EU igazságügyi biztos Euronews-interjúban lehűti várakozásokat: a befagyasztott magyar uniós pénzek egyhamar nem szabadulnak fel
Magyarország új kormányának saját érdekéből és polgárai javára kellene keresztülvinnie a reformokat, beleértve a jogállamiság megerősítését is, nem pusztán azért, hogy hozzáférjen a befagyasztott uniós forrásokhoz – mondta az Euronewsnak Michael McGrath, az EU demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosa.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ország miniszterelnöke, Magyar Péter pénteken találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Az augusztusi határidő előtt a 10 milliárd euró értékű, helyreállítási források felszabadítására törekszik, amelyeket a bíróságok függetlenségével, a korrupcióval és a demokrácia leépítésével kapcsolatos, Orbán Viktor korábbi miniszterelnök kormányzása idején felmerült aggodalmak miatt fagyasztottak be.
McGrath ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a reformok végrehajtása nem pusztán Brüsszel kielégítéséről szól, hanem a magyarok jogainak és lehetőségeinek helyreállításáról.
„Nem arról van szó, hogy ezt az EU kedvéért kell megtenniük. Saját magukért és a magyar emberekért kell lépniük, hogy élvezhessék mindazokat a jogokat, előnyöket, szabadságokat és kiváltságokat, amelyeket az Európai Unió tagsága biztosít az embereknek” – mondta az Euronews zászlóshajó műsorában, a The Europe Conversation című műsorában.
Külön kiemelte azokat a magyar diákokat, akik az előző kormány által létrehozott közalapítványokhoz kötődő irányítási aggályok miatt elveszítették hozzáférésüket az EU Erasmus-csereprogramjának egyes részeihez.
„Minél előbb sikerül ezeket a kérdéseket rendezni, annál jobb, hogy javuljon az átlagos magyar állampolgárok életminősége. Erről szól az egész” – jegyezte meg a biztos.
Bonyolult út Magyarország előtt
McGrath szerint Brüsszel kész támogatni Magyarország új kormányát az átmenet során, amikor bevezetik a szükséges reformokat. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság teljes helyreállítása időigényes folyamat lesz.
„Biztosan lesznek kihívások, és lesznek bonyolult kérdések is, és nem lehet mindent egyik napról a másikra megoldani” – mondta.
„Az a fontos, hogy tartós elköteleződést lássunk a jogállamiság mellett, a szükséges reformok bevezetése mellett Magyarországon, sőt egyes, az elmúlt években hozott intézkedések visszafordítása mellett is.”
A megjegyzések Magyar Péter miniszterelnök választási győzelme után hangzottak el; kormánya megígérte, hogy helyrehozza a brüsszeli kapcsolatokat, és visszafordítja az orbáni kormányzás több kulcselemét, amelyek ismételten szembeállították Magyarországot az Európai Unióval.
Orbán Viktor és pártja, a Fidesz 1998 és 2002, valamint 2010 és 2026 között volt hatalmon. Ez idő alatt az Európai Bizottság, az Európai Parlament és nemzetközi jogvédő szervezetek rendszeresen azzal vádolták Magyarországot, hogy leépíti a demokráciát és erodálja a jogállamiságot.
A kritikák a bíróságok függetlenségére, a sajtó- és tudományos szabadságra, a korrupcióra, a közbeszerzésekre, valamint a kisebbségek és az LMBTQ-közösség jogaira is kiterjedtek.
McGrath szerint a Bizottságot bizakodással tölti el az új kormány aktív brüsszeli szerepvállalása, amit a folyamatban lévő magas szintű egyeztetések is jeleznek. Ő maga is Budapestre utazik a jövő héten, hogy találkozzon Márta Göröggel, az ország igazságügyi miniszterével.
„Jó ütemben haladunk, és támogatni fogjuk Magyarországot azon az úton, amely a jogállamiság helyreállításához vezet, állampolgárainak érdekében” – mondta McGrath.
Elkerülhetetlen személyi átrendeződés
Az átmenet azonban már most alkotmányos és politikai feszültségeket kelt Magyarországon.
Magyar nyilvánosan lemondásra szólított fel több, az Orbán-korszakban kinevezett magas rangú tisztségviselőt, köztük az ország elnökét is, és kilátásba helyezte az alkotmány módosítását, ha nem távoznak.
Arra a kérdésre, hogy jogszerűnek tartja-e ezt a fajta nyomásgyakorlást, McGrath azt mondta: egy ilyen horderejű választási fordulat után elkerülhetetlen a politikai személyi állomány cseréje, ugyanakkor kiemelte, hogy mindenkor tiszteletben kell tartani az eljárási szabályokat és az egyéni jogokat.
„Elkerülhetetlen, hogy egy ország politikai térképének ilyen földrengésszerű átrendeződése után személyi változások következzenek” – mondta.
„A fontos az, hogy mindig betartsák a jogszerű eljárást, és tiszteletben tartsák minden egyes állampolgár jogait, beleértve a közhivatalt betöltőket is.”
Hozzátette: a Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket az összes uniós tagállamra kiterjedő éves jogállamisági értékelés részeként. A következő jelentés júliusban várható.
Az új magyar kormány olyan alkotmánymódosítás lehetőségét is mérlegeli, amely két ciklusra korlátozná a jövőbeni miniszterelnökök mandátumát, amit sokan Orbán hatalomba való visszatérésének megakadályozására irányuló lépésként értelmeznek.
A biztos azonban nem kívánta közvetlenül kommentálni a javaslatot, mondván, a választási szabályok és az alkotmányos berendezkedés elsősorban nemzeti hatáskörbe tartoznak.
„A választási politikát és a választások lebonyolítását illetően ez nemzeti hatáskör” – mondta a biztos. „Tiszteletben tartjuk a tagállamok hatáskörét az ilyen jellegű döntések meghozatalában.”
Magyarország politikai átalakulását egész Európában árgus szemekkel figyelik, afféle tesztesetként arra, hogy a populista kormányzás évei alatt meggyengített demokratikus intézmények belülről újraépíthetők-e, és hogy Brüsszel milyen gyorsan hajlandó a reformokat a források és a politikai támogatás helyreállításával jutalmazni.