A figyelmeztető szavak Oleg Gyeripaszkától, a világszerte ismert orosz nagyvállalkozótól származnak, aki Putyin elnök régi és közvetlen szövetségese. Az oligarcha szerint az államilag irányított és finanszírozott gazdaság gyors összeomlás elé néz, és ezt csak sürgős intézkedésekkel lehet elhárítani.
Megrázó csapások érték a leggazdagabb oroszokat az elmúlt két évben, nem csak külföldön, de otthon is
HIRDETÉS2022 során a leggazdagabb oroszok mintegy 95 milliárd dollárnyi vagyont (tőkét, eszközöket, ingatlanokat) veszítettek el végleg vagy időlegesen a nyugati szankciók következtében. Ez a tétel nagyobb, mint az ország éves katonai költségvetése. Ez azt jelenti, hogy a 100 leggazdagabb orosz napi 300 millió dollárral támogatta meg az ukrajnai háborút, viszont csökkentette fejlesztési kapacitásaikat.
A fémiparban érdekelt és Amerikában sürgölődő Gyeripaszka szerint fenyeget a veszély, hogy az orosz nagyvállalkozók elveszítik befektetői képességeiket, viszont az állam nem lesz képest ezt az űrt betölteni. Emiatt a gazdaság lassulhat, a fejlesztések és beruházások megtorpannak.
2023 első félévében a legtöbb iparbáró valamelyest javított a pozícióin, amit a sürgető technológiai fejlesztéseknek tulajdonítanak. Ez részben önbecsapás, mert az enyhe javulás jórészt a nyugati szankciók megkerülésének egyre kifinomultabb módszerein alapul, és kérdés, hogy ez milyen távon tartható fenn.
A problémát az elnök is látja, de a gazdaságpolitika döntő szavát még nem mondta ki, pedig az üzleti élet csak erre vár
A Szentpéterváron június közepén megrendezett gazdasági fórumon Vlagyimir Putyin optimista és megnyugtató kijelentéseket tett az orosz gazdaság állapotáról, noha hozzátette, hogy akadnak gondok. Bár ezeket nem részletezte, de beszédes volt, hogy a tanácskozáson gyakorlatilag egyetlen jelentős nyugati befektető sem jelent meg, szemben a korábbi évek rendezvényeivel.
Gyeripaszka szerint Oroszország nem tud kilábalni a válságból, ha továbbra is „szabályozókra építi építi a gazdaságot”. A kijelentés a tekintélyes Sztolipin Klub vitafórumán hangzott el. (Pjotr Sztolipin a múlt század elején volt Oroszország miniszterelnöke, és nevéhez fűződnek azok a reformok, amelyek fellendítették az orosz nagyipar és a mezőgazdaság fejlődését. A reformert 1911 szeptemberében gyilkolta meg a cári titkosrendőrség egyik besúgója.)
A miliárdos szerint vissza kell hozni az orosz gazdaságba a stabilitást és a befektetői garanciákat, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a direkt állami beavatkozást. Koncepciója szerint a növekedés kulcsa a kínálat ösztönzése. Gyeripaszka megjegyezte, hogy Oroszország erőforrásai kimerültek, és az ő ajánlata „az egyetlen kiút”. Az állam forrásai apadnak, és bár voltak sikerek, azok átmenetinek bizonyultak – mondja az üzletember.
Az viszont nem vezet sehova, ha a kormány a termelést sújtó adónövelésekkel próbálja betömni a finanszírozás réseit. Emlékeztetett arra, hogy ugyanez a politika milyen súlyos következményekkel járt Hszi Csin-ping elnök hasonló intézkedései nyomán Kínában.
Ha nem teremtenek feltételeket a vállalkozók számára, akkor ez egy elveszett évtized lesz a számunkra
Gyeripaszka szerint az orosz lakosság hajlana a befektetésekre, de nem látja azok garanciáit. Az embereknél lévő pénz csillagászati mértékű, de ülnek rajta, mert féltik a megtakarításaikat, állítja az üzletember. Korábban már intézett egy nyílt felhívást a jegybankot, hogy csökkentse 4 százalékra az irányadó rátát a vállalkozások támogatása és a gazdaság olcsó hitelezése érdekében. Ez nem történt meg.
Az amerikai hatóságok a Putyin elnökhöz legközelebb álló oligarchák egyikének tartják Gyeripaszkát, noha személyes kapcsolatuk nem volt súrlódásoktól mentes. Emlékezetes eset volt 2014-ben, amikor Gyeripaszka be akarta zárni egyik veszteséges üzemét, ahol váratlanul megjelent az elnök, és megtiltotta az elbocsátásokat. Az eseményre a sajtót is kicsődítették, hogy bemutassák az elnök munkásvédő intézkedését.
Gyeripaszka azzal védekezett, hogy ez egy magánvállalat, aminek ésszerűen kell gazdálkodnia, de az elnök a közjóra hivatkozva aláíratott vele egy papírt, amiben vállalta a munkások további foglalkoztasát.
Az elnök svábbogaraknak nevezte a vállalat vezetőit, és slusszpoénként még a tollát is visszakérte Gyeripaszkától. A megalázó jelenet alább látható.
Az eset a Putyintól megszokott idomítási jelenetek egyike volt, amikor úgymond „helyre tette” az oligarchákat, hogy óvakodjanak az olyan lépésektől, melyek az elnöki presztízst és a politikai elsőbbséget veszélyeztetik.
Később maga Gyeripaszka is beidomult, alkalmazkodott, és ennek megfelelően az Egyesült Államok, az UK és az Európai Unió szankciós listájára is felkerült.
Vissza kell szerezni a külföldi befektetőket, de hogyan, ha közben háborúzunk velük?
Ezt a kérdést Gyeripaszka nem tette fel nyilvánosan, de utalt rá, amikor a beszélgetésben kijelentette, hogy a hanyatlás 2025-ig nem fékezhető meg. A háború kérdését bottal piszkálva általánosságban annyit mondott, hogy a Kreml két évtizeden át épített államkapitalizmus-modellje összeomlóban van, és nem maradhat fenn a világtól való elszigetelődés. Ez a háborúval kapcsolatos aggodalmat is jelent. „Jövőre nem lesz pénz” – figyelmeztetett. Szükségünk van a külföldi befektetőkre, tette hozzá.
Szentpéterváron már maga Putyin elnök is beszélt arról, hogy át kell térni a kínálati (ellátó) gazdaságra. Szerinte egy ilyen modell „nemcsak reagál a piaci viszonyokra és figyelembe veszi a keresletet, de alakítja is azt".
Ugyanakkor az ukrajnai háború folytán duzzadó költségvetési hiány miatt a hatóságok 300 milliárd rubelt terveznek beszedni a nagyvállalkozásoktól, egyszeri kifizetés (hozzájárulás) formájában. Ez valóban azonos azzal a politikával, amit a kínai elnök alkalmazott az elmúlt két évben a nagyvállalatok megcsapolására. Az orosz Pénzügyminisztérium év végére várja a járulékfizetést, de kedvezményt biztosít azoknak, akik korábban teljesítik.
Enyhe, de látható repedések mutatkoznak az állami vezetésben a követendő gazdaságpolitikáról
A legfelsőbb körökben is sokakat nyugtalanít, hogy az elnök még nem határozta meg az irányt. Júniusban Anton Siljuanov pénzügyminiszter azt mondta, hogy az állam lépéseket fog tenni a termelést sújtó járulékok és díjak enyhítésére. Makszim Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter szerint is kontraproduktív lenne a vállalati adóterhek növelése, mert az aláásná a befektetéseket.
Ugyanakkor felmerül az éles kérdés, hogy hogyan lesznek finanszírozhatók a közkiadások, például a nyugdíjak, a közalkalmazotti bérek, és természetesen a szerződéses katonák kifizetései, ha csökkennek az adóbevételek. A jegybank vezetője, Elvira Nabiulina le is hűtötte a várakozásokat azzal, hogy ha adócsökkentéseket várnak a kormánytól, akkor az állami kiadásokat is mérsékelni kell, és számolni kell a társadalmi következményekkel.
HIRDETÉS„Dönteni kell valamelyik megoldás mellett. Harmadik út nincs” – mondta a bankelnök, aki korábban Vlagymimir Putyin vezető gazdasági tanácsadója volt.