Brando Benifei, az Európai Parlament mesterséges intelligenciáról szóló törvény szakértője és megfigyelője elmondta az Euronewsnak, hogy Magyarország tervei, miszerint mesterséges intelligencia alapú arcfelismerést alkalmazna a Pride-on résztvevők megbírságolására, sértik az uniós szabályokat.
HIRDETÉS
A digitális arcfelismerő rendszerek használata, amelyeket Magyarország a budapesti Pride felvonulás résztvevőinek azonosítására és megbírságolására kíván alkalmazni, sérti az uniós MI-törvényt és az adatvédelmi szabályokat - állítja az EU Mesterséges Intelligenciáról szóló törvényének egyik megalkotója, Brando Beifei EP-képviselő, aki jelenleg a törvény betartását ellenőrzi az Európai Parlamentben.
A magyar parlament múlt kedden a gyülekezést érintő szabályok módosításával úgy döntött, hogy betiltja a rendszerint júniusban megrendezett felvonulást, és 200 ezer forintos bírsággal fenyegette meg a tilalmat megszegőket. A hatóságok digitális arcfelismerő eszközöket használhatnak a szabálysértők beazonosítására.
Brando Benifei olasz szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament MI-ellenőrző csoportjának társelnöke az Euronewsnak azt mondta, ez egyértelműen az EU új uniós jogszabály megsértése lenne.
"Amit Orbán Viktor bejelentett, az törvénytelen: a mesterséges intelligenciáról szóló törvény tiltja, hogy biometrikus kamerákat használjanak a tüntetők azonosítására. Nem lehet megfigyelni a békésen tüntető embereket, hacsak nem hozhatóak összefüggésbe súlyos bűncselekményekkel, például emberöléssel, vagy terrorizmussal" - mondta Benifei az Euronewsnak.
Benifei szerint a Pride lesz a mérföldkőnek számító törvény első nagy próbája
Benifei, aki jelentéstevőként részt vett a mesterséges intelligenciáról szóló törvény szövegezésében, hozzátette, hogy a megfigyelésre alkalmas rendszereket leszállító cégek csak az fenti rendelkezések betartása mellett értékesíthetnek ilyen rendszereket Európában. Ellenkező esetben azt kockáztatják, hogy elveszítik az engedélyüket. A képviselő sürgette az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kérdést.
"Még mindig gyűjtjük az adatokat, és még a mesterséges intelligenciáról szóló törvény végrehajtásának korai szakaszában vagyunk. De Magyarország lesz az első nagy teszt számunkra, és a Bizottságnak nagyon világosan kellene fogalmaznia" - tette hozzá.
Lattmann Tamás magyarországi uniós jogi szakértő a közösségi médiában közzétett bejegyzésében egyetértett azzal, hogy a magyar szabályozás sérti a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt. Szerinte pontosan meg van határozva azon bűncselekmények köre, amelyek indokolják a mesterséges intelligencia eszközeinek használatát. "Minden más esetben tilos a használatuk" - mondta Lattmann.
Benifei szerint az MI-törvény végrehajtásától függetlenül is illegális lenne az arcfelismerő technológia használata, hiszen az az unió általános adatvédelmi rendeletét, az úgynevezett GDPR szabályokat is sérti.
Különbség a valós idejű és az esemény utáni arcelemzés között
Az ügyben az Euronews kérdéseket küldött az Európai Bizottságnak. A testület szóvivője elmondta, hogy a jogszerűség megítélése a mesterséges intelligenciáról szóló törvény alapján attól függ, hogy a magyar rendőrség valós időben vagy az eseményt követően, úgynevezett utólagos feldolgozásra használja az arcfelismerő szoftvert.*
A tüntetők valós idejű biometrikus azonosítását a törvény tiltja, kivéve, ha közvetlen terrorfenyegetésről, eltűnt személyek kereséséről vagy súlyos bűncselekmények nyomozásáról van szó - mondta a szóvivő.
A nem valós idejű azonosításra vagyis ha a rendőrség az felvonulást követően azonosítja a Pride felvonulóit, mint szabálysértőket, más szabályok vonatkozna. De ezek csak augusztusban lépnek hatályba, míg a Budapest Pride-ot a tervek szerint júniusban tartják meg.
"A utólagos biometrikus azonosítás, beleértve a közterületen végzett arcfelismerést magas kockázatú tevékenységnek tartjuk, amely átláthatóságot, elszámoltathatóságot és alapjogi hatásvizsgálatot igényel" - mondta a szóvivő.
Az Euronews kérdéseket küldött a magyar kormánynak a technológia tervezett alkalmazásáról, illetve arról, hogy szerintük mindenz megfelel-e az uniós jognak. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
Magyarországon az igazolványképekből hoztak létre adatbázist
Magyarországon a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ jogosult az arcadatok elemzésére. Ez a szervezet 2015 óta gyűjti a polgárok biometrikus adatait a személyi igazolványokok és a vezetői engedélyek fotóiból. A rendőrség kérésére egy algoritmus keresi az adatbázisban az egyezéseket. A magyar sajtóbeszálók szerint a közterületi gyülekezési szabályok módosítása után elviekben akár közlekedési szabálysértésék és utcai szemetelés esetén is bevethetnék az arcfelismerő rendszereket. Szakértők szerint jelenleg azonban a magyar hatóságoknak nincsenek olyan eszközeik, amelyek egy nagy felvonulás vagy tüntetés résztvevőinek arcképelemzését fel tudná dolgozni.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye - amely a társadalomra jelentett kockázat alapján rangsorolja és szabályozza a mesterséges intelligencia eszközeit - tavaly augusztusban lépett hatályba. Rendelkezéseit fokozatosan kezdték alkalmazni: a törvény 2027-ben lesz teljes egészében hatályban. Minden uniós tagállamnak idén augusztusig fel kell állítania egy nemzeti szabályozó hatóságot, amely ellenőrzi, hogy a vállalatok betartják-e a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt. Ezek együttműködnek majd az Európai Bizottság MI Hivatalával.