Az Orosz Központi Bank nem csökkentette az irányadó kamatlábat, ami nem felel meg Vlagyimir Putyin elvárásának.
HIRDETÉS
Az orosz központi bank bejelentette, hogy az irányadó kamatlábat rekordszintű, 21%-os szinten tartja, annak ellenére, hogy befolyásos üzleti vezetők heves kritikával illették a döntést.
A lépésre a magas fogyasztói infláció ellenére került sor, amelyet a Kreml Ukrajna elleni háborújára fordított katonai kiadások tápláltak.
A központi bank kormányzója, Elvira Nabjullina azzal indokolta a lépést, hogy a vállalatoknak nyújtott hitelek a vártnál jobban szűkültek az októberi kamatemelés miatt, amely az irányadó kamatot a jelenlegi rekordszintre emelte.
A központi bank nyitva tartotta a következő ülésen történő emelés lehetőségét, és közölte, hogy az infláció várhatóan a jelenlegi 9,5%-ról jövőre éves szinten 4%-ra csökken.
A gyárak a járművektől a ruházatig mindent előállítanak, amire a hadseregnek szüksége van, miközben a munkaerőhiány felhajtja a béreket. A nagy összegű besorozási prémiumok szintén több rubelt juttatnak az emberek bankszámlájára, amit elkölthetnek, ami szintén az árak emelkedéséhez vezet.
A gyenge orosz rubel emellett az importált áruk, például az autók és a szórakoztatóelektronikai cikkek árának emelkedéséhez vezetett Kínából, amely Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, mióta a nyugati szankciók megszakították az Európával és az Egyesült Államokkal fennálló gazdasági kapcsolatokat.
Oroszország katonai kiadásait nagyrészt az olajexport fedezi, amely Európából új vevőkhöz, Indiába és Kínába irányult, akik kevésbé szigorúan tartják be a szankciókat, amelyek az orosz olajeladásokra vonatkozó 57 eurós hordónkénti árkorlátozással járnak.
A kritikusok szerint a magas kamatok fékezik az üzleti tevékenységet és a gazdaságot.
A magas kamatlábak fékezhetik az inflációt, ugyanakkor megdrágítják a vállalkozások számára a működéshez és a beruházásokhoz szükséges hitelek megszerzését.
A kritikusok közé tartozik Szergej Csemezov, az állami irányítású védelmi és technológiai konglomerátum, a Rostec vezetője, valamint Alekszej Mordasov acélmágnás.
A döntés nehéz helyzetbe hozta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mivel a lépést bírálók közül sokan a Kremlhez köthető személyek.
Az elnök és a központi bank közötti egyre nagyobb ellentét is egyre nyilvánvalóbbá válik, Putyin elismerte a kritikát, mondván, hogy "egyes szakértők szerint a központi bank hatékonyabban is eljárhatott volna, és bizonyos eszközök használatát korábban is elkezdhette volna".
Putyinnak a gazdaság növekedését és a társadalmi stabilitás biztosítását kell fenntartania, mondja Alexander Koljandr, a Cenre for European Policy Analysis vezető munkatársa. "Az infláció pedig nem jó recept a társadalom stabilan tartásához. Ráadásul háborút kell folytatnia, és az államban nincs elég forrás mindhárom cél - növekedés, stabil árak és katonai kiadások - eléréséhez".
Nabjullina "nem sokat törődik az üzletemberek nyomásával" - mondja Koljandr. "Eléggé független, és tudja, hogy Putyin áll mögötte. De a gazdaság általános lassulása mindenképpen szerepet játszott benne".
A központi bank az elmúlt hónapban a hitelezés szigorításának más módjai felé fordult az infláció lehűtése érdekében, például a bankokra vonatkozó szigorúbb hitelezési előírások és szabályozási követelmények bevezetésével.
"Hogy ez sikeres volt-e vagy sem, majd jövőre meglátjuk. De egyelőre ez lehetőséget adott Nabjullinának, hogy változatlanul tartsa a kamatlábat, hogy az iparosok, a politikusok és maga Putyin elnök kedvében járjon, és csak üljön és várjon"."
"Szerintem elég nagy az esélye annak, hogy a következő ülésen emelkedik a kamatláb."
A 9,3%-os inflációs ráta ellenére Putyin azzal nyitotta meg csütörtöki éves sajtótájékoztatóját, hogy a gazdaság az idei évben közel 4%-os növekedést ígér.
Hozzátette, hogy bár az infláció "riasztó jel", a bérek ugyanilyen ütemben emelkedtek, és hogy "összességében ez a helyzet stabil és biztonságos".
A központi bank 2025. február 14-én tartja következő kamatdöntő ülését.