek, a technológiai függetlenségért folytatott globális versenyt jellemezve. „Ebben a geopolitikai környezetben minden ország a maga tervezését végzi. Természetesen sokan aggódnak amiatt, hogy nem lesz meg az úgynevezett szuverenitásuk.”
A fokozódó geopolitikai feszültségek az MI-szuverenitást – vagyis egy ország képességét arra, hogy önállóan irányítsa és kormányozza saját MI-rendszereit – sok állam számára első számú prioritássá tették. Az azonban még nem dőlt el, pontosan hogyan nézne ez ki.
Li szerint az MI-szuverenitás nem jelenthet elszigetelődést, mert a legtöbb ország számára nem praktikus, sőt valójában nem is lehetséges, hogy az összes technológiai réteget egyetlen országban építsék ki. A bolygó számára sem lenne fenntartható.
„El akarunk mozdulni attól a felfogástól, hogy teljes nemzeti MI-tulajdonlásra van szükség, és inkább a stratégiai kölcsönös függőség felé” – mondta.
Ez a megközelítés azt jelentené, hogy az országok célzott hazai beruházásokkal és nemzetközi partnerségekkel hasznosítják egyedi erősségeiket, miközben stratégiai mérlegelés mentén azonosítják a megfelelő együttműködő partnereket.
Li Európát hozta fel példaként, és dicsérte a tagállamok közötti, határokon átívelő MI-partnerségeket. Többszintű együttműködést szorgalmazott, hogy „mindenki részesülhessen ebből az erőteljes technológiából”.
Vezetheti-e Európa az MI-t?
Bár az MI-versenyt az Egyesült Államok és Kína uralja, a davosi techvezetők szerint a technológia jelentős lehetőséget kínál Európának.
Jensen Huang, az Nvidia chipóriás alapító-vezérigazgatója azt mondta a fórumon, hogy az MI „izgalmas Európa számára”, mivel „rendkívül erős gyártási bázisa” van az MI-infrastruktúra kiépítéséhez.
Huang ezt Európa számára annak a pillanatnak nevezte, amikor „átugorhatja” a szoftveres korszakot, és a robotikát „egyszeri, életre szóló lehetőségnek” tartotta a kontinens számára.
Li osztotta ezt az optimizmust, és Európa előnyeit sorolta: rendkívüli tehetség, szilárd szabályozás, „stabil, ugyanakkor az innovációt ösztönző társadalom”, valamint erős ipari alapok.
Ugyanakkor elismerte, hogy komoly kihívások állnak előttünk. A kontinens piaci széttagoltsága megnehezíti a startupok határokon átnyúló terjeszkedését, és gátolja a tehetségek mobilitását.
„Sok, Európában született startup még mindig úgy látja, sokkal könnyebb belépni egy olyan nagy piacra, mint az Egyesült Államok, mint megpróbálni megbirkózni az Európai Unión belüli széttagolt hazai piacokkal” – mondta Li.
Az energia kihívása
Az MI előtt álló másik nagy kihívás – nemcsak Európában – az energia lesz. Az MI-rendszereket működtető adatközpontok hatalmas mennyiségű villamos energiát igényelnek.
Ez az infrastruktúra annyira meghatározó, hogy a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella Davosban kijelentette: az energiaárak lesznek a fő tényező abban, melyik ország nyeri meg az MI-versenyt.
Li hozzátette, hogy az energiakihívás egyben lehetőséget is teremt az „elavult” energiarendszerek korszerűsítésére.
„Azok a rendszerek, amelyek tiszta energiára állnak át, összességében az egész társadalom számára előnyösek lesznek, de hosszú távon kell gondolkodnunk arról, miként építhetjük ki a teljes ökoszisztémát” – mondta.
Az MI előtt álló kérdések
Mivel az MI minden korábbinál gyorsabban fejlődik, Li szerint „szinte olyan, mintha az életünkben egy év most 100 év lenne az MI-ben”. Azok az alkalmazások, amelyekről ma beszélünk, holnap könnyen elavulhatnak.
Li szerint az idei davosi összejövetel megmutatta, hogy az MI-fejlesztés a nagy nyelvi modellekről (LLM-ekről) a fizikai MI-re, például a robotikára helyezi át a fókuszt, illetve hogy az országok milyen döntéseket hoznak az MI-be irányuló beruházásokról és a szabályozásról.
Arra a kérdésre, szerinte melyek lesznek a fő témák a jövő évi Davosban, azt válaszolta, sok minden változatlan marad, például az, miként szolgálhatja az MI az emberiséget, és ne csak a vállalati profitot.
„Hogyan védjük meg gyermekeink jövőjét, ne csak a sajátunkat?” – tette fel a kérdést Li. Bírálta azokat a vállalati vezetőket, akik az MI miatt a belépő szintű állások leépítését tervezik, és ezt „a legnagyobb hibának” nevezte, „amit elkövethetnek”.
Ahelyett, hogy így kizárnák a fiatalabb dolgozókat, arra kérte a vállalatokat, párosítsák őket a tapasztalt felsővezetőkkel a megtérülés maximalizálása érdekében, mert szerinte a fiatal munkavállalók „AI-native”, és ösztönösen jól bánnak a technológiával.
Li azt is mondta, hogy az MI-nek nem szabad tovább szélesítenie a digitális szakadékot a Globális Észak és Dél között, és több erőfeszítést kell tenni azért, hogy az MI-rendszereket tiszta energia hajtsa.
„Mi a technológiára valóban felemelő erőként tekintünk, amely az egész emberiséget képes felemelni. Emberek vagyunk, és abban vagyunk egyediek, hogy törődünk egymással, ennek kell a napirendünk középpontjában állnia” – mondta.