Moldovát, Ukrajnát, Albániát és Montenegrót nagyrészt pozitívan értékeli az Európai Bizottság éves ellenőrzése arról, hogy hol tartanak a csatlakozási folyamatban, Szerbia és Grúzia viszont le van maradva.
Az Európai Bizottság kedden méltatta Ukrajna "figyelemre méltó elkötelezettségét" és az EU-csatlakozás felé tett lépéseit, ugyanakkor sürgette a háború sújtotta országot, hogy fordítsa vissza a közelmúltbeli "negatív tendenciákat", különösen a korrupció terén.
A Bizottság a tagjelölt országok előrehaladásáról szóló éves jelentésében úgy fogalmazott, hogy "pozitívan értékelte" a Kijev által az év elején elfogadott, a jogállamiságra, a közigazgatási reformra és a demokratikus intézmények működésére vonatkozó ütemtervet és cselekvési tervet, valamint az alapvető csoportosulásokról szóló tárgyalási álláspontját.
A jelentésben az áll, hogy Brüsszel kész támogatni Ukrajna azon törekvését, hogy a tárgyalásokat 2028 vége előtt lezárja, de ehhez Kijevnek fel kell gyorsítania a reformok ütemét.
"A közelmúltbeli negatív tendenciákat, köztük a szakosodott korrupcióellenes ügynökségekre és a civil társadalomra gyakorolt nyomást határozottan vissza kell fordítani" - hangsúlyozza a közlemény.
Júliusban az ukrán parlament, a Verhovna Rada gyorsan ratifikálta és Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt a törvényt, amely az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Korrupcióellenes Speciális Ügyészséget (SAPO) a főügyész közvetlen felügyelete alá helyezte, aláásva függetlenségüket.
A lépés tiltakozásokat váltott ki Ukrajnában, és Brüsszel is élesen bírálta. Mindez arra késztette Zelenszkijt, hogy hetekkel később egy új törvényjavaslattal álljon elő, amelynek célja a két szerv függetlenségének helyreállítása.
A NABU és a SAPO munkáját egyaránt kulcsfontosságúnak tartják Ukrajna korrupcióellenes reformjai szempontjából, amelyeket Ukrajnának teljesítenie kell ahhoz, hogy felkészültnek tekintsék az uniós csatlakozásra.
Bár Zelenszkij visszavonulása kezdetben megnyugtatta Brüsszelt, a keddi óvatosság arra utal, az EU végrehajtó testülete továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket Ukrajnában, hogy a korrupcióellenes reformok a megfelelő irányba haladjanak.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója újjáélesztette az Európai Unió bővítésének régóta szunnyadó folyamatát, mivel a blokk megpróbálja integrálni a keleti szárnyán fekvő országokat.
Az ukrajnai csatlakozás felgyorsítására irányuló brüsszeli erőfeszítések azonban politikai visszhangot váltottak ki Magyarország részéről. Orbán Viktor miniszterelnök az energiabiztonsággal, a mezőgazdasággal és az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség jogaival kapcsolatos aggályokra hivatkozva megvétózza a tárgyalások előrehaladását.
Ukrajna egyike annak a kilenc országnak, amelyek hivatalosan várakoznak az EU-csatlakozásra. Koszovót potenciális tagjelöltként tartják számon.
"Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna eddig jelentős előrelépéseket ért el az uniós úton" - mondta Marta Kos bővítési biztos kedden délután az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén.
Kos szerint "a reformok ütemét tekintve" a bővítés "reális lehetőség a következő években".
A bővítési biztos arra sürgette a tagállamokat, hogy ismerjék el a tagjelölt országok által végzett munkát, és a maguk részéről is "teljesítsenek".
A csatlakozási folyamat minden egyes lépéséhez az összes tagállam egyhangú támogatására van szükség, ami lehetővé teszi, hogy az uniós országok - gyakran kétoldalú kérdések miatt - megvétózzák az előrehaladást.
Szerbia és Grúzia éles hangú figyelmeztetéseket kapott
Szerbia csatlakozásával kapcsolatban a Bizottság felszólítja a belgrádi kormányt, hogy foglalkozzon egy sor kérdéssel, többek között a korrupcióval, a jogállamisággal, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a médiaszabadsággal, a választási reformokkal és a külföldi dezinformációval.
"Szerbiának a politikai és civil társadalmi szereplők közötti bizalom helyreállításával ki kell jutnia a jelenlegi politikai patthelyzetből és a társadalom megosztottságából, és meg kell teremtenie a szükséges kulcsfontosságú reformok előmozdításához szükséges párbeszéd feltételeit" - olvasható a következtetésekben.
Szerbia csatlakozási kérelmét eddig az általa semlegesnek mondott külpolitikája hátráltatta, amely szerint egyszerre törekszik az uniós tagságra, miközben fenntartja kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel.
A Koszovóval kialakult patthelyzet, valamint a belpolitikai válságszintén akadályokat jelent Szerbia számára.
A bizottsági jelentés közvetlenül azután készült, hogy Belgrádban fokozódott a feszültség az újvidéki vasútállomáson történt, 16 ember halálát okozó katasztrófa egyéves évfordulóján tartott nagyszabású megemlékezést követően.
A halálos incidens óta egymást követik a kormányellenes tüntetések a nyugat-balkáni országban. A diákok által szervezett megmozdulások résztvevői a szerintük elharapózó korrupció ellen tiltakoznak, és sokan új választásokat követelnek.
Eközben Grúzia "csak névleg vált tagjelölt országgá" - mondta Kos a képviselőknek.
"A helyzet meredeken romlott, súlyos demokratikus visszalépésekkel, mint még soha egyetlen tagjelölt országban sem. A jogállamiság gyors erózióját és az alapvető jogok súlyos korlátozását láttuk. A grúz hatóságoknak sürgősen meg kell fordítaniuk az irányt, hogy eleget tegyenek a polgárok európai jövő iránti igényének" - tette hozzá.