Az EU intézkedéscsomagot készített elő a villamosenergia-hálózat bővítésére. A cél a gyorsabb engedélyezés és az intelligens villamosenergia-hálózatok megvalósítása, hogy gyorsan lehessen reagálni a hálózati ingadozásokra.
Bollingstedt, egy észak-németországi város. Itt található Németország legnagyobb akkumulátortárolója. Carina von Schleinitz projektvezető körbevezetett engem az üzemben. Az akkumulátoros technológiával megpakolt 64 konténer igény szerint nagyfeszültségű áramot garantál. A lassú széntüzelésű erőművek hamarosan elavulttá válhatnak mint energiatartalék.
„Úttörő munkát végzünk” – mondta büszkén a projektvezető. „Sokan még mindig nagyon hagyományos világban élnek, amelyben tizenöt perc jelentős szerepet játszik az elektromos hálózat stabilizálásában. De nekünk másodperceken belül reagálnunk kell, mert a megújuló energiaforrások természetüknél fogva ingadozók.”
Éppen ezért digitalizálják most a villamosenergia-hálózatokat. Egyes hálózatüzemeltetők azonban behúzták a féket. A hálózati hozzáféréssel kapcsolatban is vannak konfliktusok. Kapacitáshiány van. Ezért a politikusok feladata, hogy kiigazítsák a keretfeltételeket.
Amikor sok a nap és a szél, sok megújuló energia áramlik a villamosenergia-hálózatokba. A stabil feszültség érdekében a fotovoltaikus és szélerőműveket gyakran korlátozzák. Ez azt jelenti, hogy értékes energia marad kihasználatlanul. A korlátozás pedig milliárdos veszteségeket okoz.
Az is probléma, ha sötét van és nincs szél, hiszen akkor nem termelődik áram sem. A hálózat stabilizálása érdekében gyakran használatba veszik a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveket a gyenge széllökések idején. A gáz és a szén azonban veszélyezteti a globális éghajlatot.
Ennek elkerülése érdekében az EU-ban bővíteni kell a hálózati és tárolási kapacitásokat. A szivattyús energiatároló erőművek a felesleges szél- vagy napenergiát vízenergiává alakítják. Görögországban jelenleg is zajlanak nagyszabású építkezések. Az akkumulátorcellák árának csökkenésével egyre több akkumulátortároló rendszert telepítenek Németországban is.
Az EU villamosenergia-fogyasztása az évtized végére 60 százalékkal nőhet. 2040-ig közel 500 milliárd eurót kell a szállítóhálózatokba és több mint 700 milliárd eurót az elosztóhálózatokba fektetni.
Németország északi része sok szélenergiát termel. A legnagyobb fogyasztók azonban délen vannak. Ezért van szüksége Németországnak „villamosenergia-autópályákra” és számos köztes tárolóra.
Georg Gallmetzer, az ECO STOR ügyvezető igazgatója szerint az egyik legnagyobb átállás közepén vagyunk, amelyet a modern ipari társadalmak valaha is megtapasztaltak. „Vannak engedélyezési akadályok, amelyeket el kell hárítani. Ezért párbeszédre van szükség a legmagasabb szinten.”
Interjú Schleswig-Holstein tartomány környezetvédelmi miniszterével, Tobias Goldschmidt zöldpárti képviselővel. Az észak-német tartományt az energetikai átállás úttörőjének tekintik.
Euronews: „Miért fontos a villamosenergia-hálózatok és a tárolók bővítése az energetikai átállás szempontjából?”
Goldschmidt: „Nagy mennyiségű energia származik tengeri szélturbinákból. A villamos energiát tovább kell szállítani, ami új hálózatokat igényel. Schleswig-Holsteinben gyors ütemben építünk új távvezetékeket. Eközben egyre több akkumulátoros tárolórendszert is építünk, hogy a hálózatokat jobban ki lehessen használni.”
Euronews: „Európa-szerte épülnek gázüzemű erőművek. Ez az energetikai átállás vége?”
Goldschmidt: „Nem. Az energetikai átállás közepén vagyunk, különösen itt Észak-Németországban. Rekordsebességgel építünk szélturbinákat, fotovoltaikus rendszereket és akkumulátortárolókat. Rossz az a megközelítés, amely a földgázra való visszaállást sürgeti. A gázüzemű erőművekbe történő beruházás drágítja az áramot. A megújuló energiákba való befektetéssel Európa kedvező energiaellátásába fektetünk be.”
Euronews: „Az Európai Bizottság elnöke biztosította az Egyesült Államok elnökét arról, hogy Európa nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt fog importálni. Ön kritikusan áll ehhez, vagy jó dolognak tartja?”
Goldschmidt: „Egyáltalán nem tartom jó dolognak. Európa nem akar hidraulikusan kinyert gázt. Ráadásul nagyon drága, és végső soron nem piacvezérelt.”