Elvileg akár azonnali hatállyal is bevezethetné a német kormány a sorkatonai szolgálatot, de a rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúra már régen leépült.
Március elején az Unió védelmpolitikai szóvivője, Florian Hahn a kötelező katonai szolgálat év végéig történő visszaállítására szólított fel. "Nem nézhetjük tétlenül, hogy a világ körülöttünk egyre bizonytalanabbá válik" - mondta a Bildnek.
A sorkatonaság esetleges bevezetése bekerült a német közbeszéd homlokterébe azok után, hogy a parlament történelmi jelentőségű döntést hozott az ország újrafegyverezéséről és az ehhez szükséges eladósodás felvállalásáról.
De hogy nézne ki a kötelező katonai szolgálat, ha 2011-es megszüntetése után újra bevezetnék, és hogyan segítené a német védelempolitika céljait? És egyáltalán megvalósítható az elképzelés? Erről kérdeztük Frank Sauer politológust, egy népszerű biztonságpolitikai podcast házigazdáját Berlinben.
Nincs meg az infrastruktúra a sorkatonaság újraindítására Németországban
„Jogi értelemben meg lehet csinálni, de a szükséges infrastruktúra egyszerűen nem áll már rendelkezésre. Nincsenek helyi toborzóirodák, és olyan támaszpontok, ahová a besorozottakat el lehetne vinni kiképzésre. Úgyhogy az elvi és a gyakorlati válasz különbözik. Elvileg akár azonnal is visszaállíthatnánk a sorkatonaságot, de a gyakorlatban ennek szinte semmi hatása nem lenne” - magyarázta a szakértő, aki szerint egyelőre a német politikai pártok között egyáltalán nincs konszenzus a sorkatonaság visszavezetéséről.
„Van, aki úgy gondolja, hogy a sorkatonaság visszaállítása csak megnövelné a hadsereg létszámát. Mások szerint fegyelemre tanítaná a fiatalokat. Megint mások abban bíznak, hogy javítaná az ország polgári védelmi és katasztrófaelhárítási képességeit, vagy növelné a társadalmi kohéziót. Ezek közül bármelyikre képes lehet, de a részletek kidolgozása függ attól, hogy mi a cél" - mondta Frank Sauer.
A fiatalok nem akarnak katonáskodni
A német törvények értelmében a kormánynak csak arra van lehetősége, hogy olyan formában állítsa vissza a sorkatonaságot, ahogyan az a 2011-es kivezetésekor működött. A rendszer megváltoztatásához, vagy modernizálásához a parlamenti többség támogatására lenne szükség.
Az azonban egyelőre kérdéses, hogy többségben vannak-e a sorkatonaság támogatói a Bundestagban. Ráadásul a felmérések szerint a németek csupán kis része, 17 százaléka ragadna fegyvert azért, hogy megvédje a hazáját. És bár a társadalom 58 százaléka támogatja a sorkatonaság visszavezetését, a fiatalok többsége nem szívesen vonulna be a kötelező szolgálatra. A logisztika mellett így a kormánynak az is problémát jelentene, hogy meggyőzze a fiatalokat a döntés helyességéről.