A Bizottság közölte, hogy komolyan veszi a vádakat, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje személyzetét és információit a tiltott hírszerzési tevékenységektől.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság csütörtökön vizsgálatot indított, miután több médiajelentésben az jelent meg, hogy a magyar titkosszolgálatok megpróbáltak brüsszeli uniós alkalmazottakat informátornak beszervezni.
Az ügynökök, akik a jeletések szerint diplomáciai fedésben dolgoztak a brüsszeli magyar Állandó Képviseleten, állítólag az Európai Bizottság magyar munkatársait vették célba. Itt az országgal kapcsolatos érzékeny aktákat készítettek és vitattak meg.
A Bizottság közölte, hogy komolyan veszi a vádakat, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje személyzetét és információit a tiltott hírszerzési tevékenységektől.
"Felállítunk egy belső csoportot, amely megvizsgálja ezeket az állításokat" - mondta Ujvári Balázs bizottsági szóvivő.
Korábban a magyarországi Direkt36 a német Paper Trail Media és a belga De Tijd napilappal együtt arról számolt be, hogy a magyar hírszerző szolgálatok megpróbáltak beszervezni az uniós intézményekben dolgozó magyarokat, hogy hálózatot építsenek ki.
A beszámolók szerint az egyik beépített magyar ügynököt az Európai Bizottsághoz delegálták, ahol biztonsági aktákon dolgozott, és hozzáférhetett érzékeny adatokhoz.
Kérdések merülnek fel Várhelyivel kapcsolatban
A médiajelentések szerint a hálózat Magyarország brüsszeli állandó uniós képviseletének diplomáciai fedőszerve alatt működött.
A legtöbb ilyen tevékenység 2012 és 2018 között történt, egy olyan időszakban, amikor Budapest és Brüsszel viszonya megromlott a magyarországi jogállamisággal, demokráciával és médiaszabadsággal kapcsolatos viták miatt.
Az Állandó Képviseletet 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg az Európai Bizottság egészségügyi biztosa.
A Bizottság szóvivője az Euronews kérdésére válaszolva elmondta, hogy nem ismerték még a kémvádakat 2019-ben, amikor Várhelyi megkapta a biztonsági engedélyt, hogy uniós biztos lehessen.
"Nem hiszem, hogy akkoriban ilyen típusú információval rendelkeztünk volna" - mondta Ujvári. Hozzátette, hogy minden biztosnak biztonsági átvilágításon és meghallgatáson kell átesnie az Európai Parlamentben.
"Amikor a biztosokról van szó, az ő felelősségük, hogy megfeleljenek a szerződés rendelkezéseinek és a magatartási kódexnek. És amikor átveszik a feladatukat, alapos ellenőrzési folyamaton mennek keresztül, beleértve az európai parlamenti meghallgatást is".
A szóvivők szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is tud az esetről.
Az Európai Parlament nem nyilatkozott
Az Európai Parlament sajtószolgálata egyelőre nem kommentálta az ügyet. A szolgálat kiemelte, hogy a Parlament folyamatosan figyelemmel kíséri a biztonsági és kiberbiztonsági fenyegetéseket, és minden szükséges intézkedést bevet a megelőzésük érdekében.
Az általános megelőzési stratégia részeként az elmúlt években intézkedéseket hoztak a potenciális biztonsági kockázatok mérséklésére, beleértve a képviselők és a személyzet számára nyújtott fokozott útmutatást - közölte a sajtószolgálat.
Az Euronews megkereste Magyarország brüsszeli állandó képviseletét az ügyben, de nem reagáltak.
Súlyos bizalomvesztést jelez a kémügy
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár szerint az ügy "botrányos", és azt bizonyítja, hogy Magyarország "ellenségnek" tekinti az Európai Bizottságot és a Parlamentet.
"Aggasztó, hogy magyar uniós munkatársakat akartak alkalmazni. Ennek következtében bizalmatlanság alakul ki a magyar alkalmazottakkal szemben, mert potenciális kémeknek és ellenségeknek tekintik őket" - írta Szent-Iványi csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzésében.
Buda Péter biztonságpolitikai szakértő az Euronews megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a politika kényszeríti ámokfutásra a hírszerzést, ez pedig stratégiai szinten veszélyezteti az ország biztonságát.
"A nemzet biztonságáért ma a szövetségesekkel való együttműködésben lehet a legtöbbet tenni. Az együttműködésnek viszont alapfeltétele a bizalom, amit nagyon könnyű elveszíteni és nagyon nehéz visszaszerezni" - mondta Buda Péter.
A szakértő szerint a szövetséges szakszolgálatok nem fogalmazhatnak meg nyilvános kritikát a magyar szervekkel szemben, de a folyosói beszélgetésekből kiderül, hogy Magyarország kiszorult a bizalom belső köréből.
"Nyilvánvaló, hogy ott, ahol egy ilyen évekig tartó eset megtörténhet, ott súlyos problémák vannak a szakmai és politikai önkontrollal. Sajnos nem sok jót jelent ez helyzet a magyar kül- és biztonságpolitika jövője szempontjából" - mondta a biztonságpolitikai szakértő.