Az Európai Tanács elnöke, António Costa által előterjesztett új terv szerint a csatlakozási csoportosulások megnyitásához a 27 tagállam egyhangú döntése helyett minősített többségre lesz szükség.
HIRDETÉS
Az Európai Unió újabb terveket fontolgat a bővítési szabályok módosítására, hogy megkerülje Magyarországnak az Ukrajna tagsági kérelmével szembeni tartós vétóját. A mai napig a csatlakozási folyamat minden egyes szakaszában egyhangúságra van szükség, és bármelyik tagállam bármikor vétóval léphet a fékre.
Magyarország több mint egy éve akadályozza Ukrajnát abban, hogy megnyissa a tárgyalások első csoportját, amely olyan kulcsfontosságú témákat érint, mint a demokrácia, az emberi jogok, a biztonság, az igazságügyi rendszer és a közbeszerzés.
Budapest különböző okokra hivatkozott vétójának indoklására, a többi között az oroszországi háború folytatására, az energiabiztonsággal és a mezőgazdasággal kapcsolatos aggodalmakra, valamint az Ukrajnán belüli magyar kisebbség helyzetére. Az év elején Orbán Viktor miniszterelnök nemzeti konzultációt indított a kérdésről.
Azóta Orbán az eredményeket arra használta fel, hogy "erős felhatalmazást" követeljen vétójához. Brüsszelben azonban hétről hétre nő az elkeseredettség.
António Costa, az Európai Tanács elnöke teszteli, hogy miként lehetne módosítani az Ukrajnával folytatott tárgyalások kereteit, és lehetővé tenni, hogy minősített többséggel döntsenek a fejezetek megnyitásáról – magyarázta egy magas rangú uniós tisztviselő.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a magyar vétó már nem lenne elegendő az előrelépés megbénításához. A klaszterek lezárása továbbra is az egyhangúság szabályai szerint történne.
Costa egy több hetes, valamennyi tagállamot érintő körút után döntött a javaslatról, amelynek során találkozott Orbán Viktorral is. Ha elegendő politikai vonzerő mutatkozik, a javaslat már szerdán, az uniós vezetők koppenhágai informális találkozóján terítékre kerülhet.
"Ha (Costa) úgy látná, hogy nincs esély arra, hogy ez átmegy, akkor nem terjesztené elő" – mondta a magas rangú tisztviselő. "Egyelőre, tekintettel az eddigi kapcsolataira, nincs az a benyomása, hogy ez teljesen lehetetlen".
Costa tervének két haszonélvezője is lenne: lehetővé tenné, hogy Ukrajna és Moldova, melyeknek a pályázatát informálisan összekapcsolták, egyaránt továbbléphessen.
Kijev számára ez egy nehezen kiharcolt diplomáciai győzelmet jelentene a biztonsági garanciákról folyó konzultációk közepette. Chișinău számára pedig megerősítené európai útját a parlamenti választások után, amelyeken Moszkva féktelen kísérleteket tett a választók befolyásolására.
Mindazonáltal egy kulcsfontosságú akadály áll az útjában: az Ukrajnával folytatott tárgyalások keretének módosításához egyhangú egyetértésre lenne szükség.
"Még nem világos, hogy ez (az elképzelés) megkapja-e az egyhangú támogatást, és ezek a kapcsolatok folytatódnak" – mondta a magas rangú tisztviselő, aki elismerte, hogy az ügy "nehéz".
Az Európai Bizottság, amely felügyeli az egyes tagjelöltek előrehaladását a blokkhoz való csatlakozásban, közölte, hogy "meg lehetne vizsgálni" a minősített többségre való áttérés lehetőségét a klaszterek megnyitásakor, de nem támogatta Costa tervét.
"Ha egy országot objektív okok nélkül visszatartanak, annak ellenére, hogy megfelel a kritériumoknak, az egész bővítési folyamat hitelessége veszélybe kerül" – mondta a Bizottság szóvivője hétfőn, amikor a lehetséges változtatásról kérdezték.
"A mi álláspontunk az, hogy meg kell nyitni az egyes csoportot Ukrajna és Moldova előtt. Ők elvégezték a munkájukat, teljesítették a kritériumokat".
A magyar vétó miatt kialakult patthelyzet felerősítette a találgatásokat Ukrajna és Moldova pályázatának esetleges szétválasztásáról. A hónap elején azonban az európai ügyekért felelős miniszterek találkozóján nem mutattak szándékot a szétválasztásra, mivel attól tartottak, hogy ezzel gyakorlatilag megadnák magukat Magyarország obstrukciójának.