Erre ékes példának Moldovát hozta fel. Marta Kos szerint az Európai Unió is felelős azért, hogy segítse a tagjelölt országokat abban, hogy az "európai úton maradjanak".
"Az Európai Unió tanult az Egyesült Királysággal és a Grúziával kapcsolatos hibáiból, és készen áll határozottabban fellépni a tagjelölt országokban, hogy ellensúlyozza a hamis narratívákat" - mondta Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa.
Múlt kedden egy kerekasztalbeszélgetés során Kos úgy fogalmazott, hogy 2025 óta az Európai Bizottság másképp közelíti meg a bővítést, mint előtte, és most már emberi erőforrást is bevetnek a rosszindulatú beavatkozások elleni küzdelembe. Az említett kerekasztalbeszélgetésen az Euronews is jelen volt, tudósításában kollégánk azt írta, hogy Kos szerint fontos a hibrid támadások elleni fellépés, és hogy ennek az egyik kedvezményezettje Moldova volt. Emlékezetes, hogy Moldova alig néhány héttel azután adta be csatlakozási kérelmét, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Az országhoz tartozik az oroszbarát Dnyeszteren Túli Terület, ami különösen sebezhetővé teszi az országot a hibrid támadásokkal szemben.
Maia Sandu moldovai elnök a múlt hónapban tartott parlamenti választások előtt figyelmeztetett, hogy Oroszország "több százmillió eurót" költ arra, hogy a szavazást az Európa-párti erők ellen befolyásolja. Az EU szakembereket küldött Moldovába, hogy elhárítsák a hibrid beavatkozást, a választást pedig végül az Unió-párti erők nyerték.
Kos szerint a moldovai eset is azt bizonyítja, hogy az EU végre tanul a hibáiból. "Amikor az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy népszavazást tart az EU-ból való kilépésről, akkor Brüsszel annyit mondott, hogy ez az ő belügyük, és mi nem avatkozunk bele. Még csak azt sem kérdeztük meg, hogy kérem, nem maradnának? – emlékeztetett a bővítési biztos, és hozzátette, hogy – Grúziáról tudtuk, hogy jelentős lesz az orosz beavatkozás a választásokon, de nem segítettünk." Kos szerint mindez azt mutatja, hogy ideje Brüsszelnek számonkérni Moszkvát, amikor az dezinformációs kampányt folytat. "Valóban sok kárt okoztak, de örömmel mondhatom, hogy mi jobbak lettünk" - mondta Kos, megemlítve, hogy tanulmányozták az orosz narratívákat, és azokat kifordítva Európa támogatására használják fel, sőt készek határozottan megvédeni a tagjelölti országokat. "A mi felelősségünk, hogy segítsük őket" - szögezte le.
A bővítési biztos a héten mutatja be a Bizottság éves jelentését a tagjelölt országok csatlakozási folyamatában elért előrehaladásról. Moldova aranycsillagot kap erőfeszítéseiért, pedig a tárgyalások hónapokkal ezelőtt megrekedtek, mivel Moldova pályázatát nem hivatalosan összekötötték Ukrajna pályázatával, Kijev csatlakozási folyamatát viszont rendre akadályozza Magyarország.
Egységes vélemények
Montenegrót és Albániát várhatóan szintén dicséretben részesítik az európai integráció felé tett folyamatos erőfeszítéseikért. Mindkét ország arra számít, hogy még az évtized vége előtt teljes jogú EU-taggá válhatnakó. Jakov Milatović montenegrói elnök október elején a koppenhágai csúcstalálkozón arra sürgette a blokkot, hogy kezdjék meg a csatlakozási szerződés kidolgozását.
A 2024 decemberétől hivatalban lévő Kos közölte, hogy "2025 jó év volt a bővítés szempontjából", és "több előrelépés történt, mint az elmúlt 15 évben összesen", de figyelmeztetett, hogy "az EU előtt álló útnak vannak akadályai". Kos elmondta, hogy az EU vezetőinek egyhangú támogatására van szükség a csatlakozási folyamatok sikeréhez, miután Antonio Costa, az Európai Tanács elnökének módosító indítványa nem nyert támogatást a Tanácsban. Costa azt szerette volna elérni, hogy minősített többséggel lehessen dönteni a csatlakozási folyamatok egy-egy lépéséről.
Az EU olyan ötleteken is dolgozik, mint a fokozatos integráció, melynek keretében a folyamatos előrehaladást a finanszírozáshoz és programokhoz való hozzáféréssel jutalmaznák, de visszaesés esetén azokat bármikor visszavonnák.