Az örmény és az azerbajdzsáni elnök először találkozott a történelmi békemegállapodás óta. A régió szereplői üdvözölték, hogy a béke formálja a térség jövőjét.
A davosi Világgazdasági Fórumon tartott Euronews-panel először hozta össze Örményország és Azerbajdzsán elnökét azóta, hogy tavaly augusztusban aláírták történelmi békemegállapodásukat.
Mindkét fél méltatta a mérföldkőnek számító megállapodást, Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint ez mindkét ország politikai akaratát mutatja.
„Tavaly augusztusban történelmi eredményt értünk el, amikor a két ország békemegállapodást írt alá, ezzel véget vetve több mint három évtizednyi háborúnak és vérontásnak” – mondta. „Ezzel a megállapodással megváltoztatjuk egy tág földrajzi térség, Eurázsia egy részének arcát.”
Hozzátette, hogy mindkét ország vezetői „felelős és nagyon fontos döntést” hoztak a 30 éves konfliktus lezárásáról. „Folytathattuk volna. Nagyon nyíltan akarok beszélni önökkel és a közönséggel. De az végtelen háborúkhoz vezetett volna. Több szenvedéshez, több áldozathoz.”
Ezt visszhangozta Örményország elnöke, Vahagn Khachaturyan is, aki megjegyezte, hogy a jövő a két ország közötti békétől függ.
„Sikerrel járunk, mert megállapodásaink nagyon konkrétak. Az elvek teljes körűek. Tiszteletben tartjuk egymás területét, integritását, szuverenitását és joghatóságát. Ezek az elvek fognak vezérelni minket” – mondta Khachaturyan.
Az ellenségeskedéstől az együttműködésig
A két államfő kiemelte, mit hozott a béke a megállapodás aláírása óta, beleértve a gazdasági előnyöket is.
„A béke előnyei abban is megmutatkoznak, hogy megkezdődött az együttműködés” – mondta Aliyev, elmagyarázva, hogy az első, kritikus fontosságú termékeket és kőolajtermékeket szállító teherszállítmányok Azerbajdzsánból Örményország felé tartanak.
„Önmagában ez árcsökkentő hatású” – tette hozzá. „Ami megvalósult, óriási előny Örményország, Azerbajdzsán és a Dél-Kaukázus számára, és példát mutat arra, hogyan válthatnak a mélyen ellenséges viszonyban lévő országok az együttműködés időszakára.”
Khachaturyan közölte, hogy az országok tovább építik a már meglévő kereskedelmi kapcsolatot. „Most az Örmény Köztársaság Grúzia területén keresztül kaphat áruszállítmányokat Azerbajdzsánból. Biztos vagyok benne, hogy egyszer közvetlenül, a saját területeinken keresztül is fogadhatjuk ezeket a szállítmányokat.” Aliyev egyetértett, hogy ez a nap „nincs túl messze”.
További, kézzelfogható gazdasági példákat is említett az átalakulásra, megjegyezve, hogy Örményország fővárosának, Jerevánnak a lakói mostantól azerbajdzsáni üzemanyagot is vásárolhatnak autóikhoz.
Az örmény elnök rámutatott, hogy az, hogy Örményország és Azerbajdzsán a határon átívelve üzletelhet egymással, nemcsak helyben hasznos, hanem „ennek az együttműködésnek az eredményeként a Dél-Kaukázus az egész világ számára rendkívül kedvező régióvá válik”.
„A most zajló, Európa és Ázsia összekapcsolásáról szóló vitákban ennek legjobb módja a Dél-Kaukázuson keresztül vezet” – mondta Khachaturyan.
Összegzésként hozzátette, hogy a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének folyamata sikeres lesz, mert nemcsak politikai, hanem gazdasági érdek is fűződik hozzá.
„Ez erősíteni és megszilárdítani fogja azokat a megállapodásokat, amelyeket elértünk.”
A geopolitikai bizonytalanságok átgyűrűző hatása
Az elnökökhöz csatlakozott Aleksandar Vučić szerb államfő is. Komor képet festett a világban felgyorsult geopolitikai folyamatokról.
„Még soha nem volt ennyire kevés béke, stabilitás és nyugalom a világban. A tavalyi év a második világháború óta a legrosszabb volt a különböző országok által indított, illetve országokon belül zajló háborúk számát tekintve” – mondta.
„Vannak, akik azt mondják, még a mi országainkban is, hogy mindez távol áll tőlünk, de létezik átgyűrűző hatás. Mindannyian meg fogjuk érezni a következményeket.”
Vučić arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti feszültségek átgyűrűző hatása jelentősen sújtja majd a kisebb országokat. „Az USA és Európa közötti válás nem átmeneti ügy lesz; el fog húzódni, és végül mindannyian megfizetjük az árát.”
Megjegyezte, hogy Szerbia különösen érintett lesz, mivel számos európai vállalatra támaszkodik alkatrészgyártásban.
„Ha az Egyesült Államokban, amely ezeknek a cégeknek a fő piaca, magasabb vámokkal szembesülnek, az azt jelenti, hogy be kell zárnunk a szerbiai gyárainkat, üzemeinket.”
Erős együttműködésre szólította fel Azerbajdzsánt, Örményországot és a tágabb régiót. „Kétség sem fér hozzá, hogy ütéseket kapunk. De olyan jó barátok, mint Örményország és Azerbajdzsán, és remélhetőleg Törökország támogatásával és segítségével képesek leszünk leküzdeni ezeket a nehézségeket.”
Khachaturyan osztotta Vučić véleményét, miszerint „a világ változó politikai térképe” nagyobb hatással van a kis országokra. „De kicsinek lenni előny is lehet. Lehetővé teszi, hogy önállóan cselekedjünk, önállóan hozzunk döntéseket, és azokat önállóan hajtsuk végre.”