Kevesebb mint két hét és kezdődik a 45-ik, "újjáélesztése" óta második Magyar Filmszemle. A magyar filmszakma egyhetes fórumára rekordszámú, több mint 450 alkotást neveztek.
"A világosítótól a rendezőig, a focus pullertől a producerig, a színészekig, mindannyian találkoztunk, óriási stábok lepték el a mozitermeket. Meg ami főleg a legjobb, a vetítések előtti és utáni beszélgetések, nevetgélések, a létezés" – foglalta össze a főváros támogatásával megvalósult egyhetes mustra lényegét Muhi András producer (Csak a szél, Testről és lélekről, Larry, Elfogy a levegő), a Filmszemle igazgatója.
Tavaly 13 év kihagyás után rendezték meg a 44. Filmszemlét, Budapest önkormányzatának valamint a producerek támogatásával. Ott és akkor döbbentek rá, hogy milyen sokaknak hiányzott a szemle. "Ezt ki is fejezték felénk, abszolút win-win helyzet volt" – idézte fel 2025 tavaszát Csutak Tamás producer (Aglaja, Swing, Liza, a rókatündér), az ötfős Szemletanács tagja. A Szemle újraélesztésével céljuk a filmes szakmai közélet felrázása, a párbeszéd elindítása és az árkok betemetése volt.
A Szemletanács további három tagja tagja: Pataki Ágnes producer (Fekete pont, Veszélyes lehet a fagyi, Üvegtigris), Kovács Gábor producer (Fekete pont, Egy nap, Délibáb, Bibliotheque Pascal) és Liszka Tamás, a Budapest Film Zrt. vezérigazgatója.
Idén új helyszínként és támogatóként az Inga Kultúrkávézó is csatlakozott, amely a Filmszemle fórumaként fog szolgálni a fesztivál ideje alatt. Olyan típusú programoknak adnak helyet, amelyek "nem képezik a mainstream részét, mégis érdemes nagyobb figyelmet szentelni nekik”.
A jegyár idén is ezer forint lesz. Minden vetítés után szakértők moderálásával beszélgetnek majd az alkotók, ezek az események a nagyközönség számára is nyitottak. A beszélgetéseket javarészt nem a Corvinban, hanem az Ingában tartják.
A zsűri szekció idén is kiegészül a vallásközi zsűrivel. Az alkotások tíz kategóriában versenyeznek:
- Játékfilm (zsűri: Gárdos Péter, Hajdu Szabolcs, László Sára, Ónodi Eszter, Pohárnok Gergő)
- Rövidfilm
- Kísérleti film
- Dokumentumfilm
- Rövid dokumentumfilm és dokumentumfilm-sorozat
- Tudományos ismeretterjesztő- és portréfilm
- Rövid animációs film
- Animációs filmsorozat
- Televíziós filmsorozat
- Zenei videóklip.
Tarr Béla emlékezete
A tavaly életműdíjjal kitüntetett, idén január 6-án elhunyt ikonikus filmrendező nagy támogatója volt a Filmszemlének, mi több, a leállás előtti utolsó, 43. – már "fapados" – Filmszemlét lényegében ő szervezte meg, a Magyar Filmművészek Szövetsége akkoriban megválasztott új vezetőjeként.
"Ezt a hagyományt tőle vettük át, tavaly pedig életműdíjjal jutalmaztuk. Nagyon fog hiányozni" – fogalmazott Muhi András az idei Filmszemle beharangozó sajtótájékoztatóján, felidézve a 2012-es esemény hangulatát.
Az állami támogatást teljesen nélkülöző, az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Toldi moziban tartott akkori mustra kiváló bizonyítéka volt a magyar filmkészítők áldozatkészségének, szakma iránti szeretetének. Előzsűrizés, verseny akkor értelemszerűen nem volt, tehát díjakat sem adtak át. Csak ősbemutatókat tartottak, minden filmet egyszer vetítettek le.
Látni lehetett többek között Deák Krisztina Aglaja, Fliegauf Benedek Csak a szél, Pálfi György: Final cut – Hölgyeim és uraim, Szabó István Az ajtó, Török Ferenc Isztambul című filmjét.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium akkori indoklása a forrásmegvonásra a következő volt: "Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár szerint kár lenne, ha a Filmszemle hagyománya megszakadna, azonban – az Országgyűlés döntése alapján – a filmszakmai támogatások 2012-ben elkerültek a tárcától, így erre az évre a NEFMI kulturális költségvetésében nincs forrás a Filmszemle támogatására."
És valóban, jött is 13 év hallgatás, és az árkok nemhogy betemetődtek volna, tovább mélyültek: a szakma megosztottsága nőtt.
A Filmszemle története
KEZDETEK (1965–1975)
A korabeli magyar filmgyártást a különböző állami filmstúdiók irányították. A filmeket így az egyes stúdiók vezetői nevezték be a Játékfilmszemlére. Az első Játékfilmszemle díjátadóját 1965. november 14-én tartották – olvasható a mustra részletes története a hivatalos honlapon. A társadalmi zsűri nagydíját Fábri Zoltán 20 óra című alkotása kapta, a fődíjat pedig három film: Kovács András Nehéz emberek, Keleti Márton A tizedes meg a többiek és Jancsó Miklós Így jöttem című filmje. A legjobb operatőrnek járó díjat Illés György vehette át.
VÁNDORÉVEK (1976–1983)
A Játékfilmszemlének 1976-tól 1983-ig felváltva Pécs és Budapest adott otthont, majd 1983 után a főváros a házigazda, minden év februárjának első hetében. Az időpont kiválasztását a Berlinaléhoz igazították: a nemzetközi filmes szakma jelentős része a németországi fesztivál előtt Budapestre látogatott, majd vitte tovább az ott látott filmek hírét.
A rendezvénysorozat történetében akadtak olyan évek is, amikor nem osztottak díjakat (1976–1980), illetve amikor a fődíjat nem adták át (1981). 1971-ben, 1972-ben, 1974-ben és 1975-ben nem rendezték meg a Filmszemlét.
MAGYAR FILMSZEMLE (1989–2011)
A Szemlét 1989-ben nevezték át Magyar Filmszemlének. A fennállás 1965-ös kezdete és 2011 között összesen 37 magyar film nyerte el a fődíjat.
„FAPADOS ÉV", MAJD SZÜNET (2012–2024)
2012-ben rendezték meg az ún. „fapados” Magyar Filmszemlét – ekkor azonban verseny nélkül, így díjakat sem adtak át. Ezt követően 13 év szünet következett a hazai filmélet kiemelt eseményének történetében.
ÚJJÁSZÜLETÉS (2025–)
A visszatérő Szemle ismét versenyprogrammal várta a szakmát és a közönséget: 8 kategóriában adtak át díjakat, és újra megszületett a Filmszemle fődíjas magyar alkotása is: Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjét ítélték a legjobbnak.
A rendezvény óriási szakmai és közönségsikert aratott: a filmalkotók és az érdeklődők több mint 20 ezer nézővel töltötték meg a vetítéseket
A szervezők terveik szerint az elkövetkezendő években is megrendezik a magyar filmes szakma egyhetes találkozóját.