Drónvédelmi fal építését szorgalmazza az Európai Bizottság az unió keleti szárnya mentén, miután több nagyméretű, azonosítatlan drón miatt órákra le kellett zárni a koppenhágai repülőteret.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság megerősítette azon szándékát, hogy drónvédelmi rendszert építsen ki a blokk keleti határán, hogy elrettentse Oroszországot a közös légtér megsértésétől, és gyorsan reagáljon az ilyen támadásokra.
Kevesebb mint egy hónap leforgása alatt orosz repülőgépek három tagállam - Lengyelország, Románia és Észtország - légterét sértették meg, ami miatt a NATO köreiben megemelték a riadókészültséget. A cselekmények egybeesnek az ukrán civilek elleni fokozódó sortüzekkel.
Hétfő este két-három nagyméretű drónt észleltek a koppenhágai repülőtéren, ami miatt csaknem négy órára leállt a légiforgalom. A repülőteret kedd reggel újra megnyitották, de késések és járattörlések voltak. Norvégiában, az oslói repülőtéren is fennakadások voltak, amelyeket szintén drónok okoztak.
A dán rendőrség közölte, hogy azért tartózkodtak a drónok lelövésétől, mert túl nagy volt a kockázat, a légikikötő teljes kapacitással üzemelt, és a repülőgépek üzemanyagraktárak közelében állomásoztak.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök "az eddigi legsúlyosabb támadásnak nevezte a kritikus infrastruktúrát ért incidenst", és kijelentette, hogy nem zárja ki az orosz érintettséget.
Kedden az Európai Bizottság drónfal létrehozására szólított fel. A kezdeményezést először Ursula von der Leyen elnök vetette fel az EU helyzetéről szóló beszédében.
"Azok számára, akik még mindig kételkedtek abban, hogy szükség van egy drónfalra az Európai Unióban, nos, itt egy újabb példa arra, hogy mennyire fontos" Bizottság védelmi politikáért felelős szóvivője.
"Azoknak, akik még mindig kételkednek egy drónvédelmi fal szükségességében az Európai Unióban, nos, itt van egy újabb példa, hogy ez mennyire fontos. Korábban Romániában, Lengyelországban, Észtországban, most pedig Dániában; már négy tagállam célpont volt, pontosan ezért fogunk dolgozni ezen a drónfalon" - mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője.
A projekt hét tagállamot fog össze a keleti szárnyon: Észtországot, Lettországot. Finnországot, Litvániát, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát, valamint Ukrajnát, amely a háború alatt technológiai előnyre tett szert a dróngyártásban.
Most Dánia is csatlakozott a kezdeményezéshez - jelentette be Regnier.
Ezzel szemben Magyarország és Szlovákia, amelyeknek közös határuk van Ukrajnával, nem vesznek részt a projektben. Brüsszel közölte, hogy a megbeszéléseket később ki lehet terjeszteni.
Az első találkozót pénteken tartják a tervek szerint a nemzeti képviselők és Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa között. A megbeszéléseken a tervek szerint fényt derítenek a meglévő képességekre, a katonai hiányosságokra és a pénzügyi igényekre.
Oroszország teszteli az európai határokat
Továbbra sem világos, hogy a drónfal hogyan működhet a gyakorlatban , és milyen költségekkel járhat. A projekt a tervek szerint a felderítésre és a beavatkozásra egyaránt összpontosítana.
A Bizottság 150 milliárd eurós hitelprogramot indít a védelmi kiadások növelésére, amelyet a drónok hazai gyártásának előmozdítására lehetne felhasználni - magyarázta Regnier. A legnagyobb kedvezményezett Lengyelország, ahol csaknem 44 milliárd eurót osztottak ki előzetesen.
"A technikai munka folyamatban van. A mérlegelés is folyamatban van. Nem mi magunk fogjuk meghozni a döntést. A tagállamok ülnek a vezetői székben" - mondta a szóvivő újságíróknak.
"A két fő tényező, amelyet a Bizottság feltesz magának, természetesen a következő: az egyik oldal a beérkező drónok észlelése, majd a második elem, amely teljes mértékben ehhez kapcsolódik, az, hogy hogyan reagáljunk akkor, ha észlelünk egyet"."
Regnier nem pontosította a drónfal indításának időpontját, de megjegyezte: "A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy nem ülhetünk itt és nem várhatjuk meg, amíg a dolgok megtörténnek, mielőtt cselekednünk kell".
Anitta Hipper, a Bizottság külügyi szóvivője szerint a lengyel, román és észt légtérbe történt korábbi behatolások arra utalnak, hogy a koppenhágai repülőtéren történt incidens mögött is Oroszország állhat.
"Még meg kell várnunk (a vizsgálat) végeredményét, de amit az elmúlt hetekben láttunk, az Oroszországra utal, ami a legalább három tagállamban elkövetett meggondolatlan akcióit illeti" - mondta Hipper.
"Itt egyértelmű mintát látunk: Oroszország próbára teszi az európai határokat, a mi elszántságunkat is szondázza és aláássa a biztonságunkat mindenütt"."
Kedden Mark Rutte NATO-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy "túl korai" lenne megállapítani, ki áll a koppenhágai incidens mögött.
"Nem akarjuk, hogy ez a veszélyes minta Oroszország részéről folytatódjon, akár szándékos, akár nem, de készen állunk és hajlandóak vagyunk továbbra is megvédeni a szövetségesek minden egyes centiméterét" - mondta egy sajtótájékoztatón Rutta.
Európát nemcsak Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója késztette védelmi politikájának mélyreható újragondolására, hanem Donald Trump újraválasztása is. Az amerikai elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok többé nem lesz az európai biztonság elsődleges garanciája.