Négyből három uniós válaszadó fontosnak tartja, hogy a blokk betartsa környezetvédelmi jogszabályait.
HIRDETÉS
Az Ipsos új közvélemény-kutatása szerint 10 uniós országban a felnőttek mintegy háromnegyede úgy véli, hogy a legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatokat felelősségre kellene vonni az ellátási láncukban okozott emberi jogi és környezeti károkért.
A svéd és a spanyol válaszadók különösen erősen vallják ezt a nézetet.
A Global Witness és az Amnesty International megbízásából az Ipsos által végzett felmérés során 10 861 embert kérdeztek meg Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban és Svédországban.
A felmérés a vállalati fenntarthatósági és átvilágítási irányelv (CSDDD) felülvizsgálatára irányuló tárgyalásokat követi, amely egy olyan mérföldkőnek számító uniós törvényjavaslat, amely a vállalatokat felelősségre vonná az emberi jogok megsértéséért és az ellátási láncukban okozott környezeti károkért.
Október 13-án az Európai Parlamentben a képviselők megszavazták a CSDDD módosítását, hogy az az 1000 főt foglalkoztató és évi 450 millió eurós forgalmat bonyolító vállalatokra, valamint az 5000 főnél több embert foglalkoztató és 1,5 milliárd eurós forgalmat bonyolító cégekre is vonatkozzon.
A hétfői parlamenti szavazást követően a törvényhozóknak a döntést a strasbourgi plenáris ülésen kell ratifikálniuk, ami várhatóan október 20-án lesz esedékes. Amint a teljes ház megszavazza a határozatot, megkezdődnek a tárgyalások a parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között.
Hogyan szerezzen érvényt az EU a zöld jogszabályoknak?
Négyből három ember szerint fontos, hogy az EU betartassa környezetvédelmi jogszabályait a tagállamain belül, a válaszadók Olaszországban (85%), Litvániában (82%) és Dániában (80%) értenek ezzel a leginkább egyet.
Az unió polgárainak több mint 60%-a szerint a nagyvállalatoknak jogi kötelezettségekkel kellene szembenézniük az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Ez az álláspont Olaszországban (69%), Franciaországban (68%) és Svédországban (67%) élvezi a legnagyobb támogatottságot.
A válaszadók úgy vélik, hogy a nagyvállalatok bírósági felelősségre vonása és kártérítés megfizetésére való kötelezése a legmegfelelőbb módja annak, hogy felelősségre vonják őket az emberi jogok megsértéséért.
Eközben a megkérdezettek 45%-a állította, hogy a környezeti károk nyilvánosságra hozatala a legjobb módja a nagyvállalatok felelősségre vonásának.
Ugyanakkor a válaszadók mindössze 23%-a mondta, hogy az elmúlt 12 hónapban hallott vagy olvasott az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlatvédelmi jogszabályainak módosításáról.
Az USA hatása az EU-ra
A válaszadók több mint fele azt is elmondta, hogy az EU számára most még fontosabb, hogy betartsa saját környezetvédelmi jogszabályait, mivel az amerikai kormányzat "visszavett" saját környezetvédelmi intézkedéseiből.
Donald Trump amerikai elnök elkötelezte magát az amerikai fosszilis tüzelőanyag-termelés fokozása mellett, és bírálta a zöld energiával kapcsolatos kezdeményezéseket. Mióta visszatért a Fehér Házba, Joe Biden korábbi elnök zöld energia- és éghajlat-politikájának nagy részét is lebontotta.