Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője felszólította az uniós tagállamokat, hogy támogassák az EU–Izrael társulási megállapodás kereskedelmi részének felfüggesztésére irányuló javaslatokat.
HIRDETÉS
Az Euronewsnak adott interjúban Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője megerősítette, hogy stratégiájuk az Izrael–EU társulási megállapodás kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseinek felfüggesztésére irányul.
Az unió Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere. „2024-ben 42,6 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le Izraellel. Szóval ez egy jelentős összeg. Ami pedig a kedvezményes elbánást illeti, ennek a kereskedelemnek a 37%-a kedvezményes elbánásban részesül. Tehát ennek a lépésnek mindenképpen nagy ára lesz Izrael számára”– erősítette meg Kaja Kallas.
Az EU-tagállamokon múlik azonban, hogy az intézkedést megszavazzák-e, és eddig több tagállam a szavazási követelmények révén folyamatosan blokkolta az Izrael elleni szankciókat.
Németország, Olaszország, a Cseh Köztársaság, Ausztria, Magyarország és Bulgária határozottan megakadályozta, hogy az unió reagáljon Izrael nemzetközi jogsértéseire, beleértve az EU–USA társulási megállapodás 2. cikkelyének megsértését is.
„A kérdésben a tagállamok minősített többségének egyet kell értenie, ami azt jelenti, hogy legalább az egyik nagyobb ország – Németország vagy Olaszország – támogatására szükség lesz a sikerhez” – mondta.
Kallas szerint, ha Németország és más országok nem hajlandóak az EU által kezdeményezett javaslatok, például az Izrael elleni kereskedelmi szankciók mellé állni, akkor saját tervekkel kellene előállniuk. „Ha nem támogatják ezeket az intézkedéseket, akkor milyen intézkedéseket támogatnak?” – mondta az Euronews Europe Conversation című műsorában. „Javasoljanak alternatívákat” – tette hozzá.
„Ugyanakkor Németország is lépett, amikor leállította a fegyverszállítást Izraelnek, ami jelentős lépés Németország részéről, és az ottani közvéleményt figyelembe véve számukra is nehéz volt” – mondta.
„Putyin csak gúnyolódik”
Ukrajnával kapcsolatban az EU főképviselő-helyettese azt mondta, hogy „Putyin csak gúnyolódik” az USA legutóbbi, a háború befejezésére tett erőfeszítésein.
„Gondoljunk az alaszkai találkozókra! Utána csak annyi történt, hogy Putyin fokozta a támadásokat. Ez volt az eddigi legnagyobb légitámadás Ukrajna ellen, most pedig behatolt Lengyelország légterébe. Ez alapján mindannyiunk számára világossá kell válnia, hogy mivel állunk szemben” – mondta az Euronewsnak.
Kallas arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország „teszteli” a Nyugatot, és megosztottságot szít az uniós országokban, hogy megpróbálja csökkenteni Ukrajna támogatottságát.
„Putyin nyilvánvalóan teszteli a Nyugatot, hogy meddig mehet el, és most rajtunk múlik, hogy mi lesz a válaszunk, mennyire lesz erős, és mit engedünk meg nekik” – fejtette ki.
„Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy Putyin félelmet akar kelteni a társadalmainkban, hogy a kormányaink tartózkodjanak Ukrajna támogatásától, mondván: nem akarjuk, hogy itt háború legyen, ezért ne támogassuk Ukrajnát, hagyjuk, hogy az oroszok elérjék, amit akarnak” – mondta az Euronewsnak.
Az alábbiakban elolvashatja az Euronews riportere, Shona Murray interjúját, vagy megtekintheti a teljes beszélgetést a fenti lejátszóban.
K. Az Európai Bizottság most példa nélküli bejelentést tett: felfüggesztik az EU–Izrael társulási megállapodás kereskedelmi rendelkezéseit. Tudna kicsit bővebb részletekkel szolgálni erről? Hiszen ez nyilván példa nélküli. De kérdés, hogy a tagállamok megszavazzák-e.
V. Nos, ez mindig kérdéses. Júliusban az Európai Tanácsnak és a külügyminisztereknek is felvázoltam azokat az eszközöket, amelyekkel valóban nyomást lehet gyakorolni az izraeli kormányra, hogy irányt váltson. Mert ha mindenki egyetért a diagnózissal, akkor a kérdés számunkra az, hogy mit tegyünk ez ügyben? A javaslatok pedig most már az asztalon vannak. Az egyik a társulási megállapodás kereskedelmi részének felfüggesztése. Izraellel 2024-ben 42,6 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le. Szóval ez egy jelentős összeg. Ami pedig a kedvezményes elbánást illeti, ennek a kereskedelemnek a 37%-a kedvezményes elbánásban részesül. Tehát ennek a lépésnek mindenképpen nagy ára lesz Izrael számára. Nagyon helyesen tette fel a kérdést. Megszavazza-e a Tanács?
K. Csak hogy tisztázzuk: a 42 milliárdnak a 37%-áról van szó.
V. Ez a társulási megállapodás szerinti kedvezményes elbánás aránya.
K.Tehát az Izraelből érkező árukra vámokat vetnek majd ki?
V. Igen.
K. Rendben. Nos, Németország az egyik fő ország, amely mindezt blokkolja, hiszen ezen javaslat esetében minősített többség, nem pedig egyhangú szavazás szükséges. És ez az elmúlt két évben rendre így történt. Mit mond a német kormánynak, ha úgy döntenek, hogy ismét blokkolják a javaslatot?
V. A Külügyi Tanácsban heves vitákat folytattunk erről. A kérdésem az összes partnerünkhöz, hiszen nem csak Németországról van szó, az volt: ha egyetértünk abban, hogy a helyzet rendkívül súlyos, katasztrofális és tarthatatlan, akkor a kérdés az, hogy mit teszünk ez ügyben? Ha nem támogatják ezeket az intézkedéseket, akkor milyen intézkedéseket támogatnak? Javasoljanak alternatívákat! Ugyanakkor Németország is lépett, amikor leállította a fegyverszállítást Izraelnek, ami jelentős lépés Németország részéről, és az ottani közvéleményt figyelembe véve számukra is nehéz volt.
K.A mai bejelentés kapcsán: láttuk a gázai szárazföldi offenzívát. Múlt héten láttuk azt is, hogy a Népirtáskutatók Nemzetközi Szövetsége kijelentette: ami Gázában történik, az népirtás, és ezzel az ENSZ bizottsága is egyetért. Természetesen Izrael azt fogja mondani, hogy ez válasz az október 7-i Hamász-támadásra, és hogy ez ellenük irányul.
De mi az ön benyomása a gázai helyzetről?
V.A gázai offenzíva csak még több pusztítást, rombolást és civil áldozatot eredményez. Úgy látjuk, hogy ez nem hoz valódi eredményt. Az eredmény a tűzszünet, a felek közötti tárgyalás és az összes túsz szabadon bocsátása lenne. Ezért mi minden ezzel kapcsolatos erőfeszítést támogatunk.
K. Tudjuk, hogy a bíróságok dolga eldönteni, népirtásról van-e szó, de mi az ön benyomása annak fényében, hogy ezek a szervezetek azt állítják, népirtás zajlik, és maga a Népirtási Egyezmény is kimondja, hogy mindenkinek kötelessége megakadályozni a népirtást?
V. Természetesen ezért is egyeztettünk Izraellel a humanitárius kérdésekben, hogy valóban megakadályozzuk ezeket az atrocitásokat, és segítséget nyújtsunk az ott élőknek.
K. Ön szerint lehetséges, hogy ez népirtás?
V.Valójában nem számít, hogy én mit gondolok, hiszen, mint említette, az elszámoltatás a bíróságok és a nemzetközi jog hatáskörébe tartozik. Tehát ezek az intézmények erre a megállapításra jutottak. És természetesen a bíróságok feladata eldönteni, hogy ezért milyen felelősségre vonás jár.
K. Nyár elején megállapodtak Izraellel többek között a humanitárius segélyek és a határátkelők számának növeléséről, hogy több teherautó juthasson be, de ez nem valósult meg a megállapodásnak megfelelően. Ez bizonyára komoly csalódást okozott, hiszen egy időben volt remény arra, hogy néhány embert meg lehet menteni, de valójában napokkal, pillanatokkal azután, hogy a megállapodást aláírták, vagy alá sem írták, csak megegyeztek, a humanitárius helyszíneken gyerekeket öltek meg, akik megpróbáltak vízhez jutni.
V.Igen. Ez nagyon nehéz, hiszen megpróbálunk mindent megtenni az ottani helyzet javítása érdekében. A megállapodásunknak számos eleme volt. Ami a több teherautó bejutását illeti, júliusig egyetlen humanitárius segélyt szállító teherautó sem juthatott be. Ezt követően összesen több mint 2090 teherautó jutott be, tehát ez több a semminél, de nem elég, ebben egyetértünk. Ott van még a kulcsfontosságú infrastruktúra helyreállítása, a víz sótalanítása, a Gázába történő vízszállítás, illetve a határátkelők, valamint a jordániai és egyiptomi útvonalak megnyitása. Tehát mindez megvalósult, de még mindig nem volt elegendő, mindeközben pedig lőttek a humanitárius segélyekért sorban álló emberekre. Vagyis az ügy nem jó irányba halad, ezért próbálunk nyomást gyakorolni az izraeli kormányra, hogy változtasson a hozzáállásán.
K.Tehát egyetlen teherautó sem érkezett Gázába, szó szerint semmilyen élelmiszer, csecsemőtápszer, abszolút semmi.
V.Júliusig. Utána igen, több érkezett.
K. Izrael a katari Hamász vezetőit is megtámadta a túsztárgyalások, béketárgyalások közepette. Ezt még Izrael legnagyobb szövetségese, az Egyesült Államok is erősen bírálta. Ez hogyan befolyásolja a helyzet lezárásnak esélyét?
V.Nos, látjuk, hogy erre a konfliktusra nincs katonai megoldás, különben az már megvalósult volna, hiszen látjuk, mi történik Gázában. Ezért teljes mértékben támogatunk minden diplomáciai erőfeszítést a tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása érdekében. Sajnos nem tartunk ott.
K. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Izraelt lényegében ki kell zárni minden kulturális és sporteseményről. Néhány ország, többek között Hollandia és Írország jelezte, hogy nem vesznek részt az Eurovízión, ha Izrael indulhat. Mi az ön véleménye Izrael kizárásáról, ami kicsit olyan, mint Dél-Afrikáé az apartheid idején?
V.Az orosz sportolók esetében is így kellene eljárni, és már történtek lépések ez ügyben. Ez egyértelműen a nemzetközi elszigeteltség üzenetét közvetíti, jelezve, hogy ezen országok közvéleménye nem helyesli azt, amit az izraeli kormány tesz. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez Izraelben is megnyilvánul. Nem az izraeli nép, hanem az izraeli kormány tett olyan lépéseket, amelyek a mi közvéleményünkben is ellenérzést keltenek.
K. Ön szerint Izrael kizárásával kapcsolatban felmerülhet az antiszemitizmus vádja?
V.Ezt természetesen a másik oldal állítja, ezért szeretnék világosan különbséget tenni: azok a lépések, amelyeket európai szinten megteszünk, nem az izraeli nép ellen irányulnak. A cél az, hogy nyomást gyakoroljunk az izraeli kormányra az irányváltás érdekében.
K. Ukrajna szempontjából nézve: 19 dróntámadás történt Lengyelországban. Tegnap este is volt egy az elnöki palota felett. Ez alapján úgy tűnik, Putyin már nem kerüli a kockázatot.
V.Nem, Putyin nyilvánvalóan teszteli a Nyugatot, hogy meddig mehet el, és most rajtunk múlik, hogy mi lesz a válaszunk, mennyire lesz erős, és mit engedünk meg nekik. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy Putyin félelmet akar kelteni a társadalmainkban, hogy a kormányaink tartózkodjanak Ukrajna támogatásától, mondván: nem akarjuk, hogy itt háború legyen, ezért ne támogassuk Ukrajnát, hagyjuk, hogy az oroszok elérjék, amit akarnak. Ez azonban rossz megközelítés, mert az oroszok pontosan ezt akarják: az agresszió kifizetődik, elérik a céljukat Ukrajnában, és így mindannyian veszélybe kerülünk. Úgy vélem, ezt figyelembe kell vennünk.
K. Ugyanakkor próbál rávilágítani az amerikai és az európai megközelítés közötti különbségre a NATO-n belül. És ez nyilván aggasztó, ugye?
V. Pontosan, ezért a válaszunknak egységesnek kell lennie, hiszen a célja az, hogy megosszon minket. Ez teljesen világos. Azt akarja, hogy a transzatlanti kapcsolatokban és Európán belül is megosztottak legyünk, mert a megosztottság gyengít minket. Ez teljesen világos. Tehát a válaszunk: nem hagyjuk, hogy ezt tegye.
K. De nincs igaza? Úgy értem, az Egyesült Államok Trump elnöksége óta nem alkalmazott szankciókat Oroszországgal szemben. A tűzszünettel vagy annak hiányával kapcsolatos Oroszországgal szembeni fenyegetések nem valósultak meg. Donald Trump nem tett semmit, és nincs nyoma semmilyen biztonsági garanciának.
V.Nos, igen, ha megnézzük a Trump elnök által tett béke-erőfeszítéseket, Putyin csak gúnyt űz belőlük. Gondoljunk az alaszkai találkozókra! Utána csak annyi történt, hogy Putyin fokozta a támadásokat. Ez volt az eddigi legnagyobb légitámadás Ukrajna ellen, most pedig behatolt Lengyelország légterébe. Ez alapján mindannyiunk számára világossá kell válnia, hogy mivel állunk szemben, és természetesen kapcsolatban állunk transzatlanti partnereinkkel, hogy egységesen lépjünk fel és együttműködjünk a szankciók ügyében is, mert ha azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen, akkor nyomást kell gyakorolnunk arra, aki háborút akar, vagyis Oroszországra.
K. És mi van, ha további támadásokra kerül sor? Hiszen ezeknek a drónoknak a lelövése óriási költséget jelent Lengyelországnak és a NATO-nak. Európa számára sokba kerül megvédeni a területét ezektől az olcsó kis drónoktól.
V.Éppen azért álltunk elő a drónfal ötletével, hogy ez ne kerüljön olyan sokba. A szenzorok érzékelik, honnan érkeznek a drónok, valamint az elfogó drónok is lelőhetik a drónokat. Ez nem kerül olyan sokba, ezért ezt javasoltuk. Tegnap a NATO-ban a SACEUR-ral is tárgyaltam arról, hogyan tudnánk ebben együttműködni, mert az érdekeink nagyon is egybeesnek.