Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Az Öböl-menti Tanács EU-s főképviselője: "Büszkék vagyunk az emberi jogi teljesítményünkre"

Az Öböl-menti Tanács EU-s főképviselője: "Büszkék vagyunk az emberi jogi teljesítményünkre"
Szerzői jogok  euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Shona Murray
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Az Öböl-menti Együttműködési Tanács főtitkárával, Jassim Al Budaiwivel beszéltünk az EU-val folytatott tanácskozás napirendjéről, kereskedelemről, globális biztonságról és a kétállami megoldás érdekében tett újbóli erőfeszítésekről.

HIRDETÉS

Shona Murray, Euronews: - Köszönöm hogy elfogadta a meghívásunkat és velünk tart a Europe Conversationben. Ön az EU első Öböl-menti együttműködési csúcstalálkozóján van itt. Sok minden szerepel a napirenden: a biztonság, a globális felmelegedés, stb. De én a Közel-Kelettel szeretném kezdeni, mert nagyon veszélyes pillanatban vagyunk. A Hezbollah és Irán folyamatos támadásokat intéz Izrael ellen. Mérhetetlen szenvedést látunk Gázában és Libanonban is. Elmondaná, hogy Ön szerint mi volt és mi lehet az EU szerepe ebben?

Jassim Al Budaiwi: - Az EU felelős partner volt, és köszönjük nekik, hogy megpróbálták meggyőzni az izraeli felet, hogy tartózkodjon a palesztin nép és - ismét vagy újabban - Libanon elleni akcióitól. Az EU segített a palesztin népnek. Sok tagállam van, akiket igazán csodálunk és nagyra értékelünk, akik elismerték a palesztin államot. Reméljük, hogy az EU tagjai, mind a 27 tagállamazon dolgoznak, hogy elismerjék Palesztinát. Ez nagy segítség lenne.

- Ön szerint az EU sikerrel beszélt Izraellel? Sokan rámutatnának arra a tényre is, hogy az EU erősen megosztott ebben a kérdésben.

Volt-e valakinek a nemzetközi közösségben bármi sikere abban, hogy meggyőzze az izraeli kormányt, hogy tartózkodjon ettől az akciótól? Sajnos nem. Az izraeli kormány folytatja amit elkezdett, folytatja katonai akcióit a palesztinai és libanoni civilek ellen. A Nemzetközi Bíróság és az ENSZ is felszólította őket hogy hagyják abba, a Biztonsági Tanács is felszólította őket, hogy hagyják abba. A világ minden egyes országa felszólította Izraelt, hogy hagyja abba. Ők nem tették meg. Ezt nem lehet számon kérni egyetlen testületen, országcsoporton vagy országon sem.

- Azt is számításba veszi, hogy egyes tagállamok fegyvereket adnak el Izraelnek?

- Milyen tagállamok?

- Az EU-é.

- Nem akarunk egy országcsoportot kiemelni, ez egy átfogó dolog - fegyvereket eladni Izraelnek most veszélyes. Ők bosszúorientáltan kezelik ezt a kérdést. Ezt Joseph Borrell úrtól hallottuk. Ezt a terminológiát használta. A bosszú nem vezet sehova. Abba kell hagyni. Békés megoldást kell találni. Kétállami megoldást, ami egy izraeli és egy palesztin állam együttélése. Ezt kéri az egész világ. Ezt kérjük mi is.

- Meg tudná mondani, hol látja Irán szerepét ebben az egészben? A Hezbollah támogatásában, az Izrael elleni rakétatámadásokban, a Hamasz támogatásában.

- Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) ninden szereplőt de-eszkalációra szólított fel. Mindenkit arra kértünk, hogy tartózkodjon minden olyan tevékenységtől, amely konfliktust szít, amely feldühíti az egész régiót, legyen az Irán vagy bárki más. Megpróbáltunk beszélni velük. A de-eszkaláció üzenetét küldtük nekik. Múlt héten tartottuk az első miniszteri találkozónkat a GCC és Irán között. Az üzenet egyértelmű volt Irán számára, hogy a GCC stabilitást akar. Ugyanezt hallottuk Irántól is, hogy de-eszkalációra szólítanak fel. Azt követelik, hogy a GCC és Irán, valamint a térségben mindenki más között legyen normális kapcsolat. Mi is ezt követeljük. Ezen dolgozik az Öböl-menti Együttműködési Tanács is.

- Láttuk, hogy az instabilitás nyilvánvalóan az olajárak emelkedéséhez vezet. És mi lesz a GCC reakciója erre? Mert ilyet már láttunk. Az ukrajnai orosz invázió kezdetén a gáz- és olajárak azonnal felmentek, az Opec+ pedig megtagadta az olajkitermelés növelését.

- Nem ez az első válság a Közel-Keleten, és nem ez az első alkalom, hogy a nemzetközi közösség szembesül a kérdéssel, vagy az olaj iránti kereslet kihívásával. Ez a történelem, meg lehet nézni, mi történt, ellenőrizhetik a számokat. Sokszor láttuk már, hogy a GCC regionális és nemzetközi szinten is betöltötte a szerepét, biztosította, hogy az olaj mindenki számára elérhető legyen, hogy az olaj az eladó és a vevő számára is elfogadható áron legyen elérhető. Az olaj fontos eleme a nemzetközi gazdasági képletnek. Biztosítanunk kell, hogy mindenki számára legyen elegendő készlet. A GCC ott lesz, amikor ez a kihívás a nemzetközi közösség elé kerül.

- Fogják növelni az olajkitermelést?

- Minden szükségeset megtesznek azért, hogy biztosítsák az energiaellátást minden partnerük számára a világon. És az EU-tagállamok egyik kérése az Öböl-csúcstalálkozó során az volt, hogy az Öböl-országok jobban ismerjék el és értékeljék Oroszország globális biztonsági fenyegetést jelentő szerepét, de különösen azt, hogy nyilvánvalóan veszélyt jelent Európa biztonságára is, mert ezt eddig nem igazán láttuk.

- Jelent-e Oroszország biztonsági fenyegetést a világra nézve, és elismeri-e, hogy fenyegetést jelent Európára nézve, tekintettel az ukrajnai teljes körű inváziójára?

- Az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagállamai hisznek a párbeszédben, hisznek a diplomáciában, hisznek az elkötelezettségben és gyakorolják is. Ezért van tökéletes kapcsolatunk minden partnerünkkel a világban, legyen az Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, az EU, Latin-Amerika, Afrika, Ázsia. Mi középen állunk, mindenkivel azonos távolságot tartunk, és mindenkivel párbeszédet folytatunk. És ezt az üzenetet küldjük mindenkinek: tartózkodjunk az erő alkalmazásától, a párbeszédet, a diplomáciát használjuk. Senki ne alkalmazzon semmiféle erőszakot. Én kuvaiti vagyok, és tudom, hogy milyen az erő alkalmazása. Az én hazám néhány óra alatt eltűnt, amikor Szaddám a 90-es években lerohanta.

- De elismeri-e Oroszországot biztonsági fenyegetésnek, tekintve, hogy Kijevben gyermekonkológiát bombáznak? A párbeszéd nem működött, mert nem akadályozta meg, hogy Putyin megszállja Ukrajnát.

- Nos, van egy Biztonsági Tanács. Van ENSZ, ahová mindannyian mehetünk. Ez a mi bíróságunk. Ez az a hely, ahol az ilyen kérdésekkel foglalkozni kell. Az ENSZ Közgyűléséhez kell fordulni. A Biztonsági Tanácshoz. Senkit sem szabad kiközösíteni egyetlen kérdés vagy egy bizonyos ügy miatt. Átfogó nemzetközi erőfeszítésnek kell lennie, átfogó erőfeszítésnek, amely az ilyen jellegű ügyeket lerendezi.

- Mit szeretne látni a kereskedelemmel kapcsolatban? Ha a kereskedelmi megállapodásokban lennének az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos záradékok, az problémát jelentene?

- Nem jelentene problémát, mert nagyon büszkék vagyunk az emberi jogi teljesítményünkre. Mi hatan emberi jogi párbeszédet folytatunk az EU-val. Ezt a párbeszédet évente tartjuk, ahol mindkét fél tisztviselői nagyon alapos és átfogó megbeszélést folytatnak, és mindenféle emberi jogi és munkaügyi, a nők szerepének erősítésével, a gyermekjogokkal kapcsolatos és hasonló kérdést megvitatnak. Az európai kollégáktól is tájékozódhat ennek a párbeszédnek a csodálatos eredményeiről. Ebben mind a hat tagunk elkötelezett. Felváltva ülésezünk Brüsszelben, majd az Öböl-menti országok egyikében. Van egy másik út is, ahol az emberi jogokról tárgyalnak, ez pedig Genf, ahol minden országot ötévente felülvizsgálnak. És nem csak az EU, az Öböl-menti Együttműködési Tanács, hanem az egész nemzetközi közösség ötévente felülvizsgálja az egyes országokat és az aktáikat. Nagyon büszkék vagyunk arra, amit elértünk a nemzetközi közösség ENSZ-követelményekkel és emberi jogokkal kapcsolatos követelményeinek teljesítése terén. Az eredményeink csodálatosak, és rendkívül büszkék vagyunk rájuk.

- Sokan vitatkoznának ezzel, és azt mondanák, hogy az eredményeik messze nem csodálatosak, és nem felelnek meg az alapvető nemzetközi emberi jogi normáknak. Akár Szaúd-Arábiáról beszélünk, a twitterüzenetek miatt letartóztatott emberekről vagy a kivégzésekről, amelyekre gyakran sor kerül Szaúd-Arábiában. Katarban beszélhetünk a jogfosztott vendégmunkásokról, az őket érő kínzásokról és így tovább. Azt hiszem, sokak szerint ezek a normák messze elmaradnak a nemzetközi követelményektől.

- Nem tudom, amikor azt mondja, hogy sokan, kikre gondol?

- Emberi jogi szakértőkre, ha megnézi a jelentéseiket ezekből az országokból...

- Én vitatnám ezeket a jelentéseket, mert nem tudom, hogy ki készíti őket, a

Human Rights Watch...

- Amnesty International, újságírók...

Az emberi jogi párbeszédről beszélek, amelyet az EU-val folytatunk, és az ötévente Genfben tartott felülvizsgálatról. Nem tudom, ki adta meg ezeknek a szervezeteknek azt a jogot vagy kiváltságot, hogy az egész nemzetközi közösség számára megszabják a mércét az emberi jogok tekintetében. Ez egy párbeszéd. Ismétlem: párbeszéd. Nem mutogatunk ujjal senkire. Mindenki törvényeit, kultúráját, vallását tiszteletben kell tartani. És ötévente újra felülvizsgálnak minket Genfben, amikor valaki jön és azt mondja, hogy oké, ez az én emberi jogi normám, meg kell felelnetek neki. Különben írok egy jó kritikus jelentést rólatok... Írhat bárki bármilyen jelentést. Én a nemzetközi közösség tagja vagyok. Tiszteletben tartom a nemzetközi közösség követelését. Elkötelezett maradok ezen követelések teljesítésére, pusztán szeretnék rámutatni hogy az Öböl nevetségessé vált. Úgy érzem, hogy folyamatosan a szőnyeg szélére vagyunk állítva, és magyarázkodnunk kell. Nem igazán tudom, meddig akarnak elmenni.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

"Kinyújtott Kar művelet": Szaúd-Arábia átengedte légterét Izraelnek a húszik elleni csapáshoz

Irán nyomása egymás felé préseli Izraelt és Szaúd-Arábiát - de lassítja is a békekötést

Belgium a Bizottság tervei ellenére nem fogja átadni a befagyasztott orosz vagyonokat — Prévot