Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentése szerint az Egyesült Államok megkezdi kínai diákok vízumainak visszavonását. A döntés elsősorban azokra a hallgatókra vonatkozik, akik „kritikus területeken” tanulnak, vagy kapcsolatban állnak a Kínai Kommunista Párttal (KKP).
HIRDETÉS
A miniszter tömör indoklása szerint a lépés célja a nemzetbiztonsági kockázatok csökkentése és az amerikai felsőoktatási intézmények és Kína közötti kapcsolatok szigorúbb ellenőrzése.
Az eljárást a hatóság az „agresszív” jelzővel látta el, ami arra utal, hogy gyors, széleskörű és azonnal végrehajtandó intézkedésről van szó. A miniszter egyben utasította a külföldi amerikai képviseleteket, hogy ne ütemezzenek be új diákvízum-időpontokat.
Jelentős tömeget és fontos intézményeket érintő döntés
A 2023–2024-es tanévben több mint 277 000 kínai diák tanult az Egyesült Államokban, ami az összes nemzetközi hallgató mintegy negyedét tette ki. A bejelentés nem tartalmazott konkrét számot arra vonatkozóan, hogy hány diák vízumát vonják vissza, de a döntés jelentős hatással lehet nem csak az érintett hallgatókra, de az amerikai egyetemekre nézve egyaránt.
Számos amerikai egyetem fogad jelentős számú kínai diákokat, és közülük kiemelkedik a Columbia University, a New York University (NYU), a University of Illinois, a University of Southern California (USC), és a Purdue University. Csak ez a négy intézmény több tízezer kínai hallgatót oktat jelenleg.
A kínai hallgatók többsége 'STEM' (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) tárgyakat tanul, amelyek közül többet az amerikai kormány „kritikus területeknek” minősít. Ezek közé tartozik például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és a félvezetőgyártás.
Sok pénzt fizetnek
A nemzetközi hallgatók, köztük a kínaiak, nem elhanyagolható pénzügyi hozzájárulást nyújtanak az amerikai felsőoktatási intézményeknek. Mivel gyakran nem jogosultak állami támogatásra, teljes tandíjat fizetnek, amely évente 50 000–60 000 dollár is lehet. A 2023–2024-es tanévben a nemzetközi diákok összesen 43,8 milliárd dollárral járultak hozzá az amerikai gazdasághoz, és mintegy 370 000 munkahelyet tartottak fenn.
A kormányzati lépés heves és vegyes reakciókat váltott ki. Egyesek szerint az intézkedés azért szükséges a nemzetbiztonság érdekében, mert az amerikai egyetemeken kiképzett szakemberek nem feltétlenül lesznek az Egyesült Államok barátai. Mások viszont aggódnak az oktatási és kulturális csereprogramok jövője és a tanszabadság miatt.
A döntés kihat majd az amerikai technológiai vállalatokra is, melyeknek kulcsfontosságú a tehetség-utánpótlási csatorna. „Ez elég abszurd. Manapság nem lenne szabad ilyesminek történnie. Böngésztem a közösségi médiát, és szorongással töltött el, amikor mások reakcióit láttam” – mondja a 22 éves Chen, aki posztgraduális képzést kapott a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetemen, ahol bölcsészettudományi tanulmányokat folytat, és nem tudja, hogy az intézkedés érinti-e őt is.
A kínai kormány élesen bírálta a döntést, diszkriminatívnak és politikailag motiváltnak nevezve azt. Mao Ning, a kínai kormány szóvivője azzal vádolta az amerikai vezetést, hogy a nemzetbiztonságot ürügyként használja fel az ésszerűtlen lépéshez, amely károsítja a kínai diákok jogait és érdekeit, és megzavarja a két ország közötti normális kulturális cserét.
„Az Egyesült Államok politikai és diszkriminatív gyakorlata leleplezte az úgynevezett szabadság és nyitottság hazugságait, amelyeket az Egyesült Államok mindig is hirdetett, és tovább rontotta az Egyesült Államok nemzetközi megítélését, nemzeti megítélését és hitelességét” - mondta a szóvivő.
Egyelőre nem tudni, hogy Peking milyen válaszlépést tesz az amerikai döntésre reagálva. Korábban több ezer amerikai diák tanult kínai egyetemeken, de a Covid-válság óta számuk ezer alá csökkent, noha a kínai felsőoktatási intézmények besorolása jelentősen javult.