Széles körben felmerült kérdés, hogy Kanada csatlakozhatna-e az Európai Unióhoz azután, hogy megromlottak kapcsolatai az Egyesült Államokkal. De szakértők szerint az európai kontinenstől való földrajzi és kulturális távolsága problémát jelent.
HIRDETÉS
A közösségi médiában európaiak és kanadaiak sokasága követeli azt, hogy Kanada csatlakozzon az Európai Unióhoz, azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök nemrégiben ellenséges hangot ütött meg szomszédjával szemben. Ez arra késztette Ottawát, hogy erősítse a kapcsolatait európai szövetségeseivel.
A Redditen és az X-en található hozzászólások tele vannak a felhasználók kommentjeivel, amelyekben felvetik, hogy Kanada csatlakozhatna, sőt csatlakoznia kellene az EU-hoz, hogy elszakadjon a Washingtontól, mivel a Trump-kormányzat azzal fenyegetőzik, hogy Kanadát az USA 51. tagállamává teszi, valamint vámokat vet ki hagyományos szövetségeseire.
A Kanada 28. uniós tagállammá válását támogatók többek között európai típusú állami egészségügyi ellátórendszerére, egyedülállóan angol és francia nyelvű kultúrájára és a NATO-ban való részvételére hivatkoznak a csatlakozás mellett szóló érvként.
Még több ilyen jellegű hozzászólás érkezett, miután Mark Carney újdonsült miniszterelnök utalt Kanada európai gyökereire az öreg kontinensen tett látogatása során - hivatalba lépése óta az első hivatalos külföldi útján -, amelynek során találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel, hogy megvitassák Trump közelmúltbeli harcias viselkedését.
"Szeretném önöket biztosítani, hogy Kanada, a nem európai országok közül a legeurópaibb, lelkesen együttműködik Franciaországgal és egész Európával" - mondta Carney, hozzátéve, hogy "a lehető legpozitívabb kapcsolatokat kívánja fenntartani az Egyesült Államokkal".
A találkozóra azt követően került sor, hogy az Abacus Data február végén közzétett felmérése szerint a kanadaiak 44%-a szerint országának csatlakoznia kellene az EU-hoz, míg 34% szerint nem kellene.
De vajon, valóban lehetséges ez? Kanada csatlakozhatna a blokkhoz?
Mit mond az uniós jog?
Paula Pinho, az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a szóvivője egy március eleji tájékoztatón elmondta, hogy "megtisztelő" számukra a felmérés eredménye, mert az EU vonzerejét mutatja, de hozzátette, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint csak európai államok kérhetik az uniós tagságot.
A szerződés valóban ezt mondja: "Minden olyan európai állam, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok előmozdítása mellett, kérheti az Unió tagságát".
Mindazonáltal a szerződés nem határozza meg pontosan, hogy mi számít "európai államnak".
Az akkori Európai Közösségek Bizottságának egy 1992-es dokumentuma azonban támpontot ad, kiemelve a földrajzi és kulturális kapcsolatok fontosságát.
"Az "európai" kifejezést hivatalosan nem határozták meg" - áll benne. "Olyan földrajzi, történelmi és kulturális elemeket foglal magában, amelyek mind hozzájárulnak az európai identitáshoz".
"A közelség, az eszmék, az értékek és a történelmi kölcsönhatások közös tapasztalata nem sűríthető egyszerű képletbe, és minden következő generációnak felül kell vizsgálnia" - folytatódik a dokumentum.
Peter Van Elsuwege, a Genti Egyetem uniós jogászprofesszora szerint más kontinentális szervezetek is szolgálhatnak az európaiság barométereként.
"Egy másik viszonyítási pont az Európa Tanács tagsága, mivel ez a szervezet is csak "európai államok" számára nyitott" - mondta az EuroVerify-nak. "Ezért az Európa Tanácsban való tagság jelzi "Európa határait"".
Az Európa Tanács alapokmánya, amely még az EU előtt létezett, kimondja: "Bármely európai államot... a Miniszteri Bizottság meghívhat az Európa Tanács tagjává válni".
Jelentkezett már korábban nem európai ország az EU-hoz való csatlakozásra?
A kontinentális Európán kívüli országok korábban már kértek, sőt végül csatlakoztak is az EU-hoz.
Ciprus, amely kulturálisan és politikailag európai, de földrajzilag Nyugat-Ázsiában található, 2004-ben lett az EU teljes jogú tagja.
Törökország egy része Európában fekszik, de nagy része szintén Nyugat-Ázsiában. Ennek ellenére hivatalos EU-tagjelölt ország, annak ellenére, hogy a csatlakozási tárgyalások évek óta megrekedtek.
Marokkó viszont 1987-ben kérte a csatlakozását, de elutasították, mivel nem európai ország.
Ciprussal és Törökországgal ellentétben Marokkó nem tagja az Európa Tanácsnak, ahogy Kanada sem, ami Van Elsuwege szerint az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy valaha is csatlakozhasson az EU-hoz.
"Kanada - akárcsak korábban Marokkó - nem felel meg az "európai állam" kritériumának" - mondta. "Különösen, hogy Kanada földrajzilag nem Európában található, nem tagja az Európa Tanácsnak, és nincs ősi kapcsolata Európa kulturális fejlődésével".
Van Elsuwege megjegyezte, hogy ez Ciprus és Törökország esetében alapvetően más. Az előbbi esetében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Ciprusnak az európai kultúra és civilizáció fejlődésében betöltött szerepe, valamint a kontinens többi részéhez fűződő szoros kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatai elfogadhatóvá teszik a pályázatát.
Törökország esetében földrajzi elhelyezkedése és történelme is szerepet játszik abban, hogy "európai államnak" minősüljön.
"Ez már az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti 1963-as társulási megállapodásban is így szerepelt, amely tartalmaz egy utalást Törökország esetleges jövőbeli tagsági kérelmére" - mondta Van Elsuwege.
"Ennélfogva Ciprus és Törökország meglehetősen egyedi esetek, amelyek nem tekinthetők precedensnek arra a következtetésre, hogy Kanada potenciálisan "európai államnak" tekinthető az EUSZ 49. cikke alapján."
A legvalószínűbb következtetés tehát az, hogy Kanada jogilag nem csatlakozhat az EU-hoz, mivel kulturálisan, politikailag és földrajzilag nem európai, és egy hipotetikus kanadai kérelem ezért a szerződések jogi felülvizsgálatát igényelné.