Maia Sandu elnök EU-párti Cselekvés és Szolidaritás (PAS) pártja a szavazatok 99,5 százalékának összeszámlálása után 50,03 százalékot ért el. Az oroszpárti Patrióta Szövetség 24,3 százalékot kapott.
HIRDETÉS
A Maia Sandu elnök vezette Európa-orientált párt egyértelmű előnyre és új többségre tett szert a vasárnapi parlamenti választásokon, amelyeket kulcsfontosságúnak tartanak az ország európai uniós jövője szempontjából.
A szavazóhelyiségek 99,5%-ának megszámlálása után a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) a szavazatok 50,03%-ával végzett az élen. Ezzel a PAS megszerezte az abszolút többséget a 101 fős parlamentben, az eredmény jobb lett, mint amit sok elemző várt.
A választási részvétel aránya 52 százalék volt, ami magasabb, mint 2021-ben (48 százalék).
Mivel a külföldön élő moldovaiak szavazatait még nem számolták össze teljesen, az abszolút többség továbbra is lehetségesnek tűnik. Ez a választói csoport hagyományosan a pro-európai pártok felé hajlik.
Az oroszbarát Hazafias Választási Blokk 24,3%-on, a szintén oroszbarát Alternatíva Blokk 8,0%-on, a populista Mi Pártunk - amely "kiegyensúlyozott külpolitikát" akar Kelet és Nyugat között - pedig 6,2%-on végzett. A jobboldali Demokrácia Otthon párt 5,7%-on áll.
Az ellenzék megpróbálta kihasználni az emberek gazdasági problémákkal kapcsolatos elégedetlenségét. Az infláció körülbelül 7 százalékos, ráadásul az importált energia magas költségei is terhelik a lakosságot. A PAS jó eredményei azonban arra utalnak, hogy pro-európai politikája továbbra is nagy támogatottságot élvez sok választó körében - írta a német Welt.
Az oroszbarát ellenzéki vezető, Igor Dodon (Hazafias Választási Blokk) felszólította támogatóit, hogy nyomásgyakorlás céljából vegyenek részt a moldovai parlament épülete előtti gyűlésen, mielőtt az eredmények beérkeznek. Végül kiderült, hogy Sandu pártja szerezte meg a törvényhozási helyek többségét.
A jelek szerint Moldova nagy létszámú diaszpórája döntő szerepet fog játszani a végeredményben.
A tavalyi elnökválasztáson - amelyet szintén Kelet és Nyugat közötti választásnak tekintettek - rekordszámú, 327 ezer szavazó adta le szavazatát külföldön, akiknek több mint 82%-a Sandut támogatta.
Miután vasárnap leadta szavazatát, Sandu megismételte azokat a régóta hangoztatott állításokat, miszerint Oroszország "masszívan beavatkozott" a választásokba, azt mondta, hogy "a béke megőrzése érdekében" szavazott, és megerősítette, hogy országa jövője az EU-n belül van.
Bombariadók, kibertámadások
A szavazás feszült hangulatát jelzi, hogy a moldovaiak a szavazatuk leadása közben több szabálytalansággal is szembesültek.
A külügyminisztérium közölte, hogy Romániában, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban bombariadókkal fenyegették meg a szavazóhelyiségeket.
A rendőrség őrizetbe vett három személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a moldovai Dnyeszteren túli oroszbarát szakadár régió biztonsági szolgálataihoz tartoznak, és állítólag "tömeges destabilizációt és rendbontást" terveztek.
"Ők állítólag a csoportok koordinálásáért, ellenőrzéséért és logisztikai ellátásáért felelős vezetők" - közölte a rendőrség, hozzátéve, hogy pirotechnikai eszközöket és gyúlékony anyagokat találtak, amelyeket a gyanúsítottak pánik és káosz okozására akartak használni.
Sandu egy Facebook-bejegyzésben a szavazás alatt azt mondta, hogy a hatóságoknak több jelentésük is van arról, hogy szavazókat illegálisan külföldre szállítottak szavazóhelyiségekbe, "nyilvánvalóan pénzért cserébe", és olyan esetekről is, amikor üres szavazólapokat vittek el a szavazóhelyiségekből, hogy később "már lepecsételve újra be lehessen őket vezetni".
Igor Grosu, a Tett és Szolidaritás Pártjának vezetője a szavazóhelyiségek bezárása után azt mondta, "Oroszországnak komoly kísérletei voltak a választási folyamat eltérítésére", és hogy az állami intézmények erőfeszítéseket tettek a szavazás biztonságának és integritásának biztosítására.
Oroszország többször is tagadta a moldovai beavatkozást, és a múlt héten "megalapozatlannak" minősítette a vádakat. Dodon, miközben leadta szavazatát, elutasította a "masszív beavatkozásról" szóló állításokat.
Múlt héten Dorin Recean moldovai miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország milliókat költött arra, hogy "átvegye a hatalmat" a választásokon, nagyszabású szavazatvásárlási programok és a kritikus kormányzati infrastruktúrát ért több ezer kibertámadás révén.
Napokkal a szavazás kezdete előtt a rendőrség több száz razziát tartott, és több tucatnyi olyan személyt vett őrizetbe, akiket állítólag Szerbiában képeztek ki, hogy "tömeges zavargásokat" rendezzenek és destabilizálják az országot.
Sandui a szavazást Moldova "legkövetkezetesebb választásának" nevezte.
"Eredménye eldönti, hogy megszilárdítjuk-e demokráciánkat és csatlakozunk-e az EU-hoz, vagy Oroszország visszahúz minket a szürke zónába, és ezzel regionális kockázatot jelentünk" - írta az X-en közzétett bejegyzésében. A 2,4 milliós Moldova 2022 óta az EU tagjelöltje.