A tudósok attól tartanak, hogy újabb brutális nyár jön a növényekre Európában, mert egyre súlyosabbak az aszályos időszakok a kontinensen. Közben a vízkihasználtsági index még sosem volt ilyen magas.
HIRDETÉS
Az Európai Aszálymegfigyelő Intézet legutóbbi jelentése aggasztó képet fest az aszályról Dél-, Kelet- és Közép-Európában.
Az Ibériai-félszigeten a legkritikusabb a helyzet, ahol a szárazság és a téli, tavaszi csapadékbőség veszélyes körforgása zajlik. 2023-ban Spanyolországban volt a legnagyobb, 34 ezer négyzetkilométernyi az aszály által érintett terület. Lengyelország a második 24 ezer, Litvánia a hamradik 20 ezer négyzetkilométerrel.
Valamivel jobb a helyzet Olaszország, Görögország, Ciprus, Lengyelország, Fehéroroszország és Ukrajna nagy részén, valamint Írországban, Skóciában, Németország és Franciaország egyes vidékein. Ezekben az országokban narancssárga riasztás van érvényben.
A vízkészletek egyre intenzívebb felhasználása várhatóan tovább rontja a helyzetet.
Ciprus kritikus helyzetben van
A legfrissebb adatok szerint a rendelkezésre álló vízmennyiség és a fogyasztás aránya (vízkihasználtsági index) elérte a valaha mért legmagasabb értéket Európában: 5,8 százalékon áll. Húsz százalék fölött vízhiányról beszélünk.
Ciprus van a legnagyobb nyomás alatt ebből a szempontból, édesvízkészleteinek 71 százalékát feléli. Málta és Románia következik a sorban 34, illetve 21 százalékkal.
Lettország, Horvátország, Svédország, Szlovákia, Litvánia, Szlovénia, Finnország és Luxemburg esetében a WEI+ index értékei 1 százalék alatt vannak, ami azt jelzi, hogy ezekben az országokban nem fenyeget vízhiány.
A nagy vízfogyasztók
Az elmúlt évtized tendenciája azt mutatja, hogy az édesvíz felhasználásának mértéke Olaszországban nőtt a leginkább, közel hét százalékkal (6,9%). Törökországban ez a növekedés majdnem hat, Máltán pedig négy százalék.
"Az évszázad közepére a hőhullámok és az aszályok gyakorisága és intenzitása Európa legtöbb részén növekedni fog az előrejelzések szerint " - állítja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. "Ezért fontos mielőbb javítani a földgazdálkodás gyakorlatán, illetve hatékonyan végrehajtani az uniós és nemzeti klímastratégiákat."
"A szennyvíz nem probléma"
A Med9-országok - Franciaország, Horvátország, Ciprus, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália, Spanyolország, Szlovénia és Horvátország - legutóbbi találkozójukon több javaslatot is tettek az aszály kezelésére. A többi között az intelligens öntözőrendszerek, termésvédelmi technológiák alkalmazását, vízmegőrzési rendszerek fejlesztését, valamint genetikailag módosított növények termesztését.
Az Európai Beruházási Bank szerint azonban a probléma megoldásának kulcsa, hogy a lehető legnagyobb mértékben újrahasznosítsuk a szennyvizet, aminek most több mint 80 százaléka kárba vész - figyelmeztetett Maria Diamanti, a bank vízügyi szakértője.
"A szennyvíz nem egy probléma, hanem rendkívül értékes víz-, tápanyag- és energiaforrás. Meg kell változtatnunk a kezelését, és prioritássá kell tennünk a hasznosítását."