A brüsszeli terv lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a kötelező helyett önkéntes alapon tegyenek pénzügyi hozzájárulást az Európai Békekerethez.
HIRDETÉS
Az Európai Békekeretet (European Peace Facility – EPF) 2021-ben hozták létre, mint az EU konfliktusmegelőző képességének fokozására szolgáló eszközt, de az ukrajnai orosz invázió mindent megváltoztatott.
Azóta az EPF-et arra használják, hogy részben megtérítsék a tagállamoknak a Kijevnek adományozott fegyverek és lőszerek árát. Magyarország azonban már több mint egy éve blokkolja a 6,6 milliárd euró átutalását Ukrajnának.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CESP) brüsszeli székhelyű agytröszt tudományos munkatársa, Tinatin Akhvlediani emlékeztet arra, hogy ezeknek a pénzeknek segíteniük kellene Ukrajnának abban, hogy megerősítse védelmi szektorát, lőszert kell küldeni az országnak, és minden támogatást, amit az EU nyújtani tud, hogy Ukrajna tovább harcolhasson ebben a háborúban.
Azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a pénzeszközök egyre nőnek. Az Euópai Békekeret 17 milliárd eurót tesz ki, amelyből több mint 11 milliárd eurót Ukrajna számára tartanak fenn. Ez a pénz nem része az EU költségvetésének, a tagállamok hozzájárulásaiból származik.
Ahhoz, hogy a pénz Ukrajnába érkezzen, a tagállamoknak egyhangúlag jóvá kell hagyniuk. Magyarország azonban ellenzi ezt.
Tinatin Akhvlediani:
"Magyarország és különösen Orbán Viktor nyilvánosan hangoztatta, ellenzi, hogy Ukrajnának több támogatást nyújtsanak. És természetesen ő az amerikai politikában zajló eseményekkel kapcsolatban is játszik, mivel nagyon baráti kapcsolatokat ápol Donald Trumppal, és nyilvánvalóan nem akar minden támogatást lekötni Ukrajnának. Abban az esetben, ha Trump visszatér hivatalába, nem járul hozzá ahhoz, hogy több hitelt nyújtson Ukrajnának."
Emiatt az Európai Unió tisztviselői és diplomatái új tervet vizsgálnak, hogy megkerüljék Magyarország vétóját. A terv lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a kötelező helyett önkéntes alapon tegyenek pénzügyi hozzájárulást az EPF-hez.