Nagy-Britannia után Németország a második NATO-tagállam, amely nehéz költségvetési helyzetére hivatkozva elutasítja, hogy a GDP 5 százalékát védelemre költsék.
HIRDETÉS
A Tagesspiegelnek adott interjújában Boris Pistorius elutasította az amerikai elnök felhívását, hogy a szövetségesek emeljék a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék 5 százalékára, "irreálisnak és szükségtelennek" nevezve ezt a számot.
"A gazdasági teljesítményünk öt százaléka a szövetségi költségvetés 42 százalékának felelne meg - ez majdnem minden második euró, amit a kormány elkölt, mintegy 230 milliárd euró. Ezt nem tudnánk kigazdálkodni, de még elkölteni sem" - közölte a német védelmi miniszter.
Trump, aki kampányának egyik sarokkövévé tette a NATO terheinek megosztását, a Fehér Házban nemrég megerősítette az 5 százalékos célt. Amikor azzal szembesítették, hogy még az Egyesült Államok sem éri el ezt a küszöböt, hiszen Washington jelenleg a GDP 3,4 százaléka körül költ védelemre, Trump elhárította a kérdést: "Mi védjük őket. Nem ők védenek minket. Nem vagyok benne biztos, hogy egyáltalán bármit is kellene költenünk”.
Pistorius elismerte ugyan, hogy Németországnak a következő években többet kell majd költenie a védelemre, "többet, mint a gazdasági teljesítményének 2 százalékát, amit ez a kormány most elért, de úgy látta:
Pistorius ezzel a szövetség egészére kiterjedő, várhatóan még az idén meghozandó döntésekre utalt, amelyek a következő évtizedre szóló védelmi kötelezettségvállalásokat alakítják.
A helyzetet bonyolítja, hogy Németországnak még mindig nincs 2025-re vonatkozó szövetségi költségvetése - emlékeztet a Politico. A koalíciós kormány novemberben összeomlott, ami miatt az országban előrehozott választásokat tartanak február 23-án. Az új kormány megalakulásáig a főbb költségvetési döntések - beleértve a hosszú távú védelmi kötelezettségvállalásokat is - gyakorlatilag függőben vannak.
Németország, amely jelenleg a GDP 2,12 százalékát költi védelemre, csak a közelmúltban érte el a NATO 2 százalékos célját, köszönhetően egy 100 milliárd eurós különleges védelmi alapnak, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója után hoztak létre. Mivel azonban ez az alap várhatóan 2027-re kimerül, kérdéses, hogy Berlin hogyan tarthatja fenn a katonai kiadásokat anélkül, hogy a költségvetést felborítaná - írja a brüsszeli lap.
Néhány nappal ezelőtt Nagy-Britannia miniszterelnöke is jelezte, hogy London a jelenlegi költségvetési helyzet miatt nem tudja finanszírozni azt a célt, hogy 2030-ig a GDP 2,5 százalékát költse a hadseregre. Egy magas rangú kormányzati forrás a The Times-nak elmondta: "Ha 2030-ig megpróbáljuk elérni a célt, az a választások előtt a közszolgáltatásokat érintő mélyebb megszorításokat jelent majd. Úgy tűnik, hogy ez nem fog menni."
Mint arról beszámoltunk, az EU vezetői hétfőn Brüsszelben ülnek össze, hogy megkezdjék az európai védelem megerősítésére irányuló közös stratégia, valamint annak finanszírozásának kidolgozását. Az esemény súlyát jelzi, hogy azon részt vesz a NATO katonai szövetség főtitkára, Mark Rutte és Keir Starmer brit miniszterelnök is.
Az Európai Bizottság szerint az EU-nak a következő évtizedben 500 milliárd eurót kell védelmi célokra fordítania, miközben a blokk 2021-2027-es költségvetésében mindössze 8 milliárd eurót különítettek el erre az ágazatra.
Mark Rutte NATO-főtitkár az utóbbi hetekben többször is arra figyelmeztetett, hogy a korábbi célnál, a GDP 2 százalékánál már többet kell költeni védelmi beruházásokra Európában, és ezt főként azzal indokolta, hogy Oroszország megpróbálja destabilizálni a NATO-tagállamokat.
Az elmúlt héten az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is sürgette a védelmi kiadások növelését. Kaja Kallas erre több uniós értekezleten is kitért a múlt héten. Egy alkalommal arra figyelmeztetett, hogy hírszerzői források szerint nem lehetetlen, hogy Oroszország támadást indít az EU ellen pár éven belül.