17 uniós tagállam határozott fellépést követel Magyarországgal szemben, miután szerintük több okból is sérült a jogállamiság. A magyar kormány azonban csak "politikai hisztériáról" beszél, szerinte nincs is tiltva a Pride.
HIRDETÉS
Az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülésén az uniós miniszterek az EU 7. cikk szerinti eljárás keretében meghallgatást kezdtek a magyarországi jogállamiságról. Brüsszelben érezhetően fogytán a türelem a közelmúlt magyarországi jogi kezdeményezései miatt.
Orbán Viktor kormányának tavaszi lépései közé tartozott az úgynevezett "átláthatósági" törvénytervezet, ami a külföldről finanszírozott médiát és a civil szervezeteket (NGO-kat) érinti, valamint a Budapest Pride betiltása, értelemszerűen ezek okozták a legtöbb aggodalmat a meghallgatáson.
A találkozót megelőzően 17 tagállam közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítélik a Budapest Pride felvonulás betiltását, mivel az sérti az uniós jogot.
"Rendkívül aggasztónak tartjuk ezeket a fejleményeket, amelyek ellentétesek az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékekkel, az emberi méltósággal, a szabadsággal, az egyenlőséggel és az emberi jogok tiszteletben tartásával" - áll a nyilatkozatban.
A levél emlékeztet arra, hogy az új magyar jogszabályok lehetővé teszik bírságok kiszabását a Pride-rendezvények résztvevőire és szervezőire, valamint lehetővé teszik a résztvevők azonosítását mesterséges intelligenciával működő intelligens kamerarendszerekkel.
17 ország követeli a tiltás visszavonását
"Felszólítjuk Magyarországot, hogy vizsgálja felül ezeket az intézkedéseket, hogy biztosítsa valamennyi állampolgára emberi jogainak és alapvető szabadságjogainak tiszteletben tartását és védelmét, és így tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek" - olvasható a levélben.
A nyilatkozatot Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Luxemburg, Németország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia és Finnország írta alá. Az aláírók arra is felszólították az Európai Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki jogállamisági eszköztárát, ha Magyarország nem vizsgálja felül a törvényt.
Bóka János magyar EU-miniszter a találkozóra érkezve visszautasította a bírálatokat.
A mai meghallgatáson el fogom magyarázni a kollégáimnak az alkotmányos és jogi kereteket. Remélem, hogy a megbeszélés után a tárgyalóasztalnál ülő kollégáim árnyaltabban fognak távozni a magyar jogszabályokról" - mondta Bóka.
Fogy a türelem Magyarországgal szemben
A 7. cikk szerinti eljárás 2018-ban kezdődött, amikor az Európai Parlament szankciókat kért Magyarországgal szemben a jogállamiság állítólagos megsértése miatt, különösen az igazságszolgáltatás és a médiaszabadság területén. A Tanács ezt követően hét alkalommal tárgyalta a kérdést, de soha nem tette meg azt a lépést, hogy elindítsa a 7. cikk szerinti eljárás következő szakaszát, amelyben a tagállamokat felszólítanák, hogy szavazzanak a szankciókról.
A kritikusok attól is tartanak, hogy a "közélet átláthatóságáról" szóló magyar törvénytervezet, amelyet május 13-án nyújtottak be a parlamentben, széles körű jogköröket biztosítana a magyar kormánynak a sajtó és a civil társadalom, a kritikus hangok elleni fellépéshez.
Az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, mondván, elfogadása esetén "a törvényjavaslat súlyosan sértené az uniós alapelveket és jogot".
Svédország uniós minisztere a találkozóra belépve aggodalmának adott hangot a jogállamiság és az átláthatóság visszalépésével, valamint "a civil társadalom és az LMBTI-jogok eltiprásával" kapcsolatban.
"Hét éven, hét meghallgatáson vagyunk túl, és ma világosan megmondom, hogy ez nem folytatódhat. Ha nem látunk ma egy teljesen új hozzáállást a magyar fél részéről, úgy gondolom, itt az ideje, hogy megfontoljuk a következő lépéseket, mivel ezt a folyamatot értelmetlen folytatni" - mondta Jessica Rosencrantz svéd EU-miniszter újságíróknak.
"A 7. cikk szerinti eljárás első szakasza már viszonylag hosszú ideje tart, így senki sem vádolhat minket azzal, hogy nem vagyunk türelmesek" - mondta újságíróknak Gunther Kirchbaum német uniós miniszter, hozzátéve, hogy "egy bizonyos ponton el kell döntenünk, hogy mi legyen a következő lépés. Elmondhatom, hogy kollégáim türelme napról napra fogy".
A Politico információja szerint egyre több európai fővárosban merül fel a "nukleáris opció" alkalmazása, tehát az, hogy a 7. cikk szerinti eljárás révén megfosszák Magyarországot szavazati jogától az Európai Tanácsban.
Bóka János uniós miniszter szerint "politikai hisztéria" övezte a találkozót, de hozzátette, hogy Magyarország kész a párbeszédre.
Hétfőn egy uniós diplomata azt mondta, a miniszterek kedden nem fogják a 7. cikkely szerinti szankciók Magyarország elleni bevetését kezdeményezni, mert nincs meg a szükséges többség.