A magyar Parlament hétfőn szavaz a gránitszilárdságú Alaptörvény tizenötödik módosításáról, amely lehetőséget teremt a kettős állampolgárok magyar állampolgárságának felfüggesztésére, illetve kőbe vési azt, hogy az ember vagy férfi, vagy nő.
HIRDETÉS
A magyar állam legmagasabb szintű törvényét a frissen alkotmányozó többséggel hatalomra jutott Fidesz írta és fogadta el 2011 áprilisában. A korábban is stabilan működő magyar alkotmányos rendszer teljes átírására a legfőbb indok az volt, hogy 1989-ben a rendszerváltás után nem született új alkotmány, hanem a szocialista alkotmányt módosították az új, demokratikus államberendezkedésnek megfelelően. A 2011-es Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények a Fidesz céljainak megfelelően szabták át a teljes államszervezetet és a választási rendszert. Orbán Viktor a törvény hatályba lépésekor azt mondta, hogy az "gránit szilárdságú" alapot teremt a további fejlődéshez.
A Fidesz ezután folyamatosan kormányon volt, de még ez az Alaptörvény is olykor túl korlátozónak bizonyult - többször kellett ezt vagy más sarkalatos törvényeket módosítani a napi politikai célok érdekében, például azért, hogy egy-egy kormánypárti jelölt elfoglalhassa a számára kijelölt pozíciót valamely állami szervezet élén. (Például, hogy a magyar Legfelsőbb Bíróság szerepét ellátó Kúria elnökévé egy rendes bírói gyakorlattal egyáltalán nem rendelkező jogtudóst nevezhessenek ki.) Ennek eredményeként 14 év alatt 14-szer kellett módosítani az Alaptörvényt, amihez azonban a 14 év nagy része alatt rendelkezésre állt a szükséges alkotmányozó többség. Ez vélhetően a mai napon sem lesz másként.
A februári program
Az alkotmánymódosításhoz nagy vonalakban a kormányfő februári évértékelő beszéde adta meg a programot, amelyben Orbán ismertette azokat a témákat, amelyekre a kormánypárt igyekszik felhúzni negyedik ciklusának utolsó teljes évét. Kiderült, hogy a kormányfő a korábbiaknál is komolyabb jogi lehetőségeket kíván teremteni magának arra, hogy az ellenzékkel és a hatalomgyakorlását kritizáló civil szervezetekkel és médiával leszámoljon. "Sürgősen megteremtjük az alkotmányos és jogi feltételeit annak, hogy ne kelljen tétlenül néznünk, amint álcivil közéleti szervezetek a szemünk láttára szolgálják ki a külföldi érdekeket, és szerveznek politikai akciókat", mondta Orbán. Kiderült, hogy a gyerekjogokra hivatkozva további szigorításokat tervez az LMBTQ jogok terén, betiltaná a Pride-ot, és évtizedes teljes elhanyagoltság után a vidéki Magyarországon elharapózott designerdrog-problémát is kezelésbe venné.
Felfüggeszthető magyar állampolgárság
A módosítás első pontja lehetővé teszi, hogy a kettős állampolgárok magyar állampolgárságát ideiglenesen felfüggesszék. Ezt a lehetőséget a kormánypárti képviselők és Orbán Viktor nyilatkozatainak fényében nehéz máshogy értelmezni, mint hogy az ellenzéki politikusok, üzletemberek, civil szervezetek vagy újságírók elleni fellépésre teremt a kormánypárt egy korábban elképzelhetetlen alkotmányos lehetőséget.
A változtatás lényege, hogy egy kijelölt miniszter felfüggesztheti a magyar állampolgárságot, ha az adott személynek van másik állampolgársága is. A törvényi feltétel, hogy az illető magyar állampolgárságának fennállása "Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent", például azért, mert más ország hadseregében vagy közszolgálatában teljesít szolgálatot, terrorszervezethez csatlakozott vagy súlyos bűncselekményeket - népirtást, terrorizmus finanszírozását, hazaárulást - követett el. Van azonban egy gumifeltétel, amely szerint alkalmazható a felfüggesztés azzal szemben is, aki "magyar állampolgársággal nem összeegyeztethető módon idegen hatalom vagy idegen szervezet érdekében tevékenykedik, idegen hatalom vagy idegen szervezet céljait valósítja meg". Ezzel a váddal a magyar kormány rutinszerűen él minden vele szemben kritikus sajtótermék és civil szervezet esetében például arra hivatkozva, hogy ezek az Európai Bizottságnál meghirdetett nyilvános tendereken különböző projektekre támogatást nyernek el.
Ráadásul ezt a vádat bizonyítania sem kell a miniszternek, ugyanis a bírói felülvizsgálatban - amelyet a Kúria végez - csak azt lehet bizonyítani, hogy az illetőnek nincs másik állampolgársága a magyaron kívül, vagyis a Kúria azt nem vizsgálhatja, hogy jelent-e tényleges veszélyt Magyarországra.
Korábban arról volt szó, hogy meg is foszthatnák ezeket az embereket a magyar állampolgárságuktól, azonban ettől - vélhetően azért, mert nemzetközi jogi szempontból védhetetlen lenne - utólag elálltak, így végül jelenleg a magyar állampolgárság felfüggesztése szerepel a módosításban. Magyar nemzetközi jogászok egy csoportja - köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök lánya és veje - közös nyilatkozatban álltak ki a módosítás ellen.
„Megítélésünk szerint az állampolgárság felfüggesztése eddig példátlan konstrukció a nemzetközi jogban, amely könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget" - fogalmaz a nyilatkozat. - "Egy állam saját polgárainak kiutasítása hazájukból adott esetben egyfajta száműzetésnek és embertelen bánásmódnak minősülhet, és ellentétes lehet az érintett államot kötelező emberi jogi egyezményekkel. Hasonlóképpen emlékeztetünk arra, hogy más emberi jogok, köztük a gyülekezési szabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága törvénnyel sem korlátozható lényeges tartalma nem lehet kevesebb, mint a nemzetközi jog által előírt minimális védelem szintje.”
Az ember vagy férfi, vagy nő
A magyar kormánypárt már évek óta változó intenzitással küzd a Magyarországon különösebb teret nem nyert woke ideológia, illetve a társadalmi nem (gender) fogalma ellen. Ez részben a női egyenlőséget elősegítő lépések elutasításában (isztambuli szerződés ratifikálásának elmaradása), részben a melegek, leszbikusok és transzneműek jogainak adminisztratív korlátozásában öltött testet. A meleg pároknak soha nem volt lehetőségük házasságot kötni Magyarországon, de az örökbefogadásra például létezett kiskapu, amelyet már az Orbán-rezsim zárt be. Ilyen ideológiailag motivált változás volt az is, hogy a transzneműek igazolványában az eredeti, biológiai nemüket kell feltüntetni. Az alkotmányt pedig egyszer már módosította a Fidesz-többség úgy, hogy az kimondja: "az apa férfi, az anya nő". Ezeknek a változtatásoknak a legnagyobb hatása azonban az volt, hogy az LMBTQ közösséget folyamatosan a társadalomra káros törekvéseket kifejtő csoportként jelölték meg.
Februári beszédében Orbán Viktor kifejtette, hogy jogilag még jobban körbe szeretnék bástyázni a biológiai nemet az Alaptörvényben, ezért beleírják, hogy az "ember vagy férfi, vagy nő".
"Az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet" - indokolja a javaslat a módosítást. "Az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják. A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását."
Az alkotmánymódosítás csak része az Orbán-rezsim LMBTQ közösség elleni tavaszi hadjáratának, a fő csapásirány a Pride betiltására, illetve ezzel összefüggésben a gyülekezési jogok korlátozására irányul, az erről szóló törvényeket azonban már korábban elfogadta az Országgyűlés. A Meleg Büszkeség Menetét arra hivatkozva tiltották be, hogy az káros hatással van a gyerekek fejlődésére, ami alkotmányos jogként megelőzi a gyülekezés szabadságát. Az erről szóló passzus azonban szintén hétfőn kerül az Alaptörvénybe: A gyermek egészséges fejlődéshez való joga "minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést."
Hétfőn már a Pride betiltása ellen füstgyertyákkal tiltakozó ellenzéki képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről szavaz majd a kormánypárti többségű, miután a házelnök Kövér László büntető feljelentést tett ellenük.
Drogtilalom
A módosító javaslat az Alaptörvénybe foglalja, hogy "Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.” Az Orbán-rezsim mindig is rendészeti kérdésként tekintett a kábítószerre, ennek megfelelően 2020-ban az ország utolsó drogstratégiája is lejárt, és nem alkottak helyette újat, bár a független sajtó híradásaiból lehetett tudni, hogy különösen vidéken - vagyis a Fidesz hagyományos szavazói bázisa körében - a nem hagyományos, úgynevezett dizájnerdrogok nagyon elterjedtek és komoly feszültségeket okoznak. Ennek a kezelésére Orbán februári beszéde után kineveztek egy drogügyi kormánybiztost és elfogadtak egy számos törvényt módosító törvénycsomagot, amely elsősorban szigorúbb büntetési tételekkel próbálja megfékezni a problémát.
Az Alaptörvény módosítása részben a Büntető Törvénykönyvben már régen leírtakat erősíti meg, az egyetlen kivétel a "népszerűsítés", ami jelenleg nem bűncselekmény, alkotmányjogi szinten viszont tiltott lett. Ez számtalan kérdést felvet például egyes irodalmi vagy filmipari alkotások hozzáférhetőségéről, az egyetlen konkrét hatása eddig az volt, hogy egy marihuána legalizálását követelő tüntetés engedélyezését erre hivatkozva vetették el a magyar hatóságok.
Készpénzhasználat
A módosító javaslat szerint a korábbi "mindenkinek joga van a tulajdonhoz és örökléshez" mondat kiegészül azzal, hogy "valamint a készpénzzel való fizetéshez". A készpénzhasználat korábban a Mi Hazánk nevű szélsőjobboldali párt témája volt, amely azzal érvelt, hogy a számlapénz "a totális digitális megfigyelés és az egy gombnyomással történő állami pénzelvétel" eszköze, ezért alkotmányban védeni kell az emberek jogát arra, hogy ha akarnak, akkor készpénzzel is fizethessenek. A Fidesz gazdaságpolitikusai korábban még sokallták a magyar lakosságnál kint lévő készpénzmennyiséget, és annak csökkentését tartották kívánatosnak. Szakértők szerint a készpénzforgalom költsége jelentősen magasabb, mint a számlapénzé, és nagyobb teret ad a szürke- és feketegazdaságnak. A 2010 óta regnáló Fidesz-kormányok egyik következetesen elismert eredménye az volt, hogy az elektronikus fizetés kiterjesztésével és a pénztárgépek bekapcsolásával az adóhatósághoz jelentősen csökkentették az adóelkerülést a magángazdaságban.
A módosítás praktikus hatásait egyelőre a szakértők is találgatják, hiszen számtalan példát lehet találni olyan helyzetekre, ahol ma már nem adott a lehetőség a készpénzes fizetésre - például a webáruházak esetében, vagy egyes fesztiválokon. De az is a lehetőségek közé tartozik, hogy a módosítás semmilyen praktikus változással nem jár, csak megnyugtatónak szánt gesztus az állami ellenőrzés túlhabzásától tartó Mi Hazánkos szavazótábornak, amely a Fidesz politikai erőtartaléka lehet a 2026-os választáson.