Az amerikai elnök már régóta követeli, hogy a NATO-partnerek többet költsenek a védelemre, először a GDP 2 százalékát, majd emeljék a GDP 5 százalékára. Németország most ennek akar eleget tenni.
HIRDETÉS
A NATO-államok korábban 2 százalékot céloztak meg, egy ideje azonban Washington 5 százalékot tűzött ki célul, és Johann Wadephul új német külügyminiszter szerint Berlin követni akarja ezt a célt.
A politikus a NATO külügyminisztereinek törökországi találkozóján, Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy Németország osztja Trump értékelését, hogy erre szükség van.
Mindeddig Németország még azt a két százalékos célt is alig érte el, amelyben a NATO-partnerek még 2014-ben állapodtak meg. Tavaly Berlin mintegy 90 milliárd eurónyi védelmi kiadást jelentett a brüsszeli központnak, ami 2,1 százalékos arányt jelent.
Az összeg az 51 milliárd eurós rendes védelmi költségvetésből, a Bundeswehr különalapjának bő 20 milliárd eurós kiadásaiból és egyéb védelmi célú kiadásokból áll, amelyek valamivel kevesebb mint 20 milliárd eurót tesznek ki. Ha a német kormány valóban el akarja érni az amerikai elnök öt százalékos célját a következő évtized elejére, akkor a védelemmel kapcsolatos kiadásoknak jó 225 milliárd eurót kellene kitenniük.
Idén februárban az azóta leváltott Scholz-kormány még a nehéz költségvetési helyzetére hivatkozva elutasította Trump 5 százalékos elvárását. Boris Pistorius akkori és mai védelmi miniszter "irreálisnak és szükségtelennek" nevezve ezt a számot.
Wadephul szerint nagy az egyetértés az USA-val az Oroszország elleni esetleges új szankciókat illetően is. "Szinte teljes egyetértés van közöttünk minden fontos kérdésben, nemcsak a NATO-t, hanem a világpolitikai helyzetet illetően is" - mondta a CDU politikusa. Az amerikai szenátusban hajlandóság mutatkozik arra, hogy további szankciókat vezessenek be Oroszország ellen. "És az amerikai kormányzat abból indul ki, hogy ez meg is fog történni, ha Oroszország nem lép" - mondta Wadephul.