A három balti állam és Lengyelország EU-s finanszírozást fog kérni az Oroszországgal és Belarusszal közös határaik mentén bunkerek, gátak, elosztóvonalak és katonai raktárak hálózatának kiépítésére - közölte Észtország.
HIRDETÉS
A három NATO-tag balti ország januárban jelentette be a "balti védelmi vonal" tervét. Májusban aztán Lengyelország is bejelentett egy hasonló, "Keleti Pajzs" elnevezésű projektet, amelynek célja a Kalinyingrád orosz exklávéval és Belarusszal közös határainak megerősítése.
"A (balti) védelmi vonal szükségessége a biztonsági helyzetből fakad, és támogatja a NATO új előretolt védelmi koncepcióját" - mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter egy nyilatkozatban, hozzátéve, "rendkívül fontos, hogy tevékenységünket összehangoljuk Lengyelországgal".
"Ugyanakkor erősíti az Európai Unió biztonságát és határainak katonai védelmét, ezért egyértelműen úgy látjuk, hogy az EU anyagilag is támogathatná a projektet" - tette hozzá.
A NATO keleti szárnyán fekvő négy európai ország védelmi miniszterei pénteken a délkelet-lettországi Daugavpils városában találkoztak, hogy megvitassák a projekt finanszírozását.
Nem részletezték, mekkora pénzügyi támogatást kérnek a projekthez Brüsszeltől, de közös nyilatkozatukban megjegyezték: "Oroszország Ukrajna elleni háborúja megmutatta, hogy a természetes védelmi fedezék nélküli nyílt terepen fizikai akadályok létrehozása még a technológiailag fejlett hadviselésben is kiemelkedő fontosságú".
A miniszterek elmondták, hogy a balti-lengyel határon egyre nagyobb a külső fenyegetés, és az Oroszországgal és Belarusszal közös határ mentén lévő erődítések növelése "továbbra is kiemelt fontosságú, és hozzájárul a NATO területének minden centiméterének megvédésére tett ígéretünkhöz".
Tallinni tisztviselők az év elején közölték, hogy Észtország a következő években akár 600 bunkert is építene az Oroszországgal közös 333 kilométeres határ mentén, a becslések szerint 60 millió euró költséggel. A projekt azonban valószínűleg nehézségekkel és késedelmekkel fog szembesülni, mivel a bunkereket magánterületeken kell majd megépíteni.
Lengyelország arra számít, hogy a védelmi vonal 2028-ra lesz működőképes, és mintegy 2,3 milliárd euróba kerül, míg Litvániában a költségek várhatóan elérik a 300 millió eurót.