Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság kihívást intéz az EU-hoz a migrációs kvóták miatt. A négy kelet-európai ország nem akar több migránst befogadni, és nem fizetnek kompenzációt az elutasításért.
Kedden az Európai Bizottság új elosztási tervet jelentett be, amelynek célja, hogy enyhítse az olyan gócpontországok terheit, mint Olaszország, Spanyolország és Görögország. Ez azt jelenti, hogy néhány közép- és kelet-európai országnak segítséget kell majd nyújtania.
Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság azonban közölte, hogy nem vesz részt a kvótarendszerben, és készek megtámadni a Bizottságot.
A migrációs és menekültügyi paktum szerint minden uniós országnak lakossága és teljes GDP-je arányában hozzá kell járulnia a "migrációs nyomás alatt állónak" tekintett, főként dél-európai országok terheinek enyhítéséhez.
Ezt háromféle módon tehetik meg: bizonyos számú menedékkérő saját területükre történő áthelyezésével, 20 000 euró fizetésével minden olyan személy után, akinek áthelyezéséhez nem járulnak hozzá, vagy operatív támogatás finanszírozásával a "nyomás alatt állónak" tekintett tagállamokban, például Olaszországban és Spanyolországban. A szabályok szerint a három lehetőség kombinációja is lehetséges.
A teljes összegről és az áttelepítések arányáról a tagállamok még idén döntenek. A 27 tagállamnak egy "szolidaritási alapot" kell majd létrehoznia a Bizottság szigorúan titkos javaslata alapján. A törvény által meghatározott minimum 30 000 áttelepítés és 600 millió eurós pénzügyi hozzájárulás.
Dühös reakció a migrációs kvótarendszerre
Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság kijelentette, hogy nem kíván ehhez hozzájárulni - sem áttelepítések elfogadásával, sem pénzügyi hozzájárulással.
"Lengyelország nem fog migránsokat fogadni a migrációs paktum keretében. Nem is fogunk fizetni érte" - írta Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en nem sokkal a bizottsági jelentés bemutatása után. Tuskra nagy nyomás nehezedik a konzervatív ellenzék részéről, hogy kemény álláspontot képviseljen a migrációval kapcsolatban.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kemény álláspontot képviselt: "Nem fogjuk végrehajtani a migrációs paktumot. [...] Nem fogadunk be migránsokat, és egyetlen forintot sem fizetünk értük".
Az év elején Robert Fico szlovák miniszterelnök hasonló figyelmeztetést küldött Brüsszelnek, azzal érvelve, hogy országa nem vesz részt a programban, és nem fog befizetni a szolidaritási alapba sem. Fico a migrációval kapcsolatban is kemény álláspontot képvisel, és Orbán Viktor "nulla migráns" jelszavához csatlakozik.
A hivatalba lépő Andrej Babiš cseh miniszterelnöknek még ki kell neveznie a kabinetjét, de "nemzetbiztonsági okokra" hivatkozva máris elutasította a kvótarendszert.
"Pártunk nem ért egyet a migrációs paktummal, amely közvetlen veszélyt jelent a biztonságunkra. Elutasítjuk" - mondta Jaroslav Bžoch, az ANO európai parlamenti képviselője az Euronewsnak.
Elutasíthatják-e az uniós országok a kvótarendszert?
Elméletileg minden uniós tagállamnak részt kellene vennie a programban, és szolidaritást kellene nyújtania - pénzügyi vagy operatív értelemben - a legnagyobb számú érkezőkkel szembesülő tagállamoknak. A mentességekről azonban lehet tárgyalni.
A Bizottság értékelése szerint a Cseh Köztársaság és Lengyelország azon hat ország között van, amelyek mentességet kérhetnek a szolidaritási alap alól, mivel a "jelentős migrációs helyzettel küzdő" országok közé tartoznak. Lengyelország várhatóan azonnal kérni fogja, Csehország pedig hamarosan követni fogja a példáját - mondták uniós tisztviselők az Euronewsnak.
Minden mentességet az uniós minisztereknek minősített többséggel kell jóváhagyniuk. Ez azt jelenti, hogy a 27 tagállamból 15-nek, amely az EU teljes lakosságának legalább 65%-át képviseli, támogatnia kell azt.
Ha egy uniós országnak mentességet adnak, az áttelepítésekből és a pénzügyi hozzájárulásból való részesedését nem csoportosítják át más államokra, ami azt jelenti, hogy a "migrációs nyomás alatt álló" országok kevesebb segítséget kapnak a teljes csomagból. Ez komoly visszalépésekhez vezethet a 27 tagállam államfői által képviselt Európai Tanács részéről.
Annak meghatározása, hogy mit jelent a "szolidaritási alap", és kik kapnak mentességet, rendkívül kényes kérdés. Európai tisztviselők elismerik, hogy nehéz lesz mentességet adni egy országnak, és megtagadni egy másiktól.
"A migrációs paktum végrehajtása nagyon nehéz lesz, a legtöbb tagállam inkább elkerülné az áttelepítéseket, mert az otthonukban visszahatással szembesülhetnének" - mondta egy diplomata az Euronewsnak.
Az olyan országok, mint Magyarország és Szlovákia, amelyek elvileg nem kérhetnének felmentést, mivel nincsenek kitéve "súlyos" migrációs nyomásnak, figyelmen kívül hagyhatják a kritériumokat, mégis megtámadhatják a törvényt.
"Egyértelmű, hogy ha a tagállamok többsége megtagadja az áttelepítésekből való részesedését, a Bizottság nem fogja mindet megbírságolni. Ezt nagyon nehéz lesz a helyszínen végrehajtani" - mondta a diplomata. A Bizottság elmulasztotta a javaslat október 15-i határidejét, ami rávilágít a kérdés kényes és ingatag jellegére.
Mivel az év végéig már csak kevés idő maradt, a kérdést valószínűleg a december 18-19-én tartandó utolsó Európai Tanács ülésén fogja megvitatni a 27 állam- és kormányfő.