Az olasz sajtó szerint területek feladása van a német béketervben, a realitásokra figyelmeztet a volt NATO-tábornok cseh elnök. A török elnök szerint viszont visszajárnak a 2014 előtti ukrán területek. Béketerv-cunami zúdul az ukránokra, akik saját győzelmi tervükhöz keresnek támogatókat.
HIRDETÉS
„Mint tudják, nagyon jó kapcsolatot ápolok Putyin elnökkel” – emlékeztetett Donald Trump, miközben a róla elnevezett New York-i toronyépületben, megbeszélésük előtt az ukrán elnök állt az oldalán.
„Őszintén remélem, hogy a mi kapcsolatunk még jobb lesz” – vágott közbe Volodimir Zelenszkij.
„Tudja, a tangóhoz két ember kell” – hűtötte le a kedélyeket a volt elnök, viszont fogadkozott, hogy mindkét, háborúban álló fél számára „tisztességes megállapodást” fog kiharcolni.
Az elnökválasztás kapcsán kijelentette: „ha győznek”, akkor szerinte nagyon gyorsan megoldják a helyzetet – jelentette az ABC.
Nem volt hajlandó részletezni, hogyan zárná le az ukrajnai háborút, a „tisztességes” alku értelmezését pedig még „túl korainak” tartja. A republikánus jelölt a kampánykörútján korábban nyilvánosan bírálta Zelenszkijt.
„Minden alkalommal, amikor az Egyesült Államokba érkezik, százmilliárd dollárral távozik. Szerintem ő a világ legnagyobb üzletkötője” – mondta Trump az ukrán elnökről.
Zelenszkij viszont Trumpban kételkedik.
„Az az érzésem, hogy nem igazán tudja, hogy kell leállítani a háborút, még ha hiszi is, hogy tudja” – nyilatkozta a New Yorkernek.
Trump alelnökjelöltje, JD Vance nem zárta, ki annak lehetőségét, hogy Ukrajnának területe egy részét át kellene engednie Oroszországnak.
Vannak olyanok az országomban, akik arra kényszerítenék Ukrajnát, hogy adja át területeit, hogy fogadja el a semlegességet, és mondjon le a más nemzetekkel kialakított biztonsági kapcsolatokról – ezt mondta Zelenszkijnek a demokrata elnökjelölt Kamala Harris, aki szintén találkozott az ukrán elnökkel.
A szuverenitás
Trumptól eltérően a török elnök szerint Ukrajna szuverenitása, területi integritása szent és sérthetetlen. Recep Tayyip Erdoğan nem csak a területi engedményeket ellenzi, hanem határozottan követeli a 2014-ben Oroszország által erőszakkal elcsatolt Krím visszaadását – jelentette az Anadolu hírügynökség.
„Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége iránti támogatásunk rendíthetetlen. A Krím visszacsatolása Ukrajnához a nemzetközi jog követelménye” – üzente a török elnök a Krími Platform kijevi csúcstalálkozója részvevőinek.
Erdoğan eltökéltségében nem ki szerepet játszik a krími tatárok sorsa, akiknek a „szenvedése nyolc évtizede tart”, üldözésük pedig az orosz annektálás után csak fokozódott.
Törökország soha nem ismerte el a Krím megszállását, ami csak súlyosbította az ott élők megpróbáltatásait. A krími tatárok azóta Ukrajna oldalán harcolnak az orosz erők ellen.
A területi engedmények
Oroszország megtarthatja a megszállt ukrán területeket – ezt állítja a Repubblica a német kancellár béketervéről. Ő maga ezt hivatalosan nem erősítette meg.
Olaf Scholz az olasz lap szerint azon fáradozik, hogy a tárgyalóasztalhoz ültesse Moszkvát, feltéve, hogy Kijev beleegyezik a területi engedményekbe.
A 21. században, egészen 2014-ig, a Krím megszállásáig nem volt példa az országhatárok erőszakos megváltoztatására. Miután az annektálásnak nem volt következménye, Moszkva felbátorodott, és nyolc évvel később új támadást indított Ukrajna ellen.
Oroszország az ukrán területek nagyjából egyötödét foglalta el. Válaszul a nyáron az ukrán erők betörtek az orosz, kurszki régió határmenti térségébe. A helyzet a Geopolitical Futures térképe szerint így fest – ahol a vörös az Oroszország által elfoglalt ukrajnai területet, a zöld az ukrán behatolást jelzi Oroszország területére:
A területi engedmény „béketervként” valószínűleg a BRICS-országok körében és a magyar miniszterelnök nyári portyázásán is felmerült, a német kezdeményezésnek azonban sokkal nagyobb a súlya, hisz a Nyugat egyik legjelentősebb országa. Ha Scholz indítványához csatlakozik a globális Dél – élén Kínával és Indiával –, akkor lényegesen megnő a béketárgyalások valószínűsége.
Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Kijev és Moszkva képviselője azonnal tárgyalóasztalhoz ül. Ellenkezőleg, a hadviselők már korábban számos nyilatkozatban utasították el a területi kompromisszumokat. A kurszki régió elleni ukrán támadás csak tovább halogatja a fegyvernyugvást.
A Kreml korábban tárgyalásokra hajlandó félként mutatkozott azzal a kikötéssel, hogy a helyi realitást – értsd Ukrajna keleti régióinak elfoglalását – a világ tiszteletben tartja. Az ukrán behatolás óta a tárgyalási megoldást határozottan elutasítják.
A realitás
Itt az ideje, hogy az ukránok és támogatóik szembenézzenek a valósággal – idézte a New York Times a cseh elnök véleményét. Petr Pavel a NATO magas rangú tábornoka volt, aki állhatatosan és nem titkoltan kiáll Ukrajna mellett.
„A háború legvalószínűbb kimenetele az lesz, hogy Ukrajna területének egy része ideiglenesen orosz megszállás alá kerül” – nyilatkozta Pavel egy interjúban, és hozzátette, hogy az „átmeneti állapot” akár évekig is eltarthat.
Az oroszbarát vezetők, köztük a magyar miniszterelnök, megbontják az európai egységet, ráadásul a több mint 31 hónapja tartó konfliktus sokakat kimerített, ezért Ukrajnának „reálisnak kell lennie” a megszállt területek visszaszerzésének kilátásaival kapcsolatban – véli a cseh elnök.
A tavaly nagy fölénnyel megválasztott államfő nézetei általában megegyeznek Petr Fiala jobbközép kormányának álláspontjával, a biztonsági kérdésekben pedig – egykori vezérkari főnökként és a NATO katonai bizottságának korábbi elnökeként – szavainak kimondottan nagy súlya van.
Miután tavaly kudarcot vallott Ukrajna több hónapos próbálkozása, hogy ellentámadással szerezze vissza az elhódított területeket, az európai tisztségviselők magánbeszélgetésekben egyre inkább kételkednek az ukrán katonai sikerben. Nyilvánosan arról beszélnek, hogy a kérdés rendezését Oroszországgal Kijevnek kell eldöntenie, nem pedig az Európai Uniónak vagy a NATO-nak.
Mindenesetre Pavel szerint sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogja elérni maximális céljait. A háború végét „valahol a kettő között” látja.
A békemisszió
A cseh elnök „ostobaságnak” nevezte a populista vezetőknek, köztük Orbán Viktornak, a katonai segély kritikusának kitartó felszólításait, miszerint Ukrajnának sürgősen a békére kellene törekednie ahelyett, hogy elszipkázná az Európa belső szükségleteire szánt forrásokat. Ugyanakkor Kijevnek „realisztikusan kell felmérnie az elnyerhető támogatásokat” azoktól a kormányoktól, amelyek nyomás alatt állnak, hogy korlátozzák az Oroszországgal szembeni segítséget.
Könnyű azt követelni, hogy „hagyjuk abba Ukrajna fegyverekkel és lőszerrel való ellátását, és akkor a béke magától beköszönt” – mondta Pavel, aki szerint ez a megközelítés a populizmusból fogant.
A magyar miniszterelnök, aki NATO-szövetségeseit többször is háborús uszítással vádolta, az Ukrajnának nyújtott katonai segély leállítását sürgette, és egy rosszul körülhatárolt „békepolitikát” szorgalmazott, „valószínűleg az európai populizmus prototípusa” – jelentette ki a cseh elnök, majd hozzátette: „a védelem és biztonság terén némi tapasztalattal rendelkező, valamint Oroszországot ismerő emberként tudom, hogy a békét nem hozza el Ukrajna nyilatkozata, miszerint „felhagy a harccal”. Oroszország – szavai szerint – „nem fogja leállítani katonai tevékenységét”.
Az uniós vezetők megrökönyödésére Orbán Viktor júliusban Vlagyimir Putyinnal találkozott az általa „békeküldetésnek” nevezett látogatás keretében, miután előzőleg az ukrán elnökkel tárgyalt Kijevben, az orosz elnök után pedig a kínaival Pekingben, majd a volt amerikai elnökkel Floridában. Ezekről a megbeszélésekről konkrétum nem szivárgott ki.
Ez volt az első eset, hogy egy uniós vezető Moszkvába utazott hivatalos látogatásra azok után, hogy Putyin 2022 februárjának végén „különleges katonai műveleteket” rendelt el Ukrajna ellen.
Orbán Viktor erőfeszítései kudarcot vallottak. Nem sikerült eltántorítania Putyint attól a követelésétől, hogy Ukrajna vonja ki csapatait abból a négy régióból, amelyeket Oroszország saját területének nyilvánított, illetve hogy szakítsa meg NATO-csatlakozási törekvéseit.
„Folyamatosan azt ismételgette, hogy tőle eltérően mindenki más háborút akar, ezért ő szebb a többieknél” – idézte fel Pavel, aki szerint a „legtöbb ember nem veszi észre, hogy egy ilyen javaslat irreális”.
A „béke barátai”
Napokkal a Kínai Kommunista Párt 75. születésnapja előtt a kínai külügyminiszter óva intette a feleket a „csatatér kiterjesztésétől”. A pekingi kormány változatlanul elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett a konfliktus végkifejletének előmozdítása érdekében – mondta Vang Ji, aki Kína konstruktív szerepvállalását is felajánlotta.
Az ENSZ-közgyűlés alkalmát kihasználva Kína és Brazília igyekezett lelkesedést gerjeszteni közös, hatpontos béketervük iránt, amely a többi között egy békekonferenciát irányoz elő a szemben álló felek részvételével, és a harctér tágításának mellőzését tűzi ki célul.
Kijev hárította az indítványt, több, jobbára afrikai és latin-amerikai ország azonban mellé állt, és ezzel létrehozták a „béke barátai” elnevezésű tömörülést – egyelőre ENSZ-nagyköveteik közvetítésével. Vang fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a csoport semmiképpen nem fogja megszabni a tagok egyéni politikáját.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter üdvözölte az informális csoport megalakulását, és – kissé visszásan hangzik – kijelentette: Oroszország kész segítséget és tanácsot nyújtani, „amennyiben a javaslatokat a realitások támasztják alá, és nem elvont beszélgetésekből merítenek”.
Brazília mellett utóbb Indonézia és Dél-Afrika is csatlakozott a körhöz. A három országot a globális Dél képviselőinek és „a világbéke előmozdítása fontos erőinek” nevezte a kínai külügyminisztérium eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja, aki leszögezte: hasonló álláspontot képviselnek, mint Kína.
A svájci Weltwoche úgy tudja: a „béke barátaihoz” Orbán Viktor is csatlakozott. A magyar miniszterelnök Kínával és Brazíliával olyan csúcstalálkozót szervez, amelyen Ukrajna és Oroszország is részt venne.
A győzelmi terv
Egy nyáron végzett felmérés szerint a csehek csaknem kétharmada támogatná az ukrajnai háború gyors lezárását még annak az árán is, hogy a területek egy része orosz ellenőrzés alatt marad.
Tavalyhoz képest jelentősen nőtt azoknak az ukránoknak az aránya, akik készen állnak a területi engedmények elfogadására – ezt állapította meg egy kijevi székhelyű szociológia intézet. A háború első évében a megkérdezettek 8-10 százaléka volt erre hajlandó, májusban az arányuk 32 százalékra emelkedett. Ugyanakkor az ukránok túlnyomó többsége változatlanul elutasítja, hogy hazájuk egy darabkája orosz kézen maradjon.
„Nagyon-nagyon nehéz kérdés” egy terület feladása – nyilatkozta az ukrán elnök július végén a párizsi Le Monde-nak.
Volodimir Zelenszkij korábban kizárta a közvetlen tárgyalások lehetőségét Moszkvával, a nyáron azonban már enyhített álláspontján, és arra utalt, hogy az egyeztetések novemberben megkezdődhetnek. Abban azonban nem visszakozott, hogy a tárgyalások előfeltétele az orosz katonák kivonása.
A minap ukrán újságíróknak azt nyilatkozta: a nyugati partnerek arra ösztönzik Ukrajnát, hogy kezdjen tárgyalásokat.
Nem sokkal ezután bejelentette, hogy a NATO-tagok és az Ukrajnát támogató országok ramsteini találkozóján bemutatja győzelmi tervét, amely „világos, konkrét lépéseket jelent a háború igazságos lezáráshoz”.
Ennek a tervnek a részletei sem ismeretesek.
Szövetségeseink elszántsága és Ukrajna megerősödése állíthatja meg az orosz agressziót – írta Zelenszkij a közösségi médiában.