Egy francia régió riasztott a növényvédő szerek gyermekekre gyakorolt hatásai miatt. Az Európai Unió csökkentette a vegyszerek használatának visszaszorítására tett erőfeszítéseit.
Láthatatlanok, de nyomuk mindenütt megtalálható: az ételeinkben, a növényekben, a talajban, a talajvízben, a levegőben és a testünkben.
Ezek növényvédőszer-maradványok. Európa a világ egyik legnagyobb fogyasztója és vezető exportőre.
A környezetre, valamint az állatok és az emberek egészségére jelentett kockázatuk heves vita középpontjában áll, különösen a mezőgazdasági ágazatban történő intenzív használatukkal kapcsolatban.
Az Európai Unió azt tervezte, hogy néhány éven belül a felére csökkenti ezek használatát.
A közelmúltban azonban a mezőgazdasági termelők és az agrárkémiai lobbik nyomására e célt csökkentette.
A Europeans’ Stories a nyugat-franciaországi Charente-Maritime vidékére kalauzol el. Ez a megye hatalmas gabonatermesztő síkságnak ad otthont, amely rengeteg növényvédő szert fogyaszt.
A régió több településének lakói riadót fújtak: az utóbbi években megszaporodtak a gyermekrákos esetek, amelyek közül néhány halálos kimenetelű volt.
Ez a helyzet különösen aggasztja Franck Rinchet-Girollet-t.
7 éves fia csontrákja, amelyet 5 évvel ezelőtt diagnosztizáltak, gyógyulóban van.
Az egykori buszsofőr, aki jelenleg parlamenti attasé, társelnöke az Avenir Santé Environnement (Jövő Egészségügyi Környezete) nevű egyesületnek, amelyet olyan helyi lakosok hoztak létre, akik hozzá hasonlóan azért küzdenek, hogy fényt derítsenek gyermekeik rákos megbetegedésének okára.
„A térség levegőminőség-érzékelője 2019-ben 33, 2021-ben 41 peszticidet regisztrált, a gyomirtó szerek esetében pedig francia rekordot” – mondja.
Októberben az egyesület közzétette az agglomeráció hat településéről származó 72 gyermeken végzett toxikológiai vizsgálatok eredményeit.
„A gyerekek vizeletében tizennégy, a hajukban pedig 45 peszticidmolekulát találtak. Ezek között számos tiltott molekula volt” – hangsúlyozza Franck Rinchet-Girollet.
„Hogyan lehetséges, hogy még mindig vannak tiltott, rákkeltő molekulák, és hogy továbbra is engedélyezzük olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyek potenciálisan endokrin károsítók és rákkeltők? A termékek forgalomba hozatali engedélyeit elsősorban európai szinten adják ki. És azt látjuk, hogy számos engedélyezett molekuláról kiderül, hogy vagy valószínűsíthetően rákkeltő, vagy reprotoxikus mutagén.”
Felszólítja az Európai Uniót, hogy sürgősen támogassa a mezőgazdasági ágazatot a szintetikus növényvédő szerek használatának fokozatos megszüntetésében.
„Minél tovább várunk, annál több gyermekrákos eset lesz. A fiunk gyógyulófélben van, de mindig úgy fogunk élni, hogy Damoklész kardja lóg a fejünk felett. Szeretnénk felhívni a nemzeti és európai döntéshozók figyelmét. Senkinek sem kívánom azt a poklot, amit a fiunkkal átéltünk. De azt gondolom, hogy ha átélték volna, talán megváltoztatnák az érvényben lévő szabályokat.”
Meg tudja-e az Európai Unió jobban védeni polgárait a növényvédő szerek mérgező hatásaitól?
„A növényvédő szerekre vonatkozó európai jogszabályok a legjobbak közé tartoznak a világon, de nem hajtják végre őket megfelelően” – mondja Martin Dermine, a növényvédő szerektől mentes Európáért kampányoló PAN Europe ügyvezető igazgatója.
„A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv például a peszticidek használatának elkerülését célzó megelőző intézkedések bevezetését helyezi előtérbe, olyan egyszerű technikákkal, mint a vetésforgó vagy a kártevőknek ellenálló fajták használata. Ezt az irányelvet a tagállamok nem hajtják végre megfelelően. Az Európai Bizottságnak jogsértési eljárást kell indítania, és sokkal szigorúbban kell eljárnia a tagállamokkal szemben.”
Martin Dermine arról is meg van győződve, hogy az európaiak tudnák nélkülözni a növényvédő szereket.
„A felhasznált növényvédő szerek többsége nem az általunk közvetlenül fogyasztott élelmiszerek előállítására szolgál. Ha nem támogatnánk tovább az Európai Unión kívülre exportált növényeket, és a KAP (közös agrárpolitika) pénzét arra összpontosítanánk, amit valóban megeszünk, akkor mindent organikusan tudnánk termelni, ugyanolyan költséggel, mint ma. A probléma az, hogy mezőgazdaságunk teljesen nyitott a nemzetközi piacok felé. És mindez a KAP-pénz, amely az Európai Unió költségvetésének egyharmadát teszi ki, a növényvédőszer- és műtrágyaipar zsebébe vándorol, valamint az export támogatására is használják.”
Meg kell jegyezni, hogy az európai ombudsman nemrégiben elítélte, hogy a Bizottság nem tartotta be a veszélyes vegyi anyagok engedélyezésére vonatkozó határozatokra vonatkozó három hónapos határidőt.
A késedelmek néha több évig is eltartanak. Ez idő alatt a vállalatok továbbra is forgalmazhatnak potenciálisan mérgező vagy rákkeltő termékeket. Brüsszelnek van hova fejlődni.