Sok elemző értetlenül szemléli az amerikai elnök agresszív lépéseit a hatalmas sziget iránt, de létezik olyan verzió is, hogy egy ismert milliárdos a törekvés ötletgazdája.
Első elnökségének idején Donald Trump magához hívatta 3. nemzetbiztonsági főtanácsadóját, John Boltont. Beszámolt neki egy ötletről, amivel egy „nagyon ismert üzletember” kereste meg, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie Grönlandot, annak stratégiai és gazdasági fontossága miatt.
A főtanácsadó hamar megtudta, hogy a javaslat mögött a legendás Estée Lauder örököse, Ronald Lauder kozmetikai titán áll, mivel a milliárdos felkereste őt is az elképzelésével, amelyen együtt kezdtek dolgozni.
Bolton szerint Trump közeli barátai befolyással vannak az elnök cselekedeteire. „Azokat az információkat, amiket a barátaitól hall, igaznak veszi, és nem lehet megingatni a véleményét”
Amúgy Bolton alapvetően nem tartotta rossznak az ötletet, jól ismerve az Arktisz körzetében megélénkült kínai és orosz mozgásokat. Utasította is a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársait, hogy végezzenek átfogó kutatást Grönland történelméről, és vizsgálják meg, hogy milyen lehetőségek vannak a további terjeszkedésre a szigeten.
Lauder és Bolton elkezdték nyújtogatni csápjaikat a dán kapcsolatok felé, de merev ellenállásba ütköztek. A továbblépést végleg megakasztotta, hogy 2019 szeptemberében Trump menesztette a főtanácsadót, és ezzel az ügy lekerült a napirendről.
Ahogy a világjárvány átvette az uralmat a globális politikában, a Grönlandról szóló pletykák is elhalványultak. Miként az is, hogy az első tapogatózó próbálkozások kudarca után Trump egyszerűen utálatosnak nevezte Mette Frederiksen koppenhágai miniszterelnököt, és lemondta II. Margit dán királynő meghívását is.
Lauder most ismét előkerült
Trump már az újabb beiktatás előtt belekezdett Grönland emlegetésébe, majd hivatalba lépése óta egyre szisztematikusabban folytatta. A kampányát 5 millió dollárral támogató Lauder azóta többször is nyilvánosan síkra szállt a törekvés mellett. A New York Postban már 2025 február elején kijelentette, hogy Donald Trump elképzelése Grönland megszerzéséről „soha nem volt abszurd, hanem stratégiai jelentőségű”. Érvelése szerint a sziget az amerikai „következő határvidék” (next frontier), amely kulcsfontosságú a ritkaföldfémek, az AI-fejlesztések és a globális kereskedelmi útvonalak szempontjából.
Időközben kiderült az is, hogy Lauder nemcsak a politikai víziókat táplálta, hanem az elmúlt években közvetlenül is befektetett grönlandi vállalkozásokba. Így például részesedése van egy luxus forrásvizet exportáló cégben (Greenland Water Bank), és egy olyan konzorciumban is, amely Grönland legnagyobb tavából vízenergiát kíván termelni egy alumíniumkohó üzemanyagául.
A már említett John Bolton most azt mondja, hogy „minden Trump egojáról szól. Nem tudom, ki javasolta neki katonai erő bevetését[Grönlandon], mert erről szó sem volt 2018-ban. Trump elárulta a lényeget, amikor azt mondta, hogy pszichológiailag birtokolnunk kell Grönlandot. Nem hiszem, hogy bárki más Amerikában ezt gondolná. Mindig minden Trumpról szól, ez jót tesz az öntudatának, de tönkreteszi a NATO-t.”
Ronald Lauder 2007 óta a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke. Aktív diplomáciai tevékenységet folytat, legutóbb az izraeli-palesztin megállapodások második szakaszával és az európai antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozott. Kiemelt célul tűzte ki a globális oktatási stratégia megújítását, hogy az iskolákban fellépjenek az Izrael-ellenes narratívák ellen. Emellett aktívan támogatja a Trump-adminisztráció közel-keleti békemisszióit. 2023-ban 25 millió dollárt ígért az antiszemitizmus elleni kampányra.
Lauder a 60-as évek óta ismeri Trumpot a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Iskolájából, és támogatta első kampányát is, hivatkozva kettejük „sokéves barátságára”. Egyik nyilatkozatában megvédte az elnök mentális egészségét is, miután azt kétségbe vonták egy bestsellerben, hivatkozva az elnök kiszámíthatatlan mentális állapotára. Lauder azt mondta, hogy Trump „hihetetlen éleslátású és intelligens ember”, aki azért bosszantja a kritikusait, mert „nem hajlandó régimódi közhelyekben beszélni”.
1984-ben, Ronald Reagan elnöksége alatt Lauder otthagyta a kozmetikai üzletágban betöltött nappali állását, hogy az európai és NATO-politikáért felelős védelmi államtitkár-helyettesként dolgozzon. Két évvel később kinevezték az Egyesült Államok ausztriai nagykövetévé, de ott csak egy évig szolgált. Később indult New York főpolgármesteri címéért is, de alul maradt Rudolph Giulianival szemben, pedig 10 millió dollárt költött a kampányra.
Ugyanakkor Lauder nem csak az amerikai ügyek iránt érdeklődik. Egy kiszivárgott levélben – amelyet a TechMet bányászati vállalat vezetője küldött Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek – Laudert egy olyan konzorcium tagjaként nevezték meg, amely egy lítium lelőhely kiaknázására törekszik Ukrajnában. Lauder azt mondta, hogy nem tárgyalt az ukrán ásványkincsekről Trumppal, de „évek óta, egészen a mai napig felveti a kérdést az amerikai és ukrán érdekelt feleknek”.
Magyarországon 1997-ben Lauder támogatta az Írisz TV kísérletét, amelyben Baló György vezetésével versengett a meghirdetett földi televíziós frekvenciák koncessziójáért, de végül alul maradt a tv2 és az RTL pályázata mögött.