Május 9-én tartja alakuló ülését az új magyar parlament. Képválogatásunkban bemutatjuk, hogyan történt mindez a rendszerváltás óta eltelt 36 évben, a teljesség igénye nélkül.
Az Országgyűlés megbízatása alakuló ülésével kezdődik, amelyet – a választást követő 30 napon belül – a köztársasági elnök hív össze. Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit. A képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, ezt követően – az új kormány megalakításáig, vagyis a miniszterek kinevezéséig – ügyvezető kormányként látja el feladatait.
1990. május 2.
Az első szabadon választott, többpárti Országgyűlés alakuló ülését Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg, a képviselők elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor: A nemzetgyűléshez című versét. Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően Varga Béla mondott beszédet, majd Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője szólalt fel.
A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezette, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő korjegyzőként látta el. Szűrös Mátyás, a korelnöki feladatok ellátására az akkor 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját a Fidesz képviselői, a 23 esztendős Glattfelder Béla, Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás felváltva segítették.
Ekkor alakultak meg a képviselőcsoportok is. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a Szabad Demokraták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a Független Kisgazdapárt Torgyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Orbán Viktort, a Kereszténydemokrata Néppárt Füzessy Tibort választotta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett.
Az MDF és az SZDSZ abban egyezett meg, hogy a házelnöki posztra az SZDSZ állít jelöltet, míg az MDF az egyik alelnök személyére tesz javaslatot
2006. május 16.
Az Országgyűlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de ezt egy későbbi ülésen is megteheti, ahogyan az 2006-ban is történt.
2010. május 14.
Az alakuló ülések ünnepélyességét erősítette a frakciók megállapodása és ennek révén az, hogy a frakciók az együttműködésre helyezték a hangsúlyt. Ez az összhang 2010-től azonban megbomlott – olvasható a Parlamenti Szemle elemzésében.
Ekkor fordult ugyanis először elő, hogy a választásokon győztes új kormánytöbbség szavazatával az Országgyűlés elutasította a választási beszámolókat. 2006-ban, 2014-ben és 2018-ban viszont az ellenzéki frakciók képviselői szavaztak nemmel.
Elindult az a gyakorlat, hogy egyes ellenzéki frakciók a képviselői esküt „kiegészítették”, illetőleg külön (nem hivatalos) esküt is tettek.
2018-ban az egyik ellenzéki frakció tagjai pedig ugyan letették a képviselői esküt (hiszen e nélkül nem gyakorolhatják jogaikat), de sem előtte, sem utána nem vettek részt az alakuló ülésen.
2022. május 2.
2022-es választások hozták el a Fidesz utolsó (kétharmados) győzelmét. Az alakuló ülésen Kövér Lászlót választották az Országgyűlés elnökévé. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak.
Alelnöknek megválasztották Jakab Istvánt (Fidesz), Lezsák Sándort (Fidesz), Latorcai Jánost (KDNP), Oláh Lajost (DK), Dúró Dórát (Mi Hazánk), törvényalkotásért felelős alelnöknek pedig Hende Csabát (Fidesz).