Németországnak évente százezernél kevesebb menedékkérőt kell befogadnia, mert közszolgálatait túlterhelték a bevándorlók – mondta a hivatalba lépő kancellár.
HIRDETÉS
Friedrich Merz közölte, hogy a német iskolák, kórházak és városok nem tudtak megbirkózni az ukrajnai, szíriai és afganisztáni háborúk miatt megnövekedett menekültszámmal. A leendő kancellár már korábban megígérte, és most megerősítette, hogy első hivatali napján meghozza ezt az intézkedést.
A jobbközép Kereszténydemokraták (CDU) vezetője a Caren Miosga német talkshow-ban jelentette ki, hogy álláspontja szerint a migrációs számoknak jelentősen csökkenniük kell. „Ez már nem lehet hat számjegyű szám – a városok, közösségek, iskolák, kórházak és az infrastruktúra túlterheltek” – mondta.
Saját álláspontján túl Merzre erős külső nyomás is nehezedik, hogy keményebb politikát képviseljen a tömeges migrációval kapcsolatban, miután a szélsőjobboldali migránsellenes Alternatíva Németországnak (AfD) második lett a februári választásokon, és azóta meg is előzte népszerűségben a koalíció vezető erejét.
Az új kancellár szerint a 2024-es kormányzati statisztikák ellenére is meg kell hozni a döntést, noha a Németországba belépő menedékkérők száma tavaly 30 százalékkal csökkent. (A 2021/22-es kiugrást jórészt az ukrajnai háború elől menekültek okozták.)
A migrációval kapcsolatos feszültség a menedékkérők és más migránsok által a választások előtt bekövetkezett terrortámadások sorozata után fokozódott. Egyes merényletekben német rendőrök is életüket vesztették. (Mannheim, Solingen, Magdeburg, Aschaffenburg, Berlin Holocaust Memorial).
A Telegraph a múlt hónapban felfedte, hogy a német nyomozók azt gyanítják, hogy a támadásokat Oroszország szervezhette, hogy növelje az AfD támogatását.
A szövetségi statisztikák azt mutatják, hogy tavaly körülbelül 229 000 menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, szemben a 2023-as 329 000-rel. Merz legutóbbi megjegyzései arra utalnak, hogy az év vége előtt több mint a felénél is többre kívánja csökkenteni a kérelmek számát.
Friedrich Merz viszonylag kényelmes többséggel rendelkező koalíciót fog vezetni, amelynek belső megállapodása szerint Németország elkezdi elfordítani a menedékkérőket szárazföldi határaitól, hogy enyhítse a közszolgáltatásokra nehezedő nyomást és csökkentse a migrációs számokat.
A megállapodás szövege azonban azt mondja, hogy ezt a szomszédos uniós országokkal, például Ausztriával „koordinációban” kell végrehajtani, amely határozottan elutasította a javaslatot. Alice Weidel, az AfD vezetője „kapitulációs dokumentumnak” minősítette a koalíciós egyezséget, és azzal vádolta Merzet, hogy megszegte saját kampányígéreteit, köztük a fogadalmat, hogy nem fog enyhíteni az adósságkorlátokon a német hadsereg újrafelfegyverzésének finanszírozása érdekében.
"A kapacitások kimerültek"
A CDU egyik képviselője azt mondta, Németország a 72. cikkelyhez, a vészhelyzeti záradékhoz folyamodhat, hogy visszafordítsa a menekülteket a szárazföldi határokról. "Több mint négymillió menedékkérő és háborús menekült érkezett Németországba az elmúlt évtizedben. Kimerültek a képességeink, hogy ennyi embert integráljunk társadalmunkba, valamint közrendünk és belső biztonságunk súlyosan érintett" - mondta Gunter Krings képviselő.
Olaf Scholz leköszönő kancellár a 72. cikkelyt használta arra, hogy indokolja az útlevél-ellenőrzést a német szárazföldi határokon, mert ez a szabály a megfelelő vízum nélküli menedékkérők általános elutasítására is használható.
Németországban tavaly körülbelül 400 000 fő nettó migrációs rátát regisztráltak, és arra összpontosítanak, hogy szakképzett munkaerőt – például IT-szakembereket – vonzzanak Ázsiából, miközben elhárítják a menekülteket. A leköszönő kormány küzdött is azért, hogy megtartsa a német egyetemeken végzett indiai tudományos diplomásokat, akiket jobb állásajánlatokkal csábítottak Nagy-Britanniába és más európai országokba.