A leadott szavazatok kétharmada szükséges ahhoz, hogy az elnököt és a biztosokat lemondásra kényszerítsék, amire az EU történetében eddig csak egyszer került sor.
HIRDETÉS
Az Európai Parlamentben bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Bizottság ellen, amelyet a jövő héten tárgyalnak és szavaznak meg - amint arról az Euronews korábban beszámolt. A vitára jövő hétfőn kerül sor, majd a szavazásra jövő csütörtökön.
A Parlamentben leadott szavazatok legalább kétharmadára, azaz az összes képviselő többségére van szükség a bizalmatlansági indítvány elfogadásához, amely egy olyan bizalmatlansági szavazás, amely megbuktatná Ursula von der Leyen elnököt - és vele együtt az egész Európai Bizottságot.
A bizalmatlansági indítványt akkor lehet benyújtani, ha 10-ből egy képviselő támogatja a kérelmet. Miután az aláírásukat a parlamenti szolgálatok ellenőrizték és hitelesítették, az elnöknek a parlamenti szabályok értelmében azonnal tájékoztatnia kell a törvényhozókat.
A lemondási kérelemről szóló plenáris vitát a bejelentést követően legalább 24 órával kell kitűzni, és a vita megkezdése után legalább 48 órával szavazást kell tartani az ügyről. A vitát és a szavazást legkésőbb az indítvány benyújtását követő plenáris ülésen kell megtartani.
Az indítványt aláíró összes képviselő elméletileg utólag visszavonhatja támogatását, és ha az egytizedes küszöböt már nem érik el, a folyamat megszakad.
A bizalmatlansági indítvány, amelyet aláírt a konzervatív és a szélsőjobboldali frakció is, kifogásolja, hogy a Bizottság nem hozta nyilvánosságra az SMS-eket a Pfizergate-ügyben.
"A luxembourgi Európai Bíróság szerint az Európai Bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia azokat az SMS-eket, amelyeket von der Leyen asszony váltott a Pfizerrel a szerződésről, a 35 milliárd euró értékű, a vakcinákra vonatkozó szerződésről" – nyilatkozta az indítványt benyújtó konzervatív, román EP-képviselő, Gheorghe Piperea.
A konzervatív EP-képviselő azzal is vádolja a Bizottságot, hogy rosszul kezelte a COVID-világjárvány utáni helyreállítási tervre szánt pénzeszközöket.
Feltételezi továbbá, hogy a Bizottság nem kormányzati szervezeteket finanszírozott, hogy lobbizzanak az európai parlamenti képviselőknél az európai zöld paktum népszerűsítése érdekében.
A vádakat a Bizottság cáfolja.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához az összes EP-képviselő felének, a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges.
Maga a kezdeményező is elismeri; ennek esélyei minimálisak.
"Biztos vagyok abban, hogy az indítvány ellen fognak szavazni, mert a többség még mindig von der Leyen mellett van. De még ebben a többségben is sokan elégedetlenek az elnök asszonnyal. Egyelőre nem fogják lemondásra kényszeríteni, de valószínűleg hat hónapon belül ez megtörténik."
Az eddigi kilenc próbálkozásból csak egy lemondás történt.
Korábban kilenc alkalommal próbálták meg az európai parlamenti képviselők megbuktatni az Európai Bizottságot.
1990-ben az Európai Jobboldal Képviselőcsoportja megpróbálta a Bizottság lemondását kikényszeríteni az agrárpolitika miatt, de határozottan kudarcot vallott, mindössze 16 támogató szavazatot kapott 243 ellenében.
A legutóbbi kísérletre 2014 novemberében került sor, a Jean-Claude Juncker luxemburgi elnök által vezetett Bizottság ellen. Ezt az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport kezdeményezte, válaszul a "Luxembourg Leaks" pénzügyi botrányra, amely az ország adórendszerét leplezte le. A 670 képviselőből mindössze 101 szavazott igennel, ami jóval a szükséges küszöbérték alatt van.
A többi kísérlet olyan témákat érintett, mint az EU költségvetése, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának európai hatásai, valamint a Bizottság statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az irányítása.
A történelem során csak egyszer fordult elő, hogy egy bizalmatlansági indítvány a Bizottság lemondásához vezetett - és ez a plenáris ülésen történő hivatalos szavazás nélkül történt.
1999 márciusában a Jacques Santer luxemburgi elnök által vezetett Bizottság csalásgyanú és átláthatósági aggályok miatt lemondott, megelőzve a Parlament hivatalos szavazását. Ez annak ellenére történt, hogy a Bizottság a korábbi években három külön indítványt is túlélt más témákban.