A 870 km hosszú, Litvánián, Lettországon és Észtországon átívelő Rail Baltica építése egyre nagyobb lendületet vesz, miközben a széles orosz nyomtávú sínekről átváltanak az európai szabványra. Az EU fedezi a költségek nagy részét.
HIRDETÉS
A Litvániát, Lettországot és Észtországot átszelő 870 kilométeres vasútvonal építése többéves késedelem után mostanra lendületet vett. A Rail Baltica projekt középpontjában Európa egyik legmodernebb nagy sebességű vasútvonalának megépítése áll. Az Ukrajna elleni orosz háborúval párhuzamosan egyre fontosabbá válik, hogy az új NATO-szabványok katonai célokra is felhasználhatók legyenek.
Európa egyre jobban összenő, és ezzel együtt a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúráját is fejlesztik. Az Európai Bizottság terve szerint 2030-ig kilenc uniós fő közlekedési folyosót kell befejezni. A balti államok fontosak az Északi-tenger és a Balti-tenger összekötése szempontjából, de a Fekete-tenger és a Földközi-tenger észak-déli folyosója miatt is.
Litvániában, Lettországban és Észtországban a sínek még mindig a régi orosz széles nyomtávúak. Az új vasútvonal a szabványos európai nyomtávot követi. A nyomtávolság megváltoztatásának geopolitikai okai is vannak. Orosz támadás esetén a Rail Baltica képes lenne csapatokat és nehéz katonai felszerelést szállítani nyugatról keletre. Az új vasútvonal fő célja azonban a balti városok és az európai egységes piac közötti kapcsolat javítása, hogy gyorsabb utazást biztosítson a turisták, üzletemberek és a teherforgalom számára.
A probléma? A költségek megnégyszereződtek, és hatról 24 milliárd euróra emelkedtek. Az Európai Bizottság ezt nagyon drágállja. A balti könyvvizsgálók is figyelmeztetést adtak ki. A három ország közös ellenőrzése szerint tizenegy milliárd eurós finanszírozási hiány van.
Egyelőre tehát egy leegyszerűsített „takarékos útvonalat” építenek meg, ahol a vasútvonal a tervezett kétvágányú helyett többnyire egyvágányú lesz. Kevesebb zajvédő falat építenek, a vasúti pálya az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb lesz, és a mellékvonalak kezdetben megtartják a meglévő széles nyomtávot. Ez több milliárd euró megtakarítást jelent.
Az Európai Unió a Rail Baltica projekt 85 százalékát az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozza. Ez a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra előmozdítására szolgál. A többit Litvánia, Lettország és Észtország fizeti.
A színfalak mögött ádáz pénzügyi csata dúl. Az év elején tíz uniós kormányfő levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben több pénzt kértek a határokon átnyúló közlekedési hálózatokra, és kevesebb bürokráciát szorgalmaztak. Ezt néhány héttel később egy második, hasonló tartalmú levél követte, amelyet ezúttal a három balti állam kormányfője írt alá.
A Rail Baltica eredetileg idén készült volna el, de legalább öt év késésben van. Most arról beszélnek, hogy 2030-ra készül el. Mi az oka a lassú haladásnak és a robbanásszerűen növekvő költségeknek? Egyértelmű, hogy mi okozza a jelenlegi problémákat:
- ellentétes nemzeti érdekek,
- a kormányok kaotikus pénzügyi tervezése,
- egyes minisztériumok rossz irányítása.
A dolgok most jobban mennek, mert az Európai Bizottság nyomást gyakorol a projektre. Ahol már folyik az építkezés, például a litvániai Neris-hídon, ott halad a munka. A litván fővárosban, Vilniusban találkoztam Marius Narmontasszal, a három országot tömörítő közös vállalat, a Rail Baltica egyik vezetőjével. Mivel magyarázza a többéves késedelmet? „Az útvonal megtervezése és kialakítása a vártnál hosszabb időt vett igénybe, mert még soha nem volt ilyen nagyszabású projektünk” – mondta Narmontas. „Sok minden függ az Európai Bizottságtól és attól, hogy hogyan alakítják ki a következő finanszírozási időszakot” – tette hozzá.
A lett fővárosban, Rigában Guntis Āboltiņš-Āboliņš, a Bererix építőipari vállalat igazgatója potenciális biztonsági kockázatra figyelmeztetett. „Katonai szempontból a tankokat Oroszországban fel lehetne rakodni a vonatra, és néhány óra alatt Rigában lennének. Ezért gondolom, hogy ezt a kérdést stratégiailag kell megközelítenünk.” Āboltiņš-Āboliņš úgy véli, hogy bölcs dolog lenne a teljes vasúti hálózatot gyorsan átállítani az orosz széles nyomtávról a szabványos európai nyomtávra.
Catherine Trautmann az Északi-tengert és a Baltikumot összekötő közlekedési folyosó koordinátora az EU számára. Hangsúlyozta, hogy a fő összeköttetést, „a Rail Baltica gerincét” a lehető leggyorsabban meg kell építeni. Trautmann optimista. „A Rail Baltica olyan projekt, amely indokolja az európai finanszírozást. Ősszel találkozunk az Európai Beruházási Bankkal, mert egy hitel is megoldás lehet.” Vajon közlekednek majd a vonatok 2030-ban? Trautmann válasza egyértelmű: „Igen!”