Az orosz elnök több pénzt fog költeni az ukrajnai háborúra, mint azt jósolni lehetett. Jövőre Moszkva kiadásai a hadseregre és a biztonsági erőkre meghaladják az egészségügyre, az oktatásra és a szociálpolitikára fordított kiadásokat együttvéve.
HIRDETÉS
Már nyáron látni lehetett, hogy a 2025-ös orosz költségvetés gyakorlatilag a hadigazdaságra való áttérést jelenti. A végleges számok szerint a katonai kiadások jövőre 13,5 ezermilliárd rubelt (több mint 145 milliárd dollárt) tesznek ki. Ez 5 százalékkal haladja meg az idei 28,3 százalékos nemzetvédelmi költekezést.
Moszkva hadseregre és a biztonsági erők fenntartására fordított kiadásai ily módon meghaladják az oktatásra, az egészségügyre, a szociálpolitikára és a nemzetgazdaságra fordított kiadásokat együttvéve.
A növekedéssel a jövőre tervezett orosz GDP 6,2%-a lesz védelmi célú, ami a Szovjetunió felbomlása óta a legmagasabb érték. Ha figyelembe vesszük, hogy a Putyin-korszakban a nemzeti jövedelem a hétszeresére nőtt 1987-hez képest, akkor reálértéken a mai moszkvai vezetés többet költ védelmi célokra, mint a Szovjetunió.
Oroszország 2024-ben már hatszor annyit fordított védelmi célokra, mint Putyin elnökségének kezdetén. 2022-ben megkezdett háborúja a második világháború óta a legnagyobb konfliktus Európában, amely mindkét hadviselő erőforrásait egyaránt súlyosan megterheli. Sok tekintetben nem is csak katonai, de éleződő gazdasági háború zajlik, amiben az orosz tartalékok is sorvadnak.
Ennek a tendenciának volt a jele az új védelmi miniszter kiválasztása, aki a szovjet-orosz történelemben először nem katona, hanem polgári személy. A gazdasági szakemberként ismert Andrej Belouszov feladatául az orosz hadsereg menedzselését tűzték ki, felkészülve a háború elhúzódásának gazdasági kihívásaira.
Oroszország a világ második legnagyobb katonai költekezője lett a nemzeti GDP-hez mérve. Továbbra is első Szaúd-Arábia (7,1), míg az Egyesült Államok 3,4, Kína pedig 1,7 százalékot fordít ilyen célokra. Értelemszerűen Ukrajna a legnagyobb GDP-arányos költekező, 37 százalékkal.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy az orosz gazdaság fundamentumai és termelő kapacitásai jóval meghaladják Ukrajnáét, amit külföldi segélyekkel kell kipótolni, de ezek korántsem elegendők a védekezés és a gazdaság együttes finanszírozására. Ennek folytán 2024-ra az ukrán erő folyamatos defenzív erőfeszítéseit láttuk, de az orosz hadviselő sem ért el jelentős áttöréseket.
A frontok megmerevedése azt vetíti előre, hogy a háború fokozatosan az erőforrások csatájává alakul át, még azután is, hogy Ukrajna magas színvonalú támadó fegyvereket kapott a nyugati hatalmaktól. Ezekkel nem lesz képes kiszorítani országából az agresszort, de a kijevi remények szerint fenn tudja tartani az egyensúlyt, amíg a Trump-adminisztráció hivatalba lép.
A félelmetes költekezés és a nyugati szankciók tovább rombolják a rubelt - mi történt?
Múlt héten az orosz fizetőeszköz történelmi mélypontra zuhant a dollárral, az euróval és a jüannal szemben. A jegybank számára ez hatalmas dilemmát jelent, mert a szankciók elkerülésére hajlandó országok közül szinte senki nem fogadja el a rubelben való fizetést vagy törlesztést.
Moszkva valószínűleg meg tudja állítani a növekvő szankciók által kiváltott szabadesést, de fizetőeszközének csereértéke 2025-ben is fokozatosan romlani fog. Ennek mértéke és üteme kiszámíthatatlan, de az esetleges visszaerősödés feltételeit az elemzők egyelőre nem látják.
A rubel/dollár devizapár hetes grafikonját nézve még a nem szakértők számára is egyértelmű, hogy a rubel jelentősen vesztett értékéből a dollárral szemben.
Oroszország júniusban leállította a dollár- és eurókereskedést vezető pénzügyi piacán, a moszkvai tőzsdén (MOEX), válaszul az amerikai szankciókra. „Az orosz rubel cseréjéhez kapcsolódó piac szegmentált és nem likvid” – mondja Sofia Donets közgazdász. Egyelőre az árfolyam legmegbízhatóbb mutatója valószínűleg a jüannal való viszony. Ha a jüan és a dollár keresztárfolyamát nézzük, a rubel gyors gyengülése szembeötlő és tartós tendenciájú.
A teljes képhez tartozik, hogy ugyanakkor a hadigazdaságra való átállás kedvez a munkás- és alsó középosztálybeli rétegeknek, valamint a védelmi szektorban dolgozóknak. A pénzpiaci válság azonban keményen érinti az orosz kis- és középvállalatokat, amelyek képtelenek fejlesztési hitelekhez jutni, és törlesztéseikkel sem boldogulnak.