Ezzel elmeszelték a Budapest Pride melegfelvonulást, illetve szabad utat adtak a kettős állampolgárság felfüggesztésének.
HIRDETÉS
140 igen, 21 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény módosítását a magyar parlament. Az ellenzéki padsorok nagyrészt üresek maradtak, de néhány képviselő hangos dudaszóval zavarta meg a szavazást.
Latorcai János levezető elnök azt mondta, hogy "a helyi tiltakozók majd élvezik a jutalmukat".
Mint azt már reggeli összefoglaló cikkünkben írtuk, a gránitszilárdságú Alaptörvény tizenötödik módosítása lehetőséget teremt a kettős állampolgárok magyar állampolgárságának felfüggesztésére, illetve kőbe vési azt, hogy az ember vagy férfi, vagy nő.
A magyar állam legmagasabb szintű törvényét a frissen alkotmányozó többséggel hatalomra jutott Fidesz írta és fogadta el 2011 áprilisában. A korábban is stabilan működő magyar alkotmányos rendszer teljes átírására a legfőbb indok az volt, hogy 1989-ben a rendszerváltás után nem született új alkotmány, hanem a szocialista alkotmányt módosították az új, demokratikus államberendezkedésnek megfelelően. A 2011-es Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények a Fidesz céljainak megfelelően szabták át a teljes államszervezetet és a választási rendszert. Orbán Viktor a törvény hatályba lépésekor azt mondta, hogy az "gránitszilárdságú" alapot teremt a további fejlődéshez.
A Fidesz 15 éve kormányon van, de az Alaptörvény olykor túl korlátozónak bizonyult, és többször kellett ezt vagy más sarkalatos törvényeket módosítani a napi politikai célok érdekében, ennek eredményeként 14 év alatt 14-szer kellett módosítani az Alaptörvényt, amihez azonban a 14 év nagy része alatt rendelkezésre állt a szükséges alkotmányozó többség. Mint a példa mutatja, a kétharmados többség április 14-én is kéznél volt, az Országgyűlés megszavazta a 15. alaptörvény módosítást, ezzel áttételesen betiltva a Budapest Pride-ot, és lehetővé téve, hogy a kettős állampolgárok magyar állampolgárságát ideiglenesen felfüggesszék.
Mindez a kormánypárti képviselők és Orbán Viktor nyilatkozatainak fényében aligha értelmezhető másképpen, mint hogy az ellenzéki politikusok, üzletemberek, civil szervezetek vagy újságírók elleni fellépésre teremt a kormánypárt egy korábban elképzelhetetlen alkotmányos lehetőséget.
A gyülekezési törvény módosítását már korábban elfogadta a Parlament, a szavazáskor momentumos képviselők Hadházy Ákos képviselővel együtt füstgyertyákat gyújtottak be az ülésteremben. Hadházy azóta minden keddre tüntetést szervez, az e heti a Budai Várat is érinti.
Momentum-akció
A plenáris üléssel egy időben a Momentum tüntetést hirdetett meg a Kossuth térre. A párt közölte, hogy szerintük az alaptörvény-módosítással a Fidesz „végérvényesen elvenné tőlünk a gyülekezési alapjogunkat”, épp ezért most „meg kell vetnünk a lábunkat, és azt kell mondanunk, hogy elég volt”. A terv úgy szólt, hogy blokád alá veszik a parlamenti bejáratokat, hogy megakadályozzák, „hogy a putyini útra tereljenek minket, és megfosszanak a szabadságunktól”.
A párt szerint délután 14 óra felé sok száz készenléti rendőr volt a Kossuth tér környékén, és a parlament alsó rakpart felőli bejáratánál. A Fidesz-KDNP képviselői viszont délutánra bőven bent voltak az épületben, így a blokád nem érintette őket.
Később a rendőrök felszólították a demonstrálókat, akik inkább leültek a földre, egyesek pedig gyorskötözővel összekötözték magukat. Egyeseket a rendőrök felállítottak és félrevittek, majd igazoltatták őket.