Egy átlagos uniós polgár évi 21 kilogrammal több csomagolási hulladékot használ, mint 10 évvel ezelőtt.
2023-ban több mint 79 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett az EU-ban. Ez derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Bár ez 2022-hez képest fejenként 8,7 kg-os csökkenést jelent, a tíz évvel korábbi adathoz képest több mint 20 kilogrammos a növekedés.
26 uniós tagállambna a papír és a karton tette ki csomagolási hulladék legnagyobb részét, az egyetlen kivétel Bulgária volt, ahol a műanyag hulladékok aránya valamivel magasabb volt, mint a papíré.
Az EU-ban jelentős mennyiségű csomagolási hulladék keletkezett műanyagból, üvegből és fából is. Az egyes országok teljes csomagolásihulladék-termeléksét és -újrahasznosítását az alábbi táblázat foglalja össze.
Írországban, Olaszországban, Németországban és Luxemburgban egy lakosra több mint 200 kg csomagolási hulladék jutott. Bár sok hulladékot termelnek, ezek azok az országok járnak az élen az újrahasznosításban is. A lista másik végén Horvátország, Románia és Bulgária szerepelt, ezekben az országokban hasznosították újra a legkevesebb csomagolási hulladékot.
Az uniós országok közül Bulgáriában és Horvátországban keletkezett a legkevesebb csomagolási hulladék egy lakosra vetítve. Az EU előírta, hogy 2030-ra a csomagolási hulladék legalább 70%-át újra kell hasznosítani. Ezt a célt több ország már idén teljesítette. Mindössze négy olyan ország van, ahol a csomagolási hulladék újrahasznosítási aránya 50 százalék alatt van. Ezek közé tartozik Magyarország is, 42,8 százalékkal, mindössze Romániát megelőzve.