Magnus Brunner szerint ez olyan konszenzus lehet, amely során a tagállamok egy régóta fennálló problémát rendezhetnek.
Képes helyreállítani az EU polgárainak bizalmát az új migrációs és menekültügyi paktum egy olyan területen, amely régóta mély politikai megosztottságot okoz az Európai Unió migrációs biztosa szerint. Magnus Brunner az Euronews szerkesztőségének nyilatkozott, a The Europe Conversation című műsor vendége volt.
„Vissza kell szereznünk az emberek bizalmát” – mondta Brunner, hozzátéve, hogy a migrációs kihívások megoldása mindenkinek fontos.
Az új uniós migrációs és menekültügyi paktum lehet az első olyan konszenzus, amely során a tagállamok megállapodnak valamiben, ami jó alapként szolgálhat egy régóta fennálló probléma rendezéséhez, véli az osztrák biztos:
Az új kezdeményezés négy fő alapelvre épül
- Egyik a külső határok biztosítása, átvilágítás és gyors határellenőrzési eljárások révén.
- Másik a menekültügyi eljárások gyorsítása és hatékonyabbá tétele.
- Harmadik a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségvállalás rendszerének kialakítása.
- Negyedik a migrációkezelés nemzetközi partnerségekbe való beágyazása.
Az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásukat követően az új migrációs szabályok 2024-ben léptek hatályba, és a tervek szerint jövő év júniusában kezdik el alkalmazni őket.
Tárgyalások a tálibokkal
Amikor az elutasított menedékkérők visszaküldéséről van szó, az EU-nak technikai szinten tárgyalnia kell a tálibokkal és hasonló hatóságokkal, még ha ez nem is kellemes vagy könnyű, mondta Brunner:
„A harmadik országokkal való kapcsolattartás még akkor is fontos, ha nem tetszik a kormányuk és az, ahogyan a dolgokat csinálják” – felelte a biztos arra a kérdésre, hogy Németország miért folytat tárgyalásokat a tálibokkal a kitoloncolásra ítélt afgán állampolgárok hazaküldéséről.
A tálibokkal folytatott tárgyalások Németországon belül és kívül is bírálatokat váltottak ki, mivel a tálibok uralmát az emberi és különösen a nők jogainak szisztematikus megsértése jellemzi, amióta 2021 augusztusában újra hatalomra jutottak Afganisztánban.
A kritikusok azt is mondták, hogy egy jelentős uniós ország, amely párbeszédet folytat a tálibokkal, legitimitást biztosít az afgán rezsimnek, és megnyitja az utat a nyugati országokkal való kapcsolatok fokozatos normalizálása előtt.
Azonban egy harmadik országgal történő tárgyalás megítélésekor Brunner szerint különbséget kell tenni az adott kormány létjogosultságának elismerése vagy tiszteletben tartása között.
Visszaküldési központok mint innovatív megoldások
Brunner támogatja a visszaküldési központok létesítését, amelyek használatával az EU-ban tartózkodási joggal nem rendelkező személyeket küldenék harmadik országba.
„Elengedhetetlen az alapok lerakása és egy olyan keretrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan lehetőségeket vizsgáljanak meg, mint például a visszaküldési központok létesítése – és pontosan ezt értük el a visszaküldési rendelettel. [...] De nem akarjuk, hogy az Európai Bizottság tárgyaljon az összes tagállam nevében” – tette hozzá.
Brunner beszélt a pápával nemrégiben Rómában folytatott találkozójának részleteiről is: „Nagyon jó megbeszélés és találkozó volt, mert egy oldalon állunk az emberi jogok és az alapvető jogok tiszteletben tartása, illetve az emberkereskedők elleni küzdelem terén. [...] Azt hiszem, a pápa is teljesen egyetért ezzel.”