Az Európai Bizottság forrásai azt mondták az Euronewsnak, hogy Brüsszel befagyasztja a Magyarország elleni vizsgálatokat, mivel a választások előtt nem akarják táplálni Orbán Viktor EU-ellenes retorikáját.
"Az Európai Bizottság gyakorlatilag leállította a Magyarországgal kapcsolatos ügyekre vonatkozó döntések meghozatalát" - mondta két, a folyamatra rálátó forrása az Euronewsnak. A döntés oka egyszerű: a Bizottság nem akarja úgy feltüntetni magát, hogy beavatkozik a magyar választási kampányba, és nem akar muníciót adni Orbán Viktor EU-ellenes retorikájának a választásokat megelőző kampány során.
"A magyar dossziékkal a frontvonalak állnak, jelenleg semmi sem történik. A Bizottság megvárja az áprilist, de addig is nagyon szorosan figyeli a magyarországi közvélemény-kutatásokat" - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő uniós diplomata.
Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden a Facebookon jelentette be, hogy a 2026-os parlamenti választásokat április 12-én tartják. A Magyar Péter vezette Tisza párt jelenleg az összes, nem kormánypárti kutatóintézet által készített közvélemény-kutatáson vezet a Fidesz előtt, noha a különbség a két párt között ha lassan is, de csökken. Kampányában Orbán Magyarországot a "háborút, a genderideológiát és a nyitott határokat" szorgalmazó, "a migránsok kontinensre engedését" célzó brüsszeli bürokraták áldozatának állítja be. "Nem akarunk a kezére játszani" - szögezte le lapunk forrása, aki úgy véli, hogy a kötelezettségszegési eljárások megnyitása vagy végrehajtása táplálhatja ezt a retorikát.
Az Európai Bíróság 2024-ben napi pénzbírsággal sújtotta Magyarországot az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt, ennek ellenére Orbán többször is azzal érvelt, hogy érdemes a büntetést megfizetni azért, hogy "Magyarország biztonságban legyen".
"Naponta 1 millió eurót fizetünk. Ennyivel büntetnek minket a tíz évvel ezelőtt épített határkerítés miatt. Sok pénzről van szó, de ez volt a legjobb befektetés a jövőnk érdekében" - írta Orbán júliusban a közösségi médiában, majd ugyanezt megismételte washingtoni útja során novemberben, utalva Donald Trump amerikai elnök illegális migrációval szembeni keményvonalas politikájára is.
Egyelőre nincs jogi lépés a Budapest Pride betiltásának ügyében
A Bizottság tétlensége a betiltott Budapest Pride körül különösen problematikus, miután Ursula von der Leyen bizottsági vezető az LMBTQ+ közösség szövetségesének kiáltotta ki magát, amikor a magyar komány a Pride-ot a gyermekvédelemre hivatkozva el akarta lehetetleníteni.
Tavaly márciusban az országgyűlés elfogadott egy törvényt, amely gyakorlatilag betiltotta a rendezvényen való részvételt, a rendezvényre látogatókat pedig pénzbírsággal fenyegette, sőt azt is kiderült, hogy kamrerával figyelik majd meg a tömeget. Civil szervezetek és aktivisták sora diszkriminatívnak nevezte a jogszabályt, és uniós fellépést követeltek. A jogi szöveg egy háromoldalas kiegészítés a gyülekezési törvényhez, de a Bizottság egyelőre nem fejezte be az értékelést, és nem jelentett be semmilyen konkrét lépést. A Budapest Pride a kormány tiltása ellenére Karácsony Gergely főpolgármester támogatásával megrendezésre került, Karácsony pedig októberben az Euronewsnak nyilatkozva politikai döntésnek nevezte az Európai Bizottság tétlenségét. "Az első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy ez teljesen ellentétes az európai közösségi joggal. Próbálom megérteni, hogy miért nincs politikai akarat, hogy ez ellen fellépjenek. Talán kivárnak, vagy talán félnek, hogy ez a folyamat elhúzódik, és nem akarják befolyásolni a parlamenti választást" - mondta akkor Karácsony Gergely. Megjegyzendő: a Bizottság nem vonakodott fellépni egy szlovák alkotmánymódosítás ügyében, amely kimondja, hogy csak két nem létezik, így a férfi és a nő. A Bizottság tavaly novemberben indított kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen.
Brüsszel elhalasztja a vizsgálatot a magyarországi kémkedési vádakkal kapcsolatban
Tavaly októberben botrány robbant ki Magyarország brüsszeli állandó képviselete körül, miután a Direkt36 több más oknyomozó lappal közösen megírta, hogy amikor több mint tíz évvel ezelőtt Orbán kormánya egyre gyakrabban került összetűzésbe az Európai Bizottsággal, akkor az Információs Hivatal tisztjeit küldték az Európai Unió állandó képviseletéhez. A cikkek szerint a tisztek hivatalosan többek közt pénzügyi-gazdasági ügyekkel foglalkoztak, de valójában az EU intézményeiben való belső kémkedésére alkalmazták őket. A Direkt36 írása feltárta, hogy V., a brüsszeli magyar Állandó Képviselet "megnyerő modorú" diplomatája megpróbált beszervezni uniós intézményekben dolgozó magyar állampolgárokat. V. "diplomatafedésben", volt, azaz hivatalosan a külügy tisztviselőjeként dolgozott Brüsszelben. "A magyar hírszerzők 2012 és 2018 között óvatlanul és nyíltan kémkedtek, vagyis nem tartották be a biztonsági szabályokat: 2017-ben V. lebukott, és vele együtt az egész brüsszeli magyar hírszerző hálózat kompromittálódott" - írta a lap. Tehát a 2012 és 2018 között működő állítólagos kémkör az uniós intézményeknél dolgozó magyar állampolgárok közül is megpróbált egyet-egyet beszervezni.
A Bizottság belső vizsgálatot indított Várhelyi Olivér egészségügyi biztos szerepének tisztázására, aki a kémhálózat működése idején Magyarország uniós nagykövete volt, és munkájából kifolyólag is szorosan együttműködött Orbán Viktorral. A Bizottság eredetileg úgy tervezte, hogy karácsony előtt hozza nyilvánosságra a vizsgálat eredményét, de az Euronews úgy tudja, hogy ez az eljárás is késik, feltehetőleg a választások időpontján túlra. Az Euronewsnak nyilatkozó bizottsági tisztviselők azt is felvetették, hogy egy Várhelyi távozásához vezető vizsgálat hatalmas zűrzavart okozhatna, mivel a magyar biztos a társaihoz képest kis portfóliót kezel. Várhelyi eddig tagadta, hogy a magyar hatóságok nevében elkövetett volna bármilyen szabálysértést, vagy hogy korábban kémkedett volna.
A Magyarországnak szánt pénzeszközökkel kapcsolatos pénzügyi döntéseket is felfüggesztették
Magyarország tavaly decemberben kérte az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) mintegy 4 milliárd eurós összegének átcsoportosítását a Magyar Fejlesztési Bank alá. Azzal, hogy ezt az állami befektetési ágon keresztül tette, Magyarország technikailag teljesíteni tudta a kiadási kritériumokat, és elkerülhette, hogy elveszítse ezt a pénzösszeget. A Bizottság azonban vonakodik attól, hogy az áprilisi szavazás előtt döntést hozzon az ügyről.
Az EU a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztotta a Magyarországnak szánt források nagy részét. Az ország több mint egymilliárd eurót veszített, mivel a teljesítési határidők 2025 végén lejártak. Az Európai Parlament a 7. cikkely szerinti eljárásról szóló, tavaly novemberben megszavazott állásfoglalásában további pénzügyi szankciókat, illetve Magyarország szavazati jogának felfüggesztését is szorgalmazta.
Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő szerint az EU stratégiai hibát követett el azzal, hogy nem lépett még annak kockázatára is, hogy egy választási kampányban ezt a lépést fegyverként használná a Fidesz. "Stratégiai szempontból nagyon rossz ötlet, hogy nem avatkozunk be" - mondta Freund az Euronewsnak, hozzátéve, hogy szó sem lehet róla, hogy csak azért felfüggesszenek uniós eljárásokat, mert választási kampány van.
A német politikus szerint az EU-nak inkább rá kéne pirítania "a magyar kormányra annak hazugságai miatt", mintsem szemérmesen játszani, ez ugyanis az visszaüthet az uniós intézményekre.
Brüsszel arra vár, hogy Magyar elsimítsa a kapcsolatokat az EU-val?
Az áprilisi választásoknak Brüsszel szempontjából is nagy tétje van. A 2010 óta kétharmaddal kormányzó Orbán Viktor ellenzi a kulcsfontosságú európai jogalkotási aktákat, köztük az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, az Oroszország elleni szankciókat, és a 27 tagállamra vonatkozó közös migrációs szabályokat.
Orbán vétópolitikája (melyet a magyar kormány ma már de facto minden szavazásnál alkalmaz) hatalmas belső feszültségeket okozott az EU-n belül, ahol a politikai döntésekhez (főleg külpolitikai témában) gyakran egyhangúságra van szükség.
A Magyar Péter féle Tisza párt az Európai Néppárt tagja, tehát az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet is uraló jobbközép politikai csoporthoz tartozik. Magyarra Brüsszelben olyan Európa-barát politikusként tekintenek,
- aki egyrészt újjáépítheti az Orbán kormányzása alatt megromlott Budapest-Brüsszel kapcsolatokat,
- másrsézt Donald Tusk lengyelországi visszatéréséhez hasonlóan az uniós támogatásokat is hazaviheti.
Az Euronewsnak egy névtelenségét kérő európai parlamenti forrása azt mondta, hogy a Tisza és a Néppárt sem véletlen hallgat a magyar ügyekről. "Még a Néppárton belüli magyarok között is azt mondják egyesek, hogy hogy ne tegyünk semmit, mert Orbán Viktor visszaélhet vele a Brüsszelt gyalázó kampányában" - mondta a parlamenti forrás.
A Bizottság a védelmi kiadások terén viszont készen áll együttműködni Orbánnal, és tavaly májusban úgy döntött, hogy az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE) 150 milliárd eurós keretéből 16 milliárd eurót juttat Budapestnek. Ez a harmadik legnagyobb, tagállamnak nyújtott támogatás, egyben jelzés, hogy a biztonság olyan terület, ahol a konszenzus felülkerekdhet a politikai ellentéteken.