A hatóságok mondvacsinált eszközöket vetettek be, hogy megakadályozzák a megemlékezést. Magyarországról induló diákokat sem engedtek be az országba. Az EU tagországai közös állásfoglalásban emlékeztek a tragédiára, amit csak Magyarország nem írt alá. Ha most lennének a választások, Vučić megbukna.
„És mi lesz szombaton, meccs vagy mi?” – így reagált a Taskentben tartózkodó szerb elnök (csak találgatni lehet, hogy cinikusan vagy egyszerűen csak rosszindulatúan) arra a kérdésre, mire számít az újvidéki tragédia első évfordulójára szervezett megemlékezésen.
Akkor már köztudott volt, hogy Szerbia legtávolabbi részéből is tömegek indultak a kommemorációra, amelyet az utolsó pillanatban gyásznapnak nyilvánítottak. Tavaly november 1-jén a felújított újvidéki vasútállomás előtetője váratlanul leomlott. A baleset összesen 16 áldozatot követelt – rájuk emlékeztek némán pontosan egy évvel később a szörnyű szerencsétlenség helyszínén.
A hivatalos vizsgálat azóta sem zárult le, noha tucatnyi felelőst, köztük minisztereket vettek őrizetbe. A szakértők a hanyag munkával, a korrupcióval és az elemi biztonsági követelmények figyelmen kívül hagyásával magyarázzák a tragédiát.
Szerbia sok városában az eltelt egy évben több, nagy tömegeket megmozgató demonstráción követelték a tragédia bűnöseinek felelősségre vonását és előrehozott választásokat, ez azonban a mai napig nem történt meg.
„Tényleg azt hiszik, hogy kormányváltást érhetnek el, ha megvernek valakit az utcán vagy épületeket rombolnak le?” – folytatta komoran Aleksandar Vučić.
Az igazság ezzel szemben az, hogy a tiltakozó diákok épületeket nem romboltak, legfeljebb a kormánypárt irodáit mázolták össze, amire válaszul a hatalom verőlegényei alaposa helyben hagyták a fiatalokat.
A gyaloglók
Az újvidéki megemlékezésre elsőként, hetekkel ezelőtt a Novi Pazar-i fiatalok indultak – gyalog. A két város közti távolság durván 350 kilométer, annyi, mintha valaki gyalog vágna neki a Győr-Nyíregyháza közötti távolságnak, azzal a különbséggel, hogy Szerbia déli részét megmászandó hegyek is tarkítják.
Szerbia minden nagyobb városából útra keltek a fiatalok, köztük a magyar határhoz közeli, az Újvidéktől 100 kilométeres távolságra fekvő Szabadkáról.
A hatóságok közvetlenül az évforduló előtt minden lehetséges, mondvacsinált eszközt bevetettek, megakadályozandó a közös megemlékezést.
Az akadályok
Az állami közútkezelő bejelentette, hogy „karbantartás miatt” október 29. és november 10. között lezárnak több, Újvidékre vezető utat, aztán a rendelkezést indoklás nélkül visszavonták. Egy nappal a gyász előtt a szerb állami vasutak „bombariadóra” hivatkozva leállította a Belgrádból, illetve Szabadkáról Újvidékre induló vonatok indítását. Amikor az egyik, a jegyét előre megváltó utas megkérdezte az állomáson, miért nem utazhat, ezt a választ kapta: „Tudja már, hogy mennek itt a dolgok”.
Belgrádból több ezer diák vonult gyalog Újvidékre. Amikor a félúton rájuk sötétedett, Inđijában terveztek megpihenni, a polgármester azonban nem engedte őket be a meleget adó iskolaépületbe, így az utcán kellett aludniuk.
Szerbia szívében, Čačakon egy nappal az indulás előtt símaszkos támadók bezúzták azoknak a buszoknak a szélvédőit, amelyeket helyi civilek az újvidéki útra béreltek. Az autóbuszok nem indulhattak el.
Sokan autóval indultak Újvidékre, de nem érkeztek meg. Ők az autópályán tisztelegtek az újvidéki tragédia áldozatai előtt.
A magyar diákok kálváriája
Nem jutottak el a megemlékezés helyszínére a magyarországi diákok sem, akik egy nappal az évforduló előtt keltek útra autókkal és buszokkal Újvidékre. Összesen harmincan terveztek csatlakozni a szerb egyetemistákhoz, közülük csak tizenegynek sikerült bejutni az országba. Azokat, akik korábban már jártak Szerbiában, kivétel nélkül visszafordították – írta a 24.hu.
A szerb határőrök például három órán át várakoztattak két lányt, akiket fehérneműre vetkőztettek, majd mégis megtagadták tőlük a belépést. A kiutasítottak mindannyian kaptak egy feljegyzést, miszerint nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek a szerb államra, ezért nem léphetnek be az ország területére – mondta Horváth Anna, a szolidaritási akciót szervező Hallgatói Szakszervezet tagja.
A szándékuktól azonban nem lehetett őket eltántorítani: november 1-jén este a budapesti szerb nagykövetség előtt tartottak csöndes megemlékezést.
A magyar külügy senkitől sem kapott értesítést az incidensről. Amennyiben bejelentés érkezik, természetesen megtesszük a szükséges lépéseket – reagált a szóvivő. Amikor az osztrák hatóságok nem engedték be a Fradi szurkolóit szállító vonatot Ausztriába, Szijjártó Péter magyarázatot kérve bekérette az osztrák nagykövetet – emlékeztetett a 444.
A szórvány
A szórványban élő szerbek minden földrészen megemlékeztek az újvidéki tragédia évfordulójáról – jelentette a Danas.
„A korrupció gyilkol, Szerbia emlékezik november 1-jére” – ez a diaszpóra akciójának közös mottója.
Szolidaritást vállalunk Szerbia polgáraival, tisztelgünk az ártatlan áldozatok előtt, és emlékeztetünk, hogy egy év elteltével sem vállalta senki a felelősséget a tragédiáért – üzenték a szervezők.
„A megmozdulásainkkal támogatjuk a diákokat, és mindenkit, aki korrupcióval, elnyomással és a hatóságok erőszakával szembesült. Együtt emlékezünk és harcolunk az igazságosságért és a méltóságért” – áll a közleményükben.
Hivatalos adat a szórványban élő szerbek számáról nincs. A becslések szerint több millióan élnek külföldön – a legnagyobb számban vendégmunkásként költöztek Németországba, Svájcba és Ausztriába. Az Egyesült Államokban a hivatalos népszámlálás szerint kétszázezer amerikai él, aki szerb származásúnak vallja magát.
Az uniós nyilatkozat – Magyarország nélkül
Az EU szerbiai küldöttsége az újvidéki tragédia évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatában a legmélyebb részvétét és őszinte szolidaritását fejezte ki a 16 áldozat családjaival és szeretteivel.
„A tragédia mindannyiunkat megdöbbentett. Mély sebet ejtett sokak szívében Szerbiában, és azon túl. A szomorú évfordulón arra kérünk mindenkit, hogy méltósággal és békében gyászolják az áldozatokat” – áll a közleményben.
Az Európai Unió és tagállamai változatlanul Szerbia és népe megbízható partnerei. „Közös célunk, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéddel, és kulcsfontosságú reformokkal – kivált az igazságosabb, biztonságosabb és ellenállóbb Szerbia megteremtéséhez szükséges jogállamiság, a választási rendszer és a médiaszabadság területén – kézzelfogható előrelépés révén segítsük az országot az uniós csatlakozáshoz felé vezető úton” – ez áll az állásfoglalásban, amelyet minden tagország belgrádi nagykövetsége aláírt.
Magyarország kivételével, ami nem meglepő a magyar miniszterelnök és a szerb elnök megbonthatatlan barátságának tükrében.
A közvélemény egyre türelmetlenebb az uniós csatlakozás lassúsága miatt – ismerte el Szerbia európai integrációért felelős minisztere hetekkel a november 4-re tervezett uniós bővítési csúcs előtt.
„Az elégedetlenség dacára hiba lenne feladni az uniós integrációt, ami Szerbia nemzeti érdeke, hisz csak ez szavatolhatja a jobb életet” – nyilatkozta Nemanja Starović az Euronews szerb adásának.
Elemzők szerint Szerbia 2030-ra készen állhat a tagságra, amit a koszovói kérdés, a regionális rivalizálás és az orosz energiafüggőség akadályozhat.
A vizsgálat
Az eltelt egy évben senkit sem vontak felelősségre a tragédiáért, jóllehet a belgrádi és az újvidéki ügyészség három külön eljárást indított az ügyben – írta a Danas. Az elszámoltatás elmaradása váltotta ki a népharagot Szerbiában.
Az egyik vádiratot – amelyben Goran Vesić volt építési miniszter és Jelena Tanasković, a szerb vasúti infrastruktúráért felelős igazgató is érintett – a mai napig nem erősítették meg. A bíróság ugyanis felülvizsgálatra visszaküldte az eredeti beadványt, az ügyészség azonban nem módosított rajta.
Márciusban a legfőbb ügyészség korrupcióellenes osztálya emelt vádat az újvidéki vasútállomás műszaki ellenőrzéséért felelős három szakember ellen, mivel felmerült a gyanú, hogy mulasztásaik ok-okozati összefüggésben állnak a tragédiával. A legfőbb ügyész azonban egy másik osztályt bízott meg a vizsgálat folytatásával.
Terrorizmus – ezt gyanította a tragédia okáról a főügyészségen vallomást tevő Đuro Raca. Az előtető leomlását lánya nem élte túl, és időközben ő is elhunyt.
A magyar-szerb vasút modernizációja és rekonstrukciója elnevezésű projekt pénzmozgásainak kivizsgálására az ügyészség külön munkacsoportot hozott létre, amely augusztusban hat személyt tartóztatott le, Tomislav Momirović volt építésügyi minisztert.
A nyomozás alapján összesen 15 személyt azzal vádolnak, hogy 115 millió dollárral megkárosították a szerb költségvetést, ebből azonban nem derül ki szerepük és felelősségük a felújított, kétszer is átadott újvidéki pályaudvar előtetőjének a leomlásában.
Egy független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy az omlás egy szervezett bűnözői csoport tevékenységének a következménye. A bűnszervezetet szerintük Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke irányítja.
A Budapest-Belgrád vasút
A magyar és a szerb fővárost összekötő vasút szerbiai szakasza elkészült. A Soko, a Sólyom névre keresztelt vonat mindössze 68 perc alatt teszi meg a Belgrád és Szabadka közötti csaknem 200 kilométeres távolságot.
A vonat azonban Újvidéken nem áll meg. Az egy évvel ezelőtti szerencsétlenség óta a vasútállomás épülete lezárt, és kísértetiesen kihalt. Ideiglenes megoldásként a szerelvények Újvidék helyett a Duna túloldalán levő péterváradi állomáson állnak meg, messze a várostól. Az újvidéki polgármester szerint az állomást újra, harmadszor is fel kell újítani. Addig egy alternatív megállót szándékoznak kialakítani.
Rossz állapotban van a szabadkai állomás is, további négyet pedig megfelelő engedélyek és statikai számítások nélkül korszerűsítettek.
„Sándor, mikor fejezitek be a ti részeteket?” – kérdezte a Telex szerint Aleksandar Vučić a vele szemben ülő Csepreghy Nándortól az Belgrád–Szabadka vasútvonal átadóünnepsége előtti közös vonatozáson, október elején.
A magyar államtitkár nem vette zokon, hogy a szerb elnök elvétette a nevét. A magyar szakasz „novemberben kész lesz”. A teherszállítás decemberben, a személyszállítás februárban vagy márciusban indulhat a magyar építési és közlekedési miniszterhelyettes szerint.
„A következő választás előtt kész lesz” – ígérte Csepreghy.
A választások
Az újvidéki megemlékezés az érzelmek lecsillapodása után érzéstelenítő hatású lesz – véli egy elemző. Igor Mihaljević ezért egy olyan politikai platform azonnali létrehozását sürgette, amely „rákényszeríti Aleksandar Vučić szerb elnököt a választások kiírására”.
Az eltelt egy évben tapasztalt legegészségesebb sarokkő, hogy mindenkit egyesített a normalitás, a tisztesség és az igazságosság. „Ha rendezett formában újraindítjuk az országot, akkor igazi választásokat is tarthatunk majd” – mondta Mihaljević.
Szerinte egyértelmű, hogy a bűnöző nem fogja letartóztatni önmagát, egyszóval a tiltakozók követelése nem fog teljesülni. Vučić nem fog előrehozott választásokat kiírni, amíg kétkedik saját győzelmében.
A válaszadók kétharmada szerint csak előrehozott választásokkal lehet kilábalni a válságból – ez derült ki egy szeptemberi, szerbiai közvélemény-kutatásból.
A diákok egyébként nem létező listáját a megkérdezettek 44, míg a Vučić vezette hatalmi tömböt 32 százaléka támogatná – ha most tartanának választásokat.
A mély megosztottság bizonyítéka a Crta szerint, hogy a lakosság 43 százaléka szerint mindegy, ki veszi át a hatalmat, 39 százalék szerint pedig a helyzet rosszabbra fordulna az elnök nélkül.
Vučić híveinek többsége idős, alacsonyabb végzettségű, és a kormányhű média a legfőbb információforrása.